Kétélű fegyver a Tisza kezében: 2027-es költségvetés, 5103 milliárdos hiány és 929 milliárdos adócsomag terheli a gazdaságot

Péntek késő este megérkezett az Országgyűléshez a 2027-es költségvetési törvényjavaslat, amelyből kirajzolódik a következő év pénzügyi valósága. Kármán András pénzügyminiszter előterjesztése szerint az állam 47 587 milliárd forintos kiadási terv mellett 5103 milliárd forintos hiánnyal számol. Bár a Tisza-kormány az igazságosabb közteherviselést és a közszolgáltatások megerősítését ígéri, a költségvetési egyensúly javítása és a GDP-arányos hiány 4,9 százalékra szorítása érdekében 929 milliárd forintos adóbevétel-növelő csomagot tervez. A változások a nagyvállalatoktól a KATA-s kisvállalkozókon át a mindennapi fogyasztókig széles társadalmi és gazdasági rétegeket érintenek, miközben az állami beruházásokból és a vállalkozástámogatásokból is több száz milliárd forintot vonnának vissza.

Október 30-án, péntek késő este hivatalosan is benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. A Kármán András pénzügyminiszter által jegyzett előterjesztésből már nemcsak a családtámogatások, béremelések és egészségügyi fejlesztések ígéretei láthatók, hanem azok pénzügyi háttere is. A 42 484 milliárd forintot meghaladó bevételi tervvel szemben 47 587 milliárd forint feletti kiadások állnak, a tervezett hiány 5102,7 milliárd forint. Az idei, októberben módosított költségvetésben a deficit 7110 milliárd forintra emelkedett, így a kabinetnek 2027-ben mintegy 2007 milliárd forinttal kellene javítania az államháztartás egyenlegét.

A kormány jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel és háromszázalékos inflációval számol, miközben a GDP-arányos hiányt az idei 7,5 százalékról 4,9 százalékra mérsékelné. Az államadósság aránya ugyanakkor csak 77,5 százalékról 77,2 százalékra csökkenne, és ez a következő év legnagyobb gazdaságpolitikai kihívása, hogy a kormánynak úgy kell több ezer milliárd forinttal csökkentenie a költségvetési hiányt, hogy közben jelentős jóléti többletkiadásokat vállalt.

A 929 milliárdos adócsomag: a nagyvállalatoktól a mindennapi fogyasztókig

Az adócsomag legnagyobb tételei közvetlenül a közép- és nagyvállalkozásokat veszik célba. A közép- és nagyvállalatok innovációs járulékának kulcsa a jelenlegi 0,3 százalékról 0,5 százalékra emelkedne, ami brutális, 66,7 százalékos növekedést jelent. Az 500 millió eurót meghaladó árbevételű óriáscégeknél pedig 15 százalékos társaságiadó-kulcsot vezetnének be, meghatározott levonási lehetőségekkel. E két intézkedéstől együttesen 240 milliárd forint többletbevételt vár a kormány a következő költségvetési évben.

A vállalati adóemelések azonban ritkán maradnak meg a cégek könyvelésében. A magasabb terhek miatt kevesebb pénz maradhat a fejlesztésekre, beszűkülhet a béremelések mozgástere, és a kereskedelmi szektor kiélezett versenyhelyzetében a költségek az árakon keresztül részben a lakosságra hárulhatnak. Különösen érzékeny helyzetbe kerülhetnek az alacsony profittal működő hazai boltláncok, ahol egy kisebb adóemelés is felemésztheti az éves nyereség jelentős részét. Ezt egészíti ki a pénzügyi tranzakciós illeték tervezett emelése, amelyből további 40 milliárd forint bevételt vár az állam. Bár a fizetési kötelezettség közvetlenül a bankokat terheli, a megemelkedő kiadások a számlavezetési és utalási díjakon keresztül a családokhoz és a kisvállalkozásokhoz is eljuthatnak.

A csomag egyik legnagyobb politikai és társadalmi vitát kiváltó eleme az új vagyonadó lehet. Az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre évi egy százalékos, a 100 milliárd forint feletti részre pedig 1,5 százalékos hozzájárulást írnának elő, amelytől 200 milliárd forintos bevételt remél a kabinet. Mintegy 15 ezer nagy vagyonnal rendelkező adózót érinthet a változás, és ezzel a legnagyobb vagyonok fokozott közteherviselését kívánja elérni. Ám kérdés, hogy a tervezett milliárdokból végül ténylegesen mennyi folyik be az államkasszába.

