139 igen és 51 nem szavazattal fogadta el kedden az Országgyűlés a gyermekvédelmi törvénycsomag módosítását. A jogszabály szigorúbb védelmet ír elő a gyermekeket veszélyeztető szexuális és erőszakos tartalmakkal szemben, gyorsítja a kórházban maradt csecsemők ügyintézését és átalakít több, 2021-ben bevezetett szabályt is. A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk nemmel szavazott. Ugyanezen a napon az Európai Unió Tanácsa lezárta a Magyarországgal szemben 2022-ben megindított feltételességi eljárást, amellyel 4,2 milliárd eurónyi korábban befagyasztott uniós forrás vált ismét hozzáférhetővé. A két döntés ugyanazon a napon született, de két külön eljáráshoz kapcsolódik.
Korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy a szeptemberben benyújtott gyermekvédelmi csomag hat törvényt módosít és új határidőt vezet be a kórházban maradt gyermekek ügyében.
A parlament most ezt a csomagot fogadta el. A kormány hivatalos tájékoztatása szerint a változtatások célja a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének erősebb védelme a hagyományos és a digitális térben egyaránt.
Az elfogadott szabályozás tiltja a pornográf, a gyermek életkorának és fejlettségi szintjének nem megfelelő, valamint a szexualitást öncélúan ábrázoló tartalmak hozzáférhetővé tételét és népszerűsítését a kiskorúak számára. A tilalom azokra a tartalmakra is kiterjed, amelyek szexuális erőszakot, szexuális kizsákmányolást, szexuális célú kapcsolatfelvételt vagy manipulációt és más szexuális bűncselekményeket népszerűsítenek, igazolnak vagy azok elkövetésére ösztönöznek.
A médiaszolgáltatóknak a műsorok korhatár-besorolásánál szintén szigorúbb követelményeket kell alkalmazniuk. A gyermekek fejlődését súlyosan károsító, erőszakos vagy öncélúan szexuális tartalmak esetében a szabályozás továbbra is kiemelt védelmet biztosít a 18 éven aluliaknak.
A módosítás a közterületi reklámok és a politikai hirdetések szabályaira is kiterjed. Olyan tartalom nem jelenhet meg nyilvános felületen, amely megjelenítésével indokolatlan félelmet, szorongást vagy súlyos pszichés megterhelést válthat ki a gyermekekből. Ez a korlátozás a választási kampányok idején is érvényesül.
A kórházban maradt csecsemők ügyében gyorsabb hatósági eljárást vezetnek be. Ha egy gyermeknek az egészségi állapota alapján már nincs szüksége kórházi kezelésre, de családi vagy szociális helyzete miatt nem tud megfelelő helyre kerülni, a gyámhatóságnak az értesítéstől számított legfeljebb nyolc napon belül fel kell mérnie a helyzetet. Ennek alapján készülhet el az a terv, amely meghatározza a gyermek további elhelyezéséhez szükséges intézkedéseket. A nyolcnapos határidő nem azt jelenti, hogy addigra minden esetben megoldódik az elhelyezés, hanem azt, hogy a helyzetfelmérésnek ezen időn belül meg kell történnie.
A politikai vita legélesebb része a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi szabályok átalakítása körül alakult ki. A korábbi törvény külön korlátozta a 18 éven aluliak számára hozzáférhető tartalmakban a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása és a homoszexualitás megjelenítését vagy népszerűsítését. Az új szabályozásból ezek a külön nevesített kategóriák kikerülnek, miközben a gyermekek fejlődését veszélyeztető szexuális, erőszakos és kizsákmányoló tartalmakra vonatkozó korlátozások megmaradnak.
A változtatásnak uniós jogi előzménye is van. Az Európai Unió Bírósága 2026. április 21-én a C-769/22. számú ügyben kimondta, hogy Magyarország a 2021-es szabályozás több rendelkezésével megsértette az uniós jogot. A Bíróság megállapítása szerint a törvény megbélyegző és marginalizáló hatást gyakorolt az LMBTI+ személyekre. Az ítélet többek között az egyenlő bánásmódhoz, a magánélet tiszteletben tartásához, a véleménynyilvánítás szabadságához és az emberi méltósághoz kapcsolódó uniós követelményeket is érintette.
