Közel négymilliárd forint közpénzt költöttek el a végül el sem indult magyar csádi katonai misszió előkészítésével összefüggésben – közölte Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, aki a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság zárt ülésén számolt be a program részleteiről. A miniszter szerint Orbán Gáspár családi háttere olyan lehetőségeket és állami támogatást biztosított számára, amelyek nélkül a program ebben a formában aligha valósulhatott volna meg. Hogy pontosan mire költötték a csaknem négymilliárd forintot, Ruszin-Szendi nem hozta nyilvánosságra, mert közlése szerint az információk egy része minősített.
Ruszin-Szendi Romulusz szerdai Facebook-bejegyzésében külön fejezetet szentelt a Csádba tervezett magyar katonai missziónak és Orbán Gáspár szerepének. A honvédelmi miniszter azt írta: a misszió előkészítéséhez kapcsolódóan közel négymilliárd forint közpénzt költöttek el.
Arra a fontos kérdésre, hogy pontosan mire ment el ez az összeg – a nyilvánosság előtt nem adott választ. Azt írta, hogy a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság tagjainak zárt ülésen ismertette a részleteket. „Amikor ismertettem, hogy mi történt és mire ment el ez a pénz, a bizottság tagjainak arcára döbbenet ült ki” – fogalmazott Ruszin-Szendi. A miniszter szerint ennél többet azért nem közölhet, mert az ismertetett információk egy része nemzetbiztonsági okból nem nyilvános.
Orbán Gáspár szerepéről is beszélt
Ruszin-Szendi a zárt ülésen megismert körülmények alapján Orbán Viktor fiának szerepéről is határozott állítást tett. „Orbán Gáspár családi háttere olyan lehetőséget és állami támogatást biztosított számára, amely nélkül ez a program ebben a formában aligha valósulhatott volna meg” – írta. Majd hozzátette: „csak a szerencsének köszönhetjük, hogy mindebből nem lett katasztrófa”.
A miniszter nem részletezte nyilvánosan, hogy milyen eseményre vagy veszélyhelyzetre utalt a „katasztrófa” kifejezéssel. Emiatt ebből jelenleg nem lehet következtetést levonni arra, hogy pontosan milyen kockázatot ismertetett a bizottság zárt ülésén.
Orbán Gáspár szerepe a csádi programban már korábban is közéleti vita tárgya volt. Parlamenti dokumentumokban is megjelent az a kérdés, hogy részt vett-e a misszió előkészítésében; egy 2024 októberében benyújtott képviselői kérdés például kifejezetten arra kérdezett rá a honvédelmi miniszternél, hogy Orbán Gáspár részt vesz-e a csádi misszióban.
Kétszáz magyar katona indulhatott volna Csádba
A csádi katonai szerepvállalást még 2023-ban kezdeményezte a kormány. A hivatalos indoklás szerint Magyarország a Száhel-övezet stabilitásának erősítésével, a terrorizmus elleni fellépéssel és az Európa felé irányuló migráció mérséklésével indokolta a missziót. A tervek szerint a katonai jelenlét a Hungary Helps humanitárius és fejlesztési programjait is támogatta volna.
Az Országgyűlés 2023 novemberében 143 igen, 30 nem szavazattal és két tartózkodással engedélyezte a magyar katonai szerepvállalást. A parlamenti határozat legfeljebb 200 magyar katona – váltási időszakban 400 fő – csádi állomásozására adott felhatalmazást. A katonák tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatokat láthattak volna el, részt vehettek volna a terrorizmus elleni küzdelem támogatásában, valamint a Csádban tartózkodó magyar állampolgárok és magyar érdekeltségek védelmében. A felhatalmazás 2025. december 31-ig szólt.
A magyar katonai kontingens azonban végül nem települt Csádba. A korábbi kormány 2026 tavaszán már azt közölte, hogy a misszió megindításának feltételei nem állnak fenn, és a művelet előkészítését nem folytatják. A parlamenti felhatalmazás 2025 végén úgy járt le, hogy a tervezett katonai művelet nem kezdődött meg. Ruszin-Szendi állítása szerint közel négymilliárd forintot úgy költöttek el a programmal összefüggésben, hogy a tervezett magyar katonai kontingens végül nem indult el.
Miért nem tesz feljelentést?
Ruszin-Szendi arra is kitért, hogy az általa megismert körülmények alapján miért nem tesz feljelentést. A miniszter arra hivatkozott, hogy a misszió létrehozásáról az Országgyűlés határozatot hozott, és ezzel megteremtette a program jogi felhatalmazását. A parlamenti döntés ténye ellenőrizhető: az Országgyűlés 2023-ban valóban jóváhagyta a csádi katonai szerepvállalást. Ruszin-Szendi ebből azt a következtetést vonta le, hogy az általa megismert körülmények alapján nincs olyan jogi lehetősége, amelyre a program miatt feljelentést alapozhatna. Abból, hogy az Országgyűlés felhatalmazást adott a misszióra, nem állapítható meg, hogy a program előkészítése során felhasznált valamennyi közpénz elköltése jogszerű volt-e. Arról pedig, hogy a Ruszin-Szendi által említett közel négymilliárd forint pontosan milyen szerződésekre, beszerzésekre, utazásokra, személyi vagy egyéb kiadásokra ment el, egyelőre nincs nyilvánosan elérhető tételes elszámolás. Továbbra is tisztázásra vár, pontosan mire költöttek el közel négymilliárd forintot egy végül el nem indított katonai program előkészítése során.