A kiigazítás a mindennapi fogyasztókat is eléri: a dohánytermékek jövedéki adójának 2026. november 1-jétől hatályos emeléséből 90 milliárd forint, az alkoholtermékek 2027. januári adóemeléséből 13 milliárd, a népegészségügyi termékadó (NETA) növeléséből pedig további 20 milliárd forint bevétellel számolnak. Ez a három intézkedés együtt 123 milliárd forinttal növelheti az állam bevételeit. Amennyiben a gyártók és a kereskedők a többletterheket beépítik a fogyasztói árakba, az érintett élelmiszerek, italok és dohányáruk megdrágulhatnak a boltokban, ami közvetlenül veszélyeztetheti a kormány által megcélzott háromszázalékos inflációs szint tartását.

A zöld átállás jegyében egy teljesen új szén-dioxid-adót is bevezetnének, amelyből 25 milliárd forintot várnak. A cégautóadó változtatása, a gépjárműadó beszámítási lehetőségének korlátozása és a nagyobb teljesítményű járművek magasabb adóztatása együttesen újabb 30 milliárd forintos többletbevételt hozhat az államnak. A bányajáradék emelésétől további 37 milliárdot, a rehabilitációs hozzájárulás változtatásától 35 milliárdot, a vízkészlet járulék emelésétől pedig 19 milliárdot várnak. Ezek az intézkedések közvetlenül a vállalkozások működési költségeit növelhetik, közvetett hatásaik pedig megjelenhetnek az érintett szolgáltatások és mindennapi termékek áraiban is.

KATA: dupla adóteher, de visszatérhetnek a korábban eltiport lehetőségek

A kisvállalkozói szférában totális rendszerváltás következhet, amely alapjaiban rajzolhatja át a hazai kiscégek és egyéni vállalkozók túlélési esélyeit. Az új KATA főfoglalkozásúakra vonatkozó havi tételes adója az eddigi 50 ezer forintról a duplájára, 100 ezer forintra ugrana. Ez egyetlen évre vetítve kíméletlen, 600 ezer forintos közvetlen többletbefizetést jelentene az új rendszert választó főfoglalkozású vállalkozóknak. A kormány azonban egy rendkívül fontos, taktikai védőhálót is beépített a tervezetbe: a 2026 végén már aktívan katázók számára a korábbi rendszer egészen 2028 végéig fennmaradhat – igaz, 2027-ben havi 75 ezer, 2028-ban pedig már 100 ezer forintos adóteher mellett. A jelenlegi katásoknak tehát nem kell mindannyiuknak azonnal fejest ugraniuk a 100 ezer forintos új rendszerbe.

A drasztikus adóemelés mellé ugyanakkor a piac által régóta követelt, fajsúlyos engedmények társulnának. Az új KATA éves bevételi értékhatára 18 millióról 22 millió forintra emelkedne, és ismét legálissá válna a cégeknek történő számlázás, sőt, meghatározott feltételek mellett a mellékállású és a nyugdíjas vállalkozók is visszatérhetnének ebbe az adózási formába. Az új rendszerben a főfoglalkozásúak ellátási alapja havi 317 ezer forintra nőne. A cégeknek történő számlázás mellé azonban 15 százalékos kiegészítő adó is társulna, amelybe beszámítanák a befizetett tételes adót. Így az adónem tényleges pénzügyi előnye vállalkozásonként drasztikusan eltérhet.

Azok a kisiparosok, fodrászok és szolgáltatók, akik korábban is kizárólag magánszemélyeknek dolgoztak, és képtelenek növelni a bevételeiket, a magasabb havi fix kiadás miatt, a reform vesztesei lehetnek. Ezzel szemben azok a programozók, tanácsadók, grafikusok és szakemberek, akik a cégeknek való számlázás korábbi drasztikus tilalma miatt szorultak ki a KATA-ból, most esélyt kaphatnak arra, hogy visszatérjenek az ország egyik legegyszerűbb adózási formájába.

