Valami egészen különös történik az irodákban. Miközben a vállalatok vezetői még arról tárgyalnak, engedélyezzék-e a mesterséges intelligenciát, milyen adatokat lehet rábízni, és milyen szabályzatot kellene írni hozzá, a dolgozók jelentős része már használja. Sőt, saját pénzéből fizet érte. Egy friss Deloitte-kutatás szerint Nagy-Britanniában a generatív AI-t használó munkavállalók közel harmada úgy dolgozik ezekkel az eszközökkel, hogy erről a munkaadója nem tud. Az alkalmazottak éves szinten csaknem egymilliárd fontot költenek saját zsebből olyan AI-szolgáltatásokra, amelyekkel gyorsabban szeretnék elvégezni a munkájukat.
A Deloitte szeptember 16-án közzétett GenAI Workforce Survey felméréséhez az Ipsos 25 ezer, 18 és 70 év közötti brit munkavállalót kérdezett meg. A vizsgálat szerint a brit munkaerő 63 százaléka használt már generatív mesterséges intelligenciát a munkájához, közel negyedük pedig már naponta használ ilyen eszközöket. A felhasználók 31 százaléka úgy dolgozik AI-val, hogy erről a munkáltatója nem tud. Erre a jelenségre egyre gyakrabban használják a Shadow AI, vagyis árnyék-AI kifejezést.
Ennél is beszédesebb, hogy az AI-t használók 17 százaléka legalább egy munkahelyi célra használt szolgáltatásért saját maga fizet. A Deloitte becslése szerint a brit munkavállalók évente összesen 958 millió fontot költenek saját pénzükből generatív AI-ra. A dolgozók 46 százaléka ingyenesen elérhető eszközöket használ, miközben a vállalati belső AI-rendszerek aránya jóval alacsonyabb.
A jelenség mögött egyszerű logika húzódik, hiszen ha egy feladatot az AI tíz perc alatt elvégez, amelyhez korábban egy óra kellett, nehéz visszatérni a régi munkamódszerhez csak azért, mert a vállalat még nem döntötte el, melyik chatbotot engedélyezi.
Ugyanaz a munkanap, mégsem ugyanannyi munka
A generatív AI ma már sok irodában úgy működik, mint egy láthatatlan kolléga. Leveleket fogalmaz át, hosszú dokumentumokat olvas végig, összefoglalja a meetingeket, információkat keres ki több forrásból, táblázatokat elemez, prezentációk szerkezetét rakja össze, szövegeket rövidít vagy bővít, adatokat rendez és ötleteket gyárt.
A Deloitte adatai szerint a munkavállalók leggyakrabban információkeresésre és e-mailek megírására használják az AI-t, mindkettőt a felhasználók 43 százaléka említette. Összefoglalók készítésére 31 százalék használ generatív mesterséges intelligenciát. Vagyis a technológia egyelőre elsősorban azokba a mindennapi feladatokba épült be, amelyek korábban apránként vitték el az emberek munkaidejét.
A megtakarított idő már mérhető. A kutatás szerint a generatív AI átlagosan körülbelül 70 percet szabadít fel hetente, és a legtöbb dolgozó ezt az időt további, ugyanannak a munkáltatónak végzett munkára fordítja. A különbségek azonban hatalmasak. A teljes vizsgált munkaerő 7 százaléka legalább öt munkaórát nyer hetente az AI használatával, az információs és kommunikációs ágazatban ez az arány már 21 százalék.
Van azonban egy érdekes részlet. Azok közül, akik valóban időt takarítanak meg az AI-val, 27 százalék a felszabaduló idő legalább egy részét személyes dolgokra fordítja. Ez lehet egy kávé, egy rövid magánügy, korábbi befejezés vagy egyszerűen néhány nyugodtabb perc egy sűrű munkanapon. A Deloitte szerint éppen ez okozhat új problémát a vállalatoknak: a technológia által létrehozott termelékenységi nyereség létezik, de sokszor nehéz pontosan mérni, hol jelenik meg.
Ez egészen új helyzetet teremt. Két ember papíron ugyanazt a munkakört töltheti be, ugyanannyi órában dolgozhat, mégis teljesen eltérő sebességgel végezhet ugyanazzal a feladattal attól függően, hogy milyen jól tud együtt dolgozni az AI-val. A különbség ráadásul sokszor láthatatlan.
Miért titkolja valaki, hogy AI-t használ?
