Magyarország 2027 októberére orosz földgáz nélkül is képes lehet biztosítani az ország ellátását – erről beszélt Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter első nagyobb interjújában. A tárcavezető közölte azt is, hogy az év végéig teljesen felülvizsgálják Paks II. szerződéseit, üzleti modelljét és helyét a magyar energiarendszerben, majd döntenek arról, szükség van-e az új blokkokra. Közben Paks I. további húszéves üzemidő-hosszabbításával számolnak, és jelentősen növelnék az energiatárolási kapacitást.
Magyarország 2027 októberére orosz földgáz nélkül is képes lehet biztosítani az ország ellátását – erről beszélt Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Telexnek adott első nagyobb interjújában. A tárcavezető arról is beszélt, hogy az év végéig lezárják Paks II. teljes felülvizsgálatát, és ennek eredménye alapján döntenek arról, szüksége van-e Magyarországnak az új paksi blokkokra.
Az olajnál szintén az alternatív útvonalak kerültek előtérbe. Kapitány arról beszélt, hogy a horvát féllel megkezdték a tárgyalásokat az Adria-kőolajvezeték teljes kapacitású használatáról. A miniszter a jelenlegi magyar–horvát kapcsolatot kedvezőbbnek nevezte annál, mint amilyen az előző kormány idején volt.
Év végén dönthetnek Paks II. jövőjéről
Az interjú egyik legnagyobb bejelentése Paks II.-t érintette. A kormány az év végéig befejezi a beruházás teljes felülvizsgálatát. Nem kizárólag az eddig megkötött szerződéseket nézik át: vizsgálják az üzleti modellt és azt is, milyen szerepe lenne az új blokkoknak a következő évtizedek magyar energiarendszerében.
A vizsgálat végén arról is döntenek, hogy Magyarországnak szüksége van-e egyáltalán az új atomerőműre. Kapitány szerint a projekt szerződéseit már megismerték, így látják, milyen feltételekkel és milyen áron születtek a korábbi megállapodások, a felülvizsgálat eredményét azonban egyelőre nem akarta megelőlegezni.
Paks I. közben tovább működhet a jelenleg tervezettnél. A kormány azt vizsgálja, hogyan lehetne 2032-től újabb húsz évvel meghosszabbítani az atomerőmű üzemidejét. Ez azért kerül egy időben napirendre Paks II. felülvizsgálatával, mert közben jelentősen átalakult a magyar villamosenergia-termelés szerkezete.
Több mint 8000 megawattnyi napenergia mellé tárolók kellenek
A magyarországi naperőművek teljesítménye már meghaladja a 8000 megawattot. Ez teljesen más helyzetet teremt, mint amilyenben az ország energiarendszere Paks II. több mint egy évtizeddel ezelőtti tervezésekor működött.
A gyorsan növekvő napenergia-termelés mellett azonban egyre nagyobb problémát jelent, hogy nincs elegendő kapacitás az energia eltárolására. Kapitány 2030-ra 3000–4000 megawattos energiatárolói teljesítményt szeretne elérni. A cél az is, hogy a következő évtized elejére a magyar villamosenergia-import aránya körülbelül 5 százalékra csökkenjen.
Az idei rendkívül alacsony dunai vízállás szintén figyelmeztetés volt az energiarendszer számára. Kapitány szerint a rendszer nem számított arra, hogy ilyen helyzet kialakulhat, miközben az atomerőmű működésénél a Duna vízállása és hőmérséklete közvetlenül is fontos tényező.
A miniszter a rezsicsökkentés jövőjéről is beszélt. A jelenlegi rendszer fenntartása mellett elsősorban azt vizsgálják, hogyan lehet magát az energiát olcsóbbá tenni. A most bevezetett havi ötezer forintos dízeltámogatás költségét havi mintegy 10 milliárd forintra tette, szemben a korábbi védett ár mintegy havi 50 milliárdos költségével.
Kapitány István a választás után került a gazdasági és energetikai tárca élére. Korábban több mint három évtizeden keresztül dolgozott a Shellnél, ahol globális vezetői pozíciót is betöltött. Miniszterként most először adott hosszabb interjút, amelyben részletesen beszélt arról, milyen irányba alakítaná át Magyarország energiaellátását.
Forrás: Telex – Kapitány István interjú