A jóléti intézkedések ára: burkolt luxusadó sújthatja a magas keresetű anyákat

A költségvetés társadalmi átrendezésének és a belső forrásteremtésnek az egyik legérzékenyebb, komoly politikai vitákat kiváltó pontja az anyák személyijövedelemadó-mentességének radikális átalakítása és korlátozása. A benyújtott tervezet kíméletlen, havi bruttó egymillió forintos felső határt vezetne be a mentesség érvényesítésére. Ez azt jelenti, hogy az egymilliós határ feletti jövedelemrész után a magasabb keresetű édesanyáknak már adózniuk kellene. Az intézkedés a kormány saját becslése szerint is mintegy 40–60 ezer jól kereső háztartást érinthet, és 45 milliárd forintnyi többletbevételt hozhat az államkasszának.

Miközben a kabinet a családi pótlék történelmi megduplázását és az alacsonyabb jövedelműek adóterheinek látványos mérséklését ígéri, a magasabb keresetű családoktól jelentős mértékben vonná el a korábban biztosított adóelőnyöket. A változtatás másik nagy vesztesei a 40 év feletti, kétgyermekes anyák lehetnek: a korábban törvénybe foglalt, fokozatosan bővülő szja-mentesség további kiterjesztése elmaradna, és egyes, már megszerzett jogosultságok is megszűnnének. A tervezet szigorát néhány átmeneti rendelkezés enyhítené, amelyek meghatározott ideig megőriznének bizonyos jogosultságokat.

A döntés igazságossága komoly kérdéseket vet fel. Hiszen nem minden nő ugyanabban az életkorban vállal gyermeket, és a gyermekek önállóvá válása sem ugyanakkor történik. Van, akinek a gyermeke 16 évesen már dolgozik és saját keresete van, miközben egy másik családban a 22 éves fiatal még egyetemen tanul, és teljes egészében a szülei támogatására szorul. Az sem mindegy, hogy egy anya húszévesen vagy negyvenévesen hozza világra a gyermekét. Az életkorhoz kötött, merev szabályozás így könnyen olyan családok között tehet különbséget, amelyek tényleges anyagi terhei egyáltalán nem az életkoruk szerint alakulnak. Ezért különösen vitatható, ha az adókedvezmények megvonásánál nem a gyermekek tényleges eltartását és a családok élethelyzetét veszik figyelembe.

A családtámogatások radikális átalakítása éles társadalmi választóvonalat húzhat: miközben az alacsonyabb jövedelmű háztartások többletjuttatásokhoz juthatnak, addig a magasabb keresetű, dolgozó édesanyák elveszíthetik korábbi adóelőnyeik jelentős részét.

Több mint 600 milliárdos kasza: visszavágják az állami beruházásokat, padlóra kerülhet az építőipar

A reálgazdaságra és a hazai vállalkozói szférára egy másik, több mint 600 milliárd forintos kíméletlen feketeleves várhat. A benyújtott törvényjavaslat szerint a kormány drasztikus módon, mintegy 442 milliárd forinttal mérsékelné a hazai finanszírozású központi állami beruházások keretét, miközben további 169,5 milliárd forintot vonna ki a „nem hatékonynak” minősített gazdaságfejlesztési és vállalkozástámogatási programokból. A kiadáscsökkentési hullám érintheti a támogatott hitelkonstrukciókat, az ipari parki és térségi fejlesztéseket, valamint a közműberuházások eddigi kereteit is.

Bár a pénzügyi tárca a kieső hazai források egy részét uniós támogatásokkal próbálja meg helyettesíteni, a beruházási kiadások ilyen szintű megnyirbálása komoly kockázatokat hordoz magában. Egy elhalasztott útépítés, leállított intézményfelújítás vagy befagyasztott ipari fejlesztés ugyanis súlyos csapást mérhet az építőipari cégek és beszállítóik megrendelésállományára. Ha a visszavágott állami beruházásokat a magánszektor és az uniós pénzek nem pótolják megfelelő ütemben, az a teljes gazdasági növekedést visszavetheti, és veszélybe sodorhatja a költségvetés alapjául szolgáló 2,4 százalékos GDP-növekedési célt.