Elsőre furcsának tűnhet, hogy valaki elrejti azt az eszközt, amely gyorsabbá teszi a munkáját. A Deloitte adatai azonban azt mutatják, hogy az AI körül már kialakult egy sajátos munkahelyi feszültség. A megkérdezettek 23 százaléka szerint valamiféle stigma kapcsolódik az AI használatához, a generatív AI-t hetente használók 64 százaléka pedig attól tart, hogy a vezetője arra következtethet: ha a mesterséges intelligencia ennyit képes elvégezni helyette, akkor talán magára a munkakörre sincs ugyanúgy szükség.
Ez alapjaiban változtatja meg azt, amit korábban munkahelyi tudásnak neveztünk. Egy alkalmazott néhány éve még természetesen büszke lehetett arra, ha talált egy jobb Excel-módszert, gyorsabb keresési technikát vagy hatékonyabb szoftvert. Az AI esetében ugyanennek a hatékonyságnövekedésnek már lehet egy másik olvasata is: a dolgozó attól tarthat, hogy saját maga bizonyítja be, munkája egy része automatizálható.
Egy külön, júniusban publikált Deloitte-felmérés szerint a brit dolgozók 44 százaléka már automatizálta munkájának valamely részét mesterséges intelligenciával, sok esetben anélkül, hogy erről a munkaadója tudott volna. Ugyanebben a kutatásban a megkérdezett brit vezetők, menedzserek és dolgozók 81 százaléka mondta azt, hogy aggasztja: egyes kollégák AI segítségével produktívabbnak mutathatják magukat.
Közben maga a vállalati vezetés sem feltétlenül tart lépést az alkalmazottakkal. A friss Deloitte-felmérésben a generatív AI felhasználóinak 65 százaléka azt mondta, hogy nem hallja vezetőit világos hozzáértéssel beszélni a technológiáról. Mindössze 28 százalék számolt be arról, hogy munkahelyén van olyan AI-szabályzat, amelyről tudja, hol található, érti a tartalmát, és azt naprakésznek is tartja.
Így alakul ki a furcsa helyzet: a dolgozó már napi szinten használhat egy technológiát, amelyhez a vállalata még csak most írja a szabályokat.
Amikor a céges szerződés bekerül egy privát chatbotba
A Shadow AI komolyabb oldala akkor jelenik meg, amikor az alkalmazott már nem egy ártalmatlan e-mailt fogalmaztat át, hanem valódi vállalati adatot ad át egy külső szolgáltatásnak.
Egy ötvenoldalas szerződést mesterséges intelligenciával összefoglalni rendkívül kényelmes. Ugyanez igaz egy ügyféllistára, pénzügyi jelentésre, üzleti tervre, fejlesztés alatt álló termék dokumentációjára vagy egy belső értekezlet jegyzőkönyvére. Ha azonban ehhez valaki saját, vállalatilag nem ellenőrzött AI-fiókját használja, a cég elveszítheti annak áttekintését, hogy pontosan milyen adat került ki a saját rendszereiből és milyen feltételek mellett kezelik azt.
A brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ, az NCSC szeptember 7-én külön figyelmeztetést adott ki a Shadow AI kockázatairól. A szervezet szerint az engedély nélkül használt mesterségesintelligencia-szolgáltatások növelhetik az adatvesztés, a szellemi tulajdon elvesztése és a szabályozási problémák kockázatát. Egy külső AI-rendszerhez átadott vállalati vagy ügyféladatot a szolgáltató tárolhatja, megőrizheti vagy bizonyos körülmények között saját szolgáltatásának javítására is felhasználhatja, ha ezt az adott szolgáltatás feltételei és adatvédelmi beállításai lehetővé teszik.
Nem minden AI-szolgáltatás kezeli ugyanúgy az adatokat. Az OpenAI például jelenlegi szabályai szerint a ChatGPT Business és Enterprise, valamint az API használatakor alapértelmezésben nem használja az üzleti ügyfelek bevitt vagy generált adatait modelljeinek tanítására. Személyes ChatGPT-fiókok esetében a beszélgetések felhasználhatók a modellek fejlesztésére, de ez kikapcsolható az adatkezelési beállítások között.
