Miközben a TISZA szerint Baka András személye alkalmas lehet a nemzet egységének megteremtésére, a jelölése előtt lezárult egy több mint 60 ezer résztvevős civil online szavazás. Baka nem került az élmezőnybe, a róla leadott értékelések átlaga pedig negatív lett. Ez nem reprezentatív közvélemény-kutatás – de a társadalmi elfogadottságáról szóló vita közepén aligha érdektelen adat.

60 019 ember, csaknem másfél millió értékelés és több száz felmerült név – ekkora részvétellel zárult az aHang és az Openion civil államfőjelölti véleménynyilvánítása. A szavazók –3 és +3 között értékelhették a felmerült személyeket, vagyis nemcsak a támogatottságot, hanem az elutasítottságot is mérni próbálták.
A lista élén Laczó Adrienn végzett, őt Bárándy Péter és Hadházy Ákos követte. Forsthoffer Ágnes, Romsics Ignác és Fülöp Botond is Baka előtt szerepelt.
Baka András helyzete azért érdekes, mert már a szavazás idején az egyik lehetséges befutóként emlegették. A róla leadott értékelések átlaga azonban –0,66 lett. Az online szavazás nem reprezentatív közvélemény-kutatás volt, a résztvevők önként jelentkeztek, és nem mindenki értékelt minden jelöltet, országos társadalmi támogatottságot ezért ebből nem lehet kiszámítani.
Azt azonban igenis mutatja, hogy abban a több tízezres, politikailag aktív közegben, amely részt vett az államfőkeresésben, Baka nem tartozott a legszélesebb körben elfogadott jelöltek közé.
Ez különösen érdekes Magyar Péter szombati bejelentésének fényében. A TISZA szerint az elmúlt hetekben sok ezer ember ajánlott jelölteket, a párt vezetése tíz személlyel tárgyalt, végül három nevet vitt a frakció elé, amely titkos szavazással választotta Bakát. Magyar azt írta: Baka alkalmas arra, hogy „megtestesítse az egész magyar nemzet egységét”.
A kiválasztás módját is bírálják
Nemcsak Baka személyéről alakult ki vita. Puzsér Róbert, Lányi András és Fleck Zoltán már a döntés előtt azt kifogásolta, hogy a meghirdetett társadalmi egyeztetés nem volt eléggé átlátható, és Laczó Adriennt támogatták civil jelöltként. Vona Gábor pedig a jelölés után azt írta, hogy az ígért társadalmi egyeztetésből „kellemetlen casting” lett, miközben a végső döntés hátteréről keveset tudhatott meg a nyilvánosság.
És közben Baka megítélését már nemcsak a kiválasztási folyamat befolyásolhatja.
Az államfőjelölése után előkerült a saját idő előtti eltávolítása és Sulyok Tamás mandátumának megszüntetése közötti párhuzam, valamint az 1956-os tatai sortűz után évtizedekkel megszületett strasbourgi Korbely-döntés is, hogy Baka annak a bírói többségnek volt a tagja, amely Korbely javára döntött, és később nyilvánosan is vállalta a szavazatát.
A valódi társadalmi fogadtatás ezért valószínűleg csak most kezd kialakulni. Baka néhány nap alatt az ország egyik legtöbbet tárgyalt közjogi szereplője lett. Kedden várhatóan Magyarország köztársasági elnökévé választják.