A kiadáscsökkentés persze a kormányzati logika szerint nem jelent minden esetben véglegesen elmaradó beruházást: egyes projektek más finanszírozási formában folytatódhatnak, mások ütemezése átalakulhat, a kevésbé hatékony támogatások lefaragása pedig elvileg forrásokat szabadíthat fel az eredményesebb fejlesztések számára. A tervezet valós gazdasági megítélésében így döntő lesz, hogy pontosan mely beruházásokat állítják le végleg, melyeket finanszíroznak tovább, és az uniós pénzek milyen ütemben érkeznek meg Magyarországra.

A takarékosság az államigazgatást is elérheti. A kisebb, külön nem nevesített előirányzatoknál a működési kiadások tízszázalékos, a felhalmozási kiadásoknak pedig a húszszázalékos mérséklésével tervez a Pénzügyminisztérium. Ez ugyan nem valamennyi állami intézmény teljes költségvetésének automatikus csökkentését jelenti, de a dologi kiadásokra, beszerzésekre és belső fejlesztésekre óriási nyomást helyezhet. A közösségi fogyasztás az idei növekedés után jövőre a tervek szerint 1,7 százalékkal esne vissza, ami egyértelműen jelzi: az állam a saját kiadásain is elkezdené behúzni a kéziféket.

Félbillió forintos injekció az egészségügynek, súlyos forrásmegvonás a közmédiánál

A költségvetés kiadási oldalán végrehajtott drasztikus átrendeződés ennél a fejezetnél válik igazán láthatóvá, ahol a kormány éles kontrasztot húz az egyes állami feladatok finanszírozása között. Miközben az egészségügyi szektor egy gigantikus, 509,7 milliárd forintos többletforráshoz jutna, addig más területeken jelentős elvonásokat tervez a kabinet. Az egészségügyi mentőövként szolgáló félbillió forintból 191,7 milliárdot béremelésekre szánnak, 95,3 milliárdot a nagy értékű kórházi gyógyszerek finanszírozására fordítanának, 51,3 milliárdot pedig a kórházi alapdíjak emelésére különítenének el. A további összegekből a kormány a fojtogató várólisták rövidítését, a diagnosztikai rendszerek fejlesztését és vadonatúj mentőautók beszerzését tervezi, miközben az oktatásban a pedagógusbéreket, a védelmi szférában pedig a honvédelmi kiadásokat növelnék.

A közszolgálati média (MTVA) azonban ezzel egy időben rendkívül súlyos finanszírozási csökkentéssel néz szembe. A benyújtott tervek szerint a közmédia állami támogatását a jelenlegi 141,27 milliárd forintról drasztikus módon, mindössze 80 milliárd forintra szállítanák le. Ez a több mint 61 milliárd forintos elvonás megdöbbentő, 43 százalékot meghaladó vágás, amely jelentős, akár kényszerű átalakításokat is szükségessé tehet a közmédia jelenlegi működésében és struktúrájában. Bár a megmaradó 80 milliárdos összegből önmagában még nem látszik, hogy pontosan mely műsorokat szüntetnék meg vagy hány embert bocsátanának el, az üzenet egyértelmű: a kormány a jelenlegi állami finanszírozási szint fenntartásával már nem számol.

A sport és a reprezentáció területén szintén felemás, komoly vitákat kiváltó átrendezés látható. Miközben a jövő zálogát jelentő utánpótlás-nevelés egyik állami támogatási előirányzatát megnyirbálnák, addig a kiemelt nemzetközi sporteseményekre és a reprezentatív állami rendezvényekre fordítható pénzkereteket látványosan megemelnék. A 2027-es költségvetés tehát nem egyenletes, fűnyíróelv-szerű megszorítást hozna az állami gépezetben: a kormány egyes társadalmi és állami feladatokra jelentős többletforrásokat szánna, míg más, korábban kiemelten finanszírozott területek kereteit erőteljesen visszavágná a hiánycél elérése érdekében.