A valódi vállalati kockázat az, hogy egy dolgozó saját szolgáltatása kívül eshet a vállalat szerződéses, biztonsági, adatmegőrzési és hozzáférési szabályain. Egy informatikai vezető nem tudja megvédeni azt az adatot, amelyről azt sem tudja, hogy elhagyta a rendszert. Az AI-ügynökök terjedésével a probléma még összetettebbé válhat. Egy egyszerű chatbotba a felhasználó bemásol egy szöveget. Egy modern AI-ügynök ezzel szemben hozzáférhet dokumentumokhoz, e-mailekhez, böngészőhöz, felhőtárhelyhez vagy más vállalati alkalmazásokhoz, és önállóan hajthat végre több lépésből álló feladatokat. Az NCSC szerint az ilyen rendszerek hibás konfigurációja vagy sebezhetősége támadók számára is új lehetőségeket teremthet.
Kialakulhat egy láthatatlan AI-szakadék
A vállalatok közben egy másik problémával is találkoznak. Ugyanabban az irodában egymás mellett dolgozhat az az ember, aki hónapok óta kísérletezik a ChatGPT-vel, Claude-dal, Geminivel vagy Copilottal, saját munkafolyamatokat épített fel, pontosan tudja, hogyan kell jó instrukciót adni a gépnek és mikor kell ellenőrizni annak válaszát, illetve az a kolléga, aki ugyanezt a feladatot továbbra is teljes egészében kézzel végzi. A két dolgozó formális végzettsége, munkaköre és fizetése akár azonos is lehet. A tényleges munkavégzési sebességük viszont egyre kevésbé az.
A különbséget tovább mélyítheti, hogy az AI-t ma jelentős részben maguk az alkalmazottak tanulják meg használni. A Deloitte friss felmérése szerint a munkahelyen generatív AI-t használók fele semmilyen formális képzést nem kapott arról, hogyan alkalmazza ezeket az eszközöket biztonságosan és hatékonyan. A dolgozók 51 százaléka ugyanakkor azt mondta, hogy megfelelő képzés esetén gyakrabban használna generatív AI-t. Ez azért érdekes, mert az AI-val szembeni előny egyre kevésbé abból ered, hogy valaki hozzáfér-e magához a technológiához. A legtöbb nagy chatbot néhány másodperc alatt elérhető egy böngészőből vagy telefonról. Az előny abból kezd származni, hogy ki tudja valóban jól használni.
A Deloitte adatai azt is mutatják, hogy jelenleg még sok felhasználó nem jutott el idáig. A generatív AI-val dolgozók 31 százaléka azt mondta, hogy a technológia egyáltalán nem takarít meg számára időt, és a felhasználók 52 százaléka szerint AI nélkül sem válna nehezebbé a munkája. Mindössze 8 százalék érzi úgy, hogy az eszköz elvesztése jelentősen megnehezítené a munkavégzését, vagyis ma még ugyanazzal a technológiával az egyik ember órákat nyerhet, a másik pedig semmit.
Ez a különbség várhatóan sokkal fontosabb lesz, ahogy a generatív AI az egyszerű e-mail írástól és összefoglalástól elmozdul az összetettebb feladatok felé. A vállalati AI-rendszerek már most egyre több alkalmazáshoz férnek hozzá, dokumentumokat kezelnek, adatokat dolgoznak fel és több lépésből álló munkafolyamatokat végeznek el. Itt már kevésbé az számít majd, ki tud egy jó szöveget kérni egy chatbottól, sokkal inkább az, ki képes egy teljes munkafolyamatot úgy felépíteni, hogy az ember és a gép megfelelő pontokon adja át egymásnak a feladatot.
A vállalatok erre egyelőre részben tiltással, részben saját AI-rendszerek bevezetésével válaszolnak. A brit NCSC azonban arra figyelmeztet, hogy a Shadow AI teljes eltüntetése aligha reális cél. A szervezet inkább azt javasolja, hogy a munkaadók értsék meg, miért fordulnak dolgozóik engedély nélküli eszközökhöz, biztosítsanak használható, jóváhagyott alternatívákat, és világosan határozzák meg, milyen adat kerülhet AI-rendszerbe.
A Deloitte adatai alapján ennek ma még jelentős tere van. A generatív AI-t használó brit dolgozók felének nincs formális képzése, közel kétharmaduk nem érzékeli, hogy vezetői magabiztosan értenék a technológiát, közben minden harmadik felhasználó már a munkáltatója tudta nélkül használja, és közülük sokan már saját pénzből fizetnek azért az eszközért, amellyel a vállalatuk munkáját végzik.
