Ismét kötelezővé válik a Magyar Orvosi Kamara tagsága, az orvosetikai ügyek intézése pedig visszakerül a szakmai köztestülethez. Az Országgyűlés kedden 138 igen és 50 nem szavazattal fogadta el a törvénymódosítást, miután a köztársasági elnök korábban megfontolásra visszaküldte a jogszabályt. Az átdolgozott szabályozás célja, hogy az orvosok visszakapják szakmai önrendelkezésük korábban elvett jogosítványait, miközben a kamarai tagság helyreállítása ne okozzon fennakadást a betegellátásban.
Három év után ismét jelentős szerepet kap a Magyar Orvosi Kamara az egészségügy működésében. A parlament október 13-án elfogadta a szakmai kamarákról szóló törvény módosított változatát, amely visszaállítja a kötelező orvosi kamarai tagságot, és az orvosetikai eljárásokat is a MOK hatáskörébe utalja.
A változás előzménye 2023-ra nyúlik vissza. Az akkori kormány az orvosi kamarával kialakult konfliktus idején megszüntette a kötelező tagságot, az etikai ügyek elbírálását pedig az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz helyezte át. Az intézkedéseket a kamara szakmai önállóságának és érdekképviseleti lehetőségeinek korlátozásaként bírálták.
Az új szabályozás ezen változtat: a MOK ismét meghatározó szereplője lesz az orvosok szakmai működésének, és nagyobb beleszólást kap az egészségügyi jogszabályok, valamint szakpolitikai döntések előkészítésébe. A változások nem kizárólag az orvosokat érintik. A Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara feladat- és hatáskörei is erősödnek.
A köztársasági elnök kifogásai miatt módosítani kellett a törvényt
A parlament már szeptember 22-én elfogadta a kamarai jogosítványok visszaállításáról szóló törvényjavaslatot, Baka András köztársasági elnök azonban nem hirdette ki, hanem megfontolásra visszaküldte.
Az államfő két lényeges problémára hívta fel a figyelmet. Egyrészt kifogásolta, hogy a törvény indokolatlanul korlátozhatja a kamarai tisztségviselők megválasztásának szabadságát. Álláspontja szerint ennek részletes szabályait megfelelőbb lenne a szakmai köztestületek saját belső működési előírásaira bízni. Másrészt azt kérte, hogy a kötelező tagság visszaállítását olyan átmeneti rendelkezések kísérjék, amelyek nem veszélyeztetik az egészségügyi ellátást.
A probléma nagyon is gyakorlati, ugyanis ha egy orvos adminisztratív okból nem tud időben visszalépni a kamarába, az nem vezethet automatikusan ahhoz, hogy egyik napról a másikra ne dolgozhasson.
A módosított szabályozás több időt biztosít a tagsággal kapcsolatos ügyintézésre. Ha a tagfelvételi kérelmet nem az előírt határidőben nyújtják be, a tevékenység gyakorlását érintő korlátozás a korábban tervezett 45. nap helyett a 60. naptól léphet életbe, a kérelem elbírálásáig. Az etikai eljárások átmeneti szabályainál is összehangolták a határidőket.
Mit jelent mindez az orvosoknak és a betegeknek?
A legfontosabb változás, hogy az orvosi tevékenység gyakorlása ismét kamarai tagsághoz kötődik. A szakmai-etikai ügyekben pedig újból az orvosok saját köztestülete járhat el. A kormány szerint a módosítás a szakmai önkormányzatiság és a betegbiztonság megerősítését szolgálja. A kamarák nagyobb szerepet kapnak az őket érintő szakmai szabályok kialakításában is. A betegek számára a változás nem új ellátási jogosultságot jelent, hanem elsősorban annak a rendszernek az átalakítását, amely az orvosi hivatás gyakorlását és az etikai felelősséget szabályozza.
A keddi szavazáson 138 képviselő támogatta, 50 pedig ellenezte az államfő észrevételei alapján átdolgozott törvényt.
Forrás: Kormány