A költségvetés másik arca: milliók számlájára érkezhet több pénz, jelentős bér- és nyugdíjemelésekkel válaszol a Tisza-kormány

A 929 milliárdos adócsomag és a több mint 600 milliárdos kíméletlen beruházási és támogatási kiadáscsökkentés mellett a 2027-es büdzsének van egy másik, a magyar családok, nyugdíjasok és közszolgálati dolgozók számára rendkívül kedvező, szociális arca is. A Tisza-kormány ugyanis nemcsak elvonásokkal készül: a benyújtott tervezet monumentális jövedelemnövelő csomagot, látványos jóléti támogatásokat és átfogó béremeléseket irányoz elő. A kabinet számításai szerint a reformok milliók mindennapi pénzügyi helyzetét javíthatják jelentősen, különösen azokét a százezrekét, akik eddig a legkisebb jövedelmekből és elértéktelenedett ellátásokból próbáltak megélni.

A csomag legnagyobb politikai zászlóshajója a családi pótlék megduplázása, amelynek összege 19 éve változatlan Magyarországon. Ez a gyermeket nevelő családoknak közvetlen, havi rendszerességű többletpénzt jelentene, ami a legszegényebb háztartások költségvetésében létfontosságú mentőöv lehet. Ezzel párhuzamosan az alacsonyabb keresetű dolgozók adóterheit is megnyirbálnák, így a könnyítések nem segélyként, hanem magasabb nettó munkabérként landolnának a számlákon, segítve azokat a családokat is, amelyek a korábbi adórendszer kedvezményeiből alacsony jövedelmük miatt csak korlátozottan részesülhettek.

A nyugdíjas társadalom egy részére jelentős jövedelemnövekedés várhat jövőre. A költségvetés 123 milliárd forintot különítene el a legalacsonyabb járandóságok felzárkóztatására: a jelenlegi 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimumot egyetlen lépésben 120 ezer forintra emelnék. A sávos emelési rendszer a 146 ezer forint alatti nyugdíjakat célozza meg, ami csaknem 455 ezer idős embert érinthet. A tervezet szerint megmaradna a teljes 13. havi nyugdíj, és kifizetnék a 14. havi nyugdíj első heti részletét is. Ha ez nem lenne elég, fokozatosan bevezetnék a nyugdíjas SZÉP-kártyát is, amelynek első üteme 2,2 millió, havi 500 ezer forint alatti nyugdíjban részesülő embert érintene, és amelyet élelmiszerre vagy gyógyszerre is fel lehetne használni.

A szociális ellátórendszerben is elképesztő számok szerepelnek. Az otthonápolási díjakat 50 százalékkal növelnék, könnyítve a tartósan beteg hozzátartozóikat gondozó családok anyagi terhein. Az árvaellátás 20 százalékkal, a rokkantsági és rehabilitációs juttatások 10 százalékkal emelkednének, az időskorúak járadékát pedig megdupláznák. A kormányzati kalkuláció szerint a kisnyugdíjak és szociális ellátások megemelése összesen több mint 700 ezer idős és megváltozott munkaképességű embernek jelenthet többletjövedelmet.

A közszférában dolgozókra szintén jelentős léptékű bérrendezés várhat: a kormány 677 milliárd forintot fordítana az állami szektor fizetéseinek emelésére, ami mintegy 603 ezer alkalmazottat érintene. Az egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17 százalékos, a szociális ágazat állami intézményeinek dolgozói 17,8 százalékos, a rendvédelmi állomány pedig 15 százalékos bérfejlesztésre számíthatna. A köznevelési intézmények nevelő-oktató munkáját segítő és technikai dolgozói átlagosan 21,5 százalékkal kereshetnének többet, miközben folytatódna a pedagógusok bérfelzárkóztatása is. A közművelődésben dolgozók 10,7 százalékos pluszra számíthatnának, míg az állami fenntartású egyetemek oktatóinak bérrendezésére tízmilliárd forintot különítenének el.

Ezek a jóléti intézkedések komoly gazdasági motorként is funkcionálhatnak. Az alacsony jövedelmű háztartásokhoz kerülő milliárdok jelentős része visszaáramolhat a reálgazdaságba: a családok élelmiszerre, lakhatásra, rezsire és gyógyszerekre költhetik a pénzt, ami alaposan megpörgetheti a belső kereskedelmet és a hazai vállalkozások forgalmát. A bökkenő csupán az, hogy ez a hatalmas bér- és támogatási csomag csak akkor hoz valós életszínvonal-javulást, ha az adóemelésekből esetlegesen következő drágulás és az infláció nem falják fel a pluszjövedelmek jelentős részét. A 2027-es büdzsé egyik legnagyobb kérdése így továbbra is az: képes-e a Tisza-kormány úgy megsegíteni a legalacsonyabb jövedelmű milliókat, hogy közben a gazdaság is elbírja a jóléti intézkedések költségeit?

