Újabb, hatalmas pénzügyi segítséget készít elő az Európai Unió Ukrajnának. Az Európai Bizottság szerdán 45 milliárd eurós hitelcsomagot javasolt 2027-re, amelynek visszafizetését az Oroszországtól követelt háborús jóvátételhez kötnék. A terv egyszerre szolgálná az ukrán állam működésének fenntartását, a hadsereg finanszírozását és az orosz támadásokkal szembeni védekezést. A pénz folyósításához azonban még politikai és jogalkotási döntések szükségesek.

Az Európai Bizottság november 18-án újabb nagyszabású ukrajnai támogatási tervet mutatott be Brüsszelben. A javaslat szerint az Európai Unió legfeljebb 45 milliárd eurónyi új hitelt biztosítana Kijevnek 2027-ben, amikor az ukrán költségvetés finanszírozási hiánya az előrejelzések szerint elérheti a 70 milliárd eurót. A most előkészített összeg az uniós számítások alapján az ország jövő évi többletfinanszírozási igényének mintegy kétharmadát fedezné.
A konstrukció egyik legfontosabb eleme, hogy Ukrajnának a hitel tőkeösszegét csak akkor kellene visszafizetnie, amikor Oroszországtól háborús jóvátételhez jut. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Moszkva már elfogadta volna a fizetési kötelezettséget, vagy hogy a jóvátétel tényleges behajtásáról megállapodás született volna. Az uniós elképzelés a háború okozta károkért viselt orosz felelősségre épül, miközben a hitelfelvételt az EU költségvetési garanciái támasztanák alá.
Fegyverekre és az állam működésére is jutna pénz
A Bizottság terve két nagy terület között osztaná fel az összeget. Legfeljebb 25 milliárd euró jutna katonai segítségnyújtásra, míg 20 milliárd euró az ukrán költségvetést támogatná. A katonai forrásokból egyebek mellett légvédelmi eszközök, drónok, rakéták és lőszerek beszerzését segítenék, a költségvetési támogatás pedig az alapvető állami szolgáltatások fenntartásához járulna hozzá.
A javaslat a korábban elfogadott, 2026–2027-re szóló 90 milliárd eurós uniós hitelprogramon felül biztosítana további forrásokat. Brüsszel azzal számol, hogy a háború elhúzódása miatt Ukrajna a következő évben sem lesz képes kizárólag saját bevételeiből finanszírozni a védekezést és a közszolgáltatásokat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a bejelentéskor hangsúlyozta: Európa továbbra is támogatni kívánja Ukrajnát, miközben fenn akarja tartani az Oroszországra nehezedő nyomást. A Bizottság álláspontja szerint a pénzügyi segítség nemcsak Ukrajna fennmaradásáról, hanem Európa hosszú távú biztonságáról is szól.
A hitelt az Európai Unió a nemzetközi tőkepiacokról vonná be, uniós költségvetési garanciákkal. A tervezet lehetőséget teremtene arra is, hogy a befagyasztott orosz állami vagyonból keletkező jövőbeni rendkívüli bevételeket bizonyos feltételek mellett a hitelek törlesztésére fordítsák. Ez azonban különbözik magának a befagyasztott vagyonnak az elkobzásától. A támogatás feltételekhez kötött lenne. Kijevtől további korrupcióellenes, jogállamisági és intézményi reformokat várnának el, amelyek teljesítése a költségvetési források folyósítására is hatással lehet.