A Fidesz már a parlamenti szavazás előtt élesen bírálta az előterjesztést. A párt álláspontja szerint a kormány a gyermekvédelem megerősítésére irányuló, önmagukban támogatható intézkedéseket összekapcsolta a 2021-es szabályozás felpuhításával. A Fidesz „gendertörvényként” emlegette a módosítást és kifogásolta a szexuális bűncselekmények miatt elítéltek nyilvántartásához kapcsolódó szabályok változását is.
Fidesz a szavazás előtt ismertette álláspontját a gyermekvédelmi törvény módosításáról. Forrás: Fidesz / Facebook.
A szavazás után Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán úgy értékelte a döntést, hogy a parlament megerősítette a gyermekvédelmet. A Fideszt és a Mi Hazánkat azért bírálta, mert nem támogatták a törvénycsomagot. Bejegyzésében azt írta, hogy a két párt leszavazta a kórházban maradt csecsemők segítését és a gyermekek védelmét az erőszak minden formájától.
Magyar Péter a parlamenti szavazás után értékelte a gyermekvédelmi törvény elfogadását. Forrás: Magyar Péter / Facebook.
A KDNP a szavazást megelőző állásfoglalásában azt hangsúlyozta, hogy a csomagban vannak olyan gyermekvédelmi intézkedések, amelyeket önmagukban támogatnának. A kereszténydemokraták ugyanakkor elfogadhatatlannak tartották, hogy ezeket a 2021-ben bevezetett korlátozások átalakításával és a nyilvántartási szabályok módosításával együtt terjesztették a parlament elé. Ezért a teljes csomagra nemet mondtak.
A Mi Hazánk ugyancsak elutasította az előterjesztést. A párt a parlamenti vitában több rendelkezést támogathatónak nevezett, de kifogásolta a szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos korábbi szabályok megszüntetését, valamint az iskolai foglalkozásokra és a bűnügyi nyilvántartáshoz való hozzáférésre vonatkozó változásokat. Dúró Dóra a szavazást követően az államfőhöz fordulás lehetőségéről is beszélt.
A most elfogadott törvény egy szélesebb gyermekvédelmi átalakítás része. Korábban részletesen beszámoltunk arról is, hogy a kormány tízmilliárd forintos krízisalapot és egymilliárd forintos jóvátételi alapot hoz létre a gyermekvédelemben.
Miközben az Országgyűlés a gyermekvédelmi csomagról szavazott, az uniós források ügyében is jelentős döntés született. Az Európai Unió Tanácsa lezárta a Magyarországgal szemben 2022-ben megindított költségvetési feltételességi eljárást. A kormány hivatalos tájékoztatása szerint ezzel 4,2 milliárd euró, vagyis több mint 1500 milliárd forintnyi uniós forrás vált ismét hozzáférhetővé.
A 2022 decemberében elfogadott uniós intézkedések eredetileg három kohéziós operatív program kifizetéseinek egy részét függesztették fel. Az akkori összeg 6,3 milliárd euró volt. A mostani döntés idejére ebből 4,2 milliárd euró maradt hozzáférhető, amelynek felszabadítását az Európai Bizottság javasolta a Tanácsnak.
Az intézkedések hátterében az uniós költségvetés védelmével, a közbeszerzésekkel, a korrupciós kockázatokkal és az összeférhetetlenségi szabályokkal kapcsolatos aggályok álltak. Az Európai Bizottság értékelése szerint Magyarország az elmúlt időszakban olyan intézkedéseket hajtott végre, amelyek lehetővé tették a feltételességi eljárás lezárását.
A tanácsi döntéssel az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz való hozzáférés korábbi korlátozásai is megszűnnek az érintett magyar intézmények számára. Korábban arról is beszámoltunk, hogy az uniós döntés előkészítésével már ősszel megnyílhat az út a magyar egyetemek Erasmus-programba való teljes visszatérése előtt.
A 4,2 milliárd euró felszabadítását azonban nem a kedden elfogadott gyermekvédelmi törvény váltotta ki. A pénzügyi döntés a 2022-ben megindított költségvetési feltételességi eljáráshoz kapcsolódik, míg a 2021-es gyermekvédelmi szabályozás miatt külön uniós jogvita zajlott. Az Európai Unió Bírósága ebben a külön ügyben hozta meg áprilisi ítéletét.
Forrás: Országgyűlés, Magyarország Kormánya