Megszorítás vagy igazságosabb újraelosztás? A Tisza-kormány nagy gazdasági rulettje

A 2027-es költségvetés kockázatos gazdaságpolitikai vállalkozás a radikális szociális átrendezéssel és a jelentős pénzügyi kiigazítással. A Tisza azzal az elképzeléssel vág neki a következő évnek, hogy a gigantikus multik, a szupergazdagok és a magas keresetűek fokozott adóztatásával, valamint az államigazgatási bürokrácia megnyirbálásával teremt fedezetet a családi pótlék történelmi megduplázására, a pedagógusbérek emelésére és a súlyos gondokkal küzdő egészségügy félbillió forintos megerősítésére. Az ellenzéki bírálatok és a gazdasági elemzői figyelmeztetések ezzel szemben a kockázatokra irányítják a figyelmet: a 929 milliárdos adócsomag, a vállalkozástámogatások lefaragása és az állami beruházások drasztikus visszafogása komolyan fékezheti a magyar gazdaságot.

A számokból tisztán látszik, hogy a büdzsé mindkét fegyvert élesítené. A rászoruló és alacsonyabb jövedelmű családok látványos támogatása mellett jelentős vállalati adóemelések, szigorodó kedvezmények és kemény állami kiadáscsökkentések szerepelnek a törvényjavaslatban. Emiatt a 2027-es év társadalmi és gazdasági mérlege háztartásonként és vállalkozásonként eltérő lehet: a magyar családok és cégek pénzügyi helyzetét az határozhatja meg, hogy a kapott jóléti könnyítések vagy a megemelt kötelezettségek – és a boltokban esetlegesen megjelenő közvetett áremelkedések – nyomnak-e többet a latba.

A kormányzati kalkuláció legérzékenyebb pontja a 2,4 százalékos gazdasági növekedési cél. Ha ez a bővülés elmarad, az adóbevételek is jelentősen elmaradhatnak a tervezettől, miközben a beígért jóléti kiadások jelentős részét teljesíteni kell. A kockázatok ráadásul egymást erősíthetik: az új jövedéki-, NETA- és szén-dioxid-adók inflációs nyomást okozhatnak, a beruházási és vállalkozástámogatási keretek több mint 600 milliárdos megvágása pedig éppen azt a gazdasági aktivitást fékezheti, amelyre a kormány bevételi terveit alapozza. Az államháztartási hiány 4,9 százalékra szorítása ugyanakkor csökkentheti az ország finanszírozási kockázatait, és hosszabb távon stabilitást hozhat.

Bár a Költségvetési Tanács nem emelt alapvető kifogást a tervezettel szemben, és a 2,4 százalékos növekedési előrejelzést sem nevezte eleve megalapozatlannak, a papírforma nem jelent automatikus sikert. A megígért megtakarításokat és kiadáscsökkentéseket végre kell hajtani, a tervezett adóbevételeknek be kell folyniuk, a gazdaságnak pedig teljesítenie kell a vele szemben támasztott várakozásokat. A 2027-es költségvetés egy rendkívül éles, kétélű fegyver: ha a Tisza-kormány egyensúlyozása sikerrel jár, az ország pénzügyi helyzete stabilizálódhat; ha viszont az emelkedő terhek és a beruházások visszafogása a vártnál súlyosabban fékezik a gazdaságot, a hiánycél is veszélybe kerülhet, és a jóléti ígéretek teljesítése is nehezebbé válhat. A Parlament elé került számok világossá tették a kormány szándékát – a valódi hatásokat azonban a magyar családok és vállalkozások a saját pénzügyi helyzetükön fogják érzékelni.

A 2027-es költségvetési kiigazítás és adócsomag mérlege

Forrás: Ellenpólus | Index | Portfolio | Telex