„Ésszerű alapot” talált arra az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által létrehozott független tényfeltáró misszió, hogy az Egyesült Államok két iráni légicsapása háborús bűncselekménynek minősülhetett. A vizsgálat egy minabi iskola, valamint a Lamerd térségében végrehajtott támadás körülményeit elemezte. Ugyanez a jelentés az iráni államot is súlyos jogsértésekkel vádolja: a szakértők szerint az iráni hatóságok tüntetőkkel és más civilekkel szemben elkövetett egyes cselekményei emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhettek.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által megbízott független szakértők 73 emberrel készített interjúk, dokumentumok, műholdfelvételek, fényképek, videók és más ellenőrzött források alapján állították össze jelentésüket. A testület nem bíróság, megállapításai ezért önmagukban nem jelentenek büntetőjogi ítéletet, az összegyűjtött bizonyítékok azonban későbbi nemzetközi jogi eljárásokban is jelentőséget kaphatnak.
A vizsgálat egyik központi eleme a dél-iráni Minab városában lévő Shajareh Tayyebeh iskola elleni február 28-i támadás. A tényfeltáró misszió szerint az összegyűjtött adatok nem támasztották alá azt, hogy egyszerű tévedés történt volna. A szakértők arra jutottak, hogy ésszerű alap van annak feltételezésére, hogy az iskola szándékos célpont volt. A jelentés a Lamerd térségében egy sportlétesítményt és lakóövezetet érintő amerikai támadást is vizsgálta. A két csapásban a rendelkezésre álló adatok szerint legalább 178 civil halt meg, köztük sok gyermek.
A nemzetközi humanitárius jog szerint a konfliktusban részt vevő feleknek különbséget kell tenniük katonai célpontok és civilek, illetve polgári objektumok között. Az iskolák, lakóépületek és más civil létesítmények főszabály szerint védelmet élveznek, kivéve, ha katonai célra használják őket és ezzel elveszítik ezt a védelmet. A jelentés szerint a vizsgált támadások esetében olyan körülmények merültek fel, amelyek indokolják a lehetséges háborús bűncselekmény megállapítását.
A Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium visszautasította a megállapításokat. Washington régóta elfogultsággal vádolja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát és több, annak keretében működő vizsgálati mechanizmust. Az amerikai kormány a tényfeltáró misszió júniusi információkéréseire és találkozókezdeményezéseire sem válaszolt a jelentés szerint.
A dokumentum azonban nem kizárólag az Egyesült Államok katonai műveleteit vizsgálja. A szakértők az iráni állam fellépését is rendkívül súlyosan értékelték. Megállapításuk szerint a hatóságok gyilkosságokat, bebörtönzéseket, kínzásokat és más embertelen cselekményeket követtek el egy széles körű és rendszerszintű, civilek ellen irányuló fellépés részeként. A misszió szerint ezek közül több cselekmény emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhet.
A jelentés külön kitér az iráni kivégzésekre is. A szakértők szerint több mint hetven ember – köztük öt nő és három fiú – közvetlenül kivégzés veszélyében van. A testület azt állítja, hogy a konfliktus alatt tovább erősödött a halálbüntetés alkalmazása, miközben a kormány az ellenzéki és tiltakozó mozgalmak elleni fellépést is fokozta.
A tényfeltárók munkáját mindkét oldal együttműködésének hiánya nehezítette. Iránnak csaknem három tucat információkérést küldtek, amelyekre a jelentés szerint nem érkezett válasz. Az amerikai kormányhoz júniusban fordultak információkért és hivatalos találkozókért, de ezek a megkeresések is válasz nélkül maradtak. A háború miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek nagy száma és az iráni internetkorlátozások tovább nehezítették a bizonyítékok összegyűjtését.
A szakértők mind az Egyesült Államokat, mind Iránt felszólították a jogsértések megszüntetésére és arra, hogy az áldozatok teljes jóvátételt kapjanak. A jelentést hétfőn tervezik hivatalosan bemutatni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 47 tagállama előtt Genfben.
