Súlyos munkavédelmi hiányosságokra derült fény a 19 ember életét követelő törökországi acélgyári robbanás ügyében. A november 16-án ismertetett előzetes szakértői jelentés szerint víz kerülhetett az olvadt fémmel érintkezésbe, ami rendkívül heves gőzrobbanást idézhetett elő. Vizsgálják a karbantartás, a biztonsági berendezések és a menekülési útvonalak hiányosságait is. A november 9-i tragédia miatt kilenc embert letartóztattak, a vállalat igazgatótanácsának elnökét pedig házi őrizetbe helyezték. A nyomozás továbbra is folyamatban van, a felelősség kérdésében még nem született jogerős döntés.
Újabb súlyos részletek kerültek nyilvánosságra a nyugat-törökországi İzmir tartományban, Aliağa városánál működő HABAŞ vas- és acélműben történt ipari katasztrófáról. November 16-án több török lap is beszámolt az ügyészség által kirendelt szakértők előzetes megállapításairól, amelyek szerint a robbanás közvetlen kiváltó oka az olvadt fém és a víz találkozása lehetett. Rendkívül magas hőmérsékleten a víz pillanatok alatt gőzzé alakul, a hirtelen térfogat-növekedés pedig hatalmas nyomást idézhet elő. Ilyen körülmények között az olvadt fém szétszóródása és a berendezések megrongálódása is súlyos következményekkel járhat, különösen akkor, ha dolgozók tartózkodnak a kemence közelében.
Munkavédelmi szakemberek, kohászati és gépészmérnökök bevonásával kezdték meg a tragédia körülményeinek feltárását. Az Ege Postası és a Karar által ismertetett előzetes szakértői megállapítások alapján nemcsak a robbanás közvetlen műszaki okát próbálják tisztázni, hanem azt is, hogy a veszélyes helyzet időben felismerhető és megelőzhető lett volna-e. Ehhez a kemence működését, az üzemeltetés körülményeit és a munkafolyamatok biztonságát is vizsgálják.
Súlyos hiányosságokat tárhattak fel az acélgyárban
Különösen fontos kérdés, hogy az olvasztókemence hűtőrendszere megfelelő állapotban volt-e a robbanás előtt. A török sajtóban ismertetett szakértői megállapítások szerint hiányosságokat azonosítottak a rendszeres karbantartásban, és egyes biztonsági érzékelők működésével kapcsolatban is kifogások merültek fel. Ezeknek a berendezéseknek alapvető szerepük van a veszélyes üzemállapotok felismerésében, hiszen egy időben észlelt rendellenesség lehetőséget adhat a termelés leállítására vagy a dolgozók figyelmeztetésére.
Komoly aggályokat vetettek fel a menekülési útvonalak és a védőberendezések állapotával kapcsolatos megállapítások is. Egy acélolvasztó üzemben bekövetkező robbanás után a dolgozóknak rendkívül rövid idejük maradhat arra, hogy biztonságos helyre jussanak. Szétszóródó olvadt fém, magas hőmérséklet és a robbanás következtében keletkező törmelék egyaránt veszélyeztetheti a menekülőket, ezért a megfelelő kijáratok és védelmi rendszerek megléte különösen fontos.
Továbbra sem tisztázott azonban, hogy a víz pontosan milyen úton kerülhetett a kemencébe. Felmerült a hűtőrendszer meghibásodásának lehetősége, de egyelőre nem állapították meg, hogy ezt műszaki hiba, elmaradt karbantartás vagy más körülmény idézte-e elő. A végleges szakértői véleménynek ezekre a kérdésekre is választ kell adnia.
Kilenc embert letartóztattak, a vállalat vezetője házi őrizetbe került
November 9-én, helyi idő szerint a déli órákban következett be a pusztító robbanás a HABAŞ aliağai acélgyárában. Karbantartási és kemencével kapcsolatos munkálatok zajlottak, amikor az üzemben súlyos baleset történt, amelyet tűz követett. Rövid időn belül mentőegységek, tűzoltók és rendőrök érkeztek a helyszínre, miközben megkezdték a sérültek ellátását és a veszélyeztetett területek átvizsgálását.
Kezdetben 16 halálos áldozatról érkeztek jelentések, majd a mentési munkálatok és a kórházi kezelések során az áldozatok száma tovább emelkedett. A későbbi török beszámolók már 19 halottról szóltak. Több dolgozó súlyosan megsérült, a tragédia pedig számos családot érintett.
Süleyman Elban, İzmir tartomány kormányzója a szerencsétlenséget követő első tájékoztatásokban arról beszélt, hogy egy daru lezuhanhatott a kemence közelében. Vedat Işıkhan török munkaügyi miniszter később azt közölte, hogy a lezuhanó berendezés megsérthette a földgáz- és oxigénvezetékeket. Ezek az első vizsgálati információk még nem adtak teljes magyarázatot a történtekre, és egyelőre az sem tisztázott, hogy a daru meghibásodása milyen kapcsolatban állhatott a később feltárt körülményekkel.
Büntetőeljárás indult annak megállapítására, hogy a gyár működtetésében és a munkálatok megszervezésében történt-e olyan mulasztás, amely hozzájárulhatott a dolgozók halálához. A török Anadolu hírügynökség november 12-i beszámolója szerint 11 gyanúsított ügyében született bírósági döntés, közülük kilencet letartóztattak, két személyt pedig házi őrizetbe helyeztek. Utóbbi intézkedés Mehmet Rüştü Başarant, a HABAŞ igazgatótanácsának elnökét is érinti. Az eljárás több ember halálának okozásával kapcsolatos gyanú miatt folyik, a gyanúsítottak büntetőjogi felelősségéről azonban még nem született jogerős ítélet.
Tiltakozás kezdődött a tragédia után
Feszültség alakult ki a gyár dolgozói között a halálos robbanást követő napokban. Az AFP november 13-i beszámolója szerint munkavállalók tiltakoztak az üzemben bevezetett mobiltelefon-használati korlátozás miatt, amelyet különösen aggályosnak tartottak egy ilyen súlyos szerencsétlenség után. A demonstráció során rendőri intézkedésre került sor, és legalább kilenc embert előállítottak. A munkavállalók kifogásai a vészhelyzeti kommunikáció lehetőségére és a gyár biztonságos működésére is ráirányították a figyelmet.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök már a tragédia napján bejelentette, hogy igazságügyi és közigazgatási vizsgálat indul a történtek feltárására. A hatósági eljárásnak a baleset közvetlen körülményein túl azt is tisztáznia kell, hogy a munkáltató és az üzemeltetésért felelős személyek eleget tettek-e kötelezettségeiknek.
Források: Anadolu Ajansı, AFP, Ege Postası, Karar, török hatósági tájékoztatások.
