„Amiben most élünk, az a visszagyarmatosítás korszaka” – jelentette ki Orbán Viktor vasárnap este a Hír TV Bayer Show című műsorában. A Fidesz elnöke hosszú interjúban fejtette ki, miért látja úgy, hogy Magyarország néhány hónap alatt elkezdte elveszíteni azt a gazdasági és külpolitikai önállóságot, amelyet szerinte 2010 és 2026 között építettek fel. A Tisza és Brüsszel közötti paktumról azt állította: annak célja előbb a Brüsszellel szembeforduló hazai politikai erők felszámolása, majd a magyar gazdaság átadása. Keményen beszélt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról is: „ÁVH-nak”, az önkény hivatalának nevezte, és közölte, hogy akik ott döntéseket hoznak, egy későbbi jogállami helyreállításkor nem kerülhetik el a felelősségre vonást.
A szombati kötcsei találkozó után egy nappal adott hosszabb interjút Orbán Viktor Bayer Zsoltnak. A beszélgetés elején az első Békemenet egyik legismertebb jelszava, a „Nem leszünk gyarmat!” került elő, Orbán pedig ebből vezette le azt a gondolatmenetet, amely aztán végigvonult az egész interjún.
Orbán Viktor a Hír TV Bayer Show című műsorában adott hosszabb interjút szeptember 13-án. Videó: Hír TV / Videa
Szerinte Magyarország 2010-ben olyan gazdasági és politikai helyzetből indult, amelyben a stratégiai ágazatok jelentős része külföldi tulajdonban volt, az ország erősen eladósodott, és számos fontos döntésnél külső érdekek érvényesültek. A Fidesz-kormányok feladatának ezért azt tekintette, hogy visszaszerezzék az ország önálló cselekvőképességét.
Orbán négy területet emelt ki: az államadósság csökkentését, az energiarendszer fölötti kontroll visszaszerzését, a bankrendszer magyar tulajdoni arányának növelését, valamint a telekommunikáció stratégiai jelentőségű részének magyar kézbe vételét. Az államadósságról maga is megjegyezte, hogy kormányzása végére ismét emelkedett, de szerinte az alapvető irány addig az ország gazdasági önállóságának növelése volt. „Amiben most élünk, az a visszagyarmatosítás korszaka” – mondta.
Orbán értelmezésében a „visszagyarmatosítás” azt jelenti, hogy ismét kialakul egy külső, birodalmi központ, amely megmondja Magyarországnak, milyen döntéseket hozzon, miközben a magyar gazdaság stratégiai területein is fokozatosan csökken a hazai mozgástér. Úgy fogalmazott: „Minden kérdést, ha megdörzsölsz, a külföldi jár jól, a magyar rosszul.”
Orbán: az EU-s pénzekért cserébe átadják a magyar gazdaságot Brüsszelnek
A beszélgetés egyik leghosszabb és legerősebb része az uniós pénzekről szólt. Orbán vitatta azt a kormányzati állítást, hogy az EU-források hazahozatala önmagában komoly gazdasági áttörést jelent Magyarországnak. Azt mondta, az uniós pénzek jelentős része végül visszaáramlik Nyugat-Európába, mert a beruházásokhoz szükséges árukat, technológiát és szolgáltatásokat sok esetben nyugati cégek biztosítják. Szavai szerint az EU-ból érkező összegek mintegy 80 százaléka ilyen módon visszakerül azokhoz az országokhoz, ahonnan érkezett. Az egész ügyet azonban ennél sokkal szélesebb politikai összefüggésbe helyezte.
Orbán azt állította, hogy az EU-s pénzek ügye a Tisza és Brüsszel között létrejött politikai paktum része. Ennek szerinte az a lényege, hogy a Tisza felszámolja azokat a magyar politikai erőket, amelyek az elmúlt években szembe mertek fordulni Brüsszellel, majd gazdasági téren is feladja az önálló magyar irányvonalat. „Az uniós pénzekért cserébe átadják a gazdaságunkat Brüsszelnek” – mondta.
Orbán érvelése szerint a paktum két részből áll: Brüsszel segítséget ad a magyarországi szuverenista politikai erők legyőzéséhez és a Tisza hatalomban tartásához, a magyar kormány pedig cserébe elfogadja a brüsszeli gazdaság- és külpolitikai irányt. A Fidesz elnöke úgy fogalmazott: a megállapodás arról szól, hogy „a Tisza felszámolja azokat a nemzeti szuverenista erőket, amelyek szembe mertek fordulni Brüsszellel”, majd átadja a magyar gazdaságot a brüsszeli központnak.
Ezek Orbán politikai állításai; az interjúban bizonyítékot nem mutatott be arra, hogy ilyen megállapodás formálisan létrejött volna. Orbán szerint ő maga is visszaszerezte volna a Magyarországnak járó uniós forrásokat, más eszközzel. Azt mondta, az év végén kezdődő következő uniós költségvetési tárgyaláson addig nem járult volna hozzá az új, hétéves büdzsé elfogadásához, amíg Magyarország nem kapja meg a visszatartott pénzeket.
A választási kampányba is külföldi titkosszolgálatokat látott beavatkozni
Ehhez a gondolatmenethez kapcsolta az áprilisi választási kampány egyes eseményeit is. Orbán azt állította, hogy német, francia és brit titkosszolgálatok is dolgoztak a magyar választási kampányban. Ezzel hozta összefüggésbe saját Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetésének, valamint Szijjártó Péter és Szergej Lavrov beszélgetésének nyilvánosságra kerülését. Szerinte külső szereplők aktívan érdekeltek voltak a magyar kormányváltásban. Az interjúban ehhez az állításához sem mutatott be bizonyítékot. A volt miniszterelnök egész érvelése ugyanakkor ugyanoda futott vissza: szerinte a 2026-os választás után kialakult rendszerben Magyarország önálló döntési lehetősége folyamatosan szűkül.
„Magyarország is egy jawohl ország lett”
Orbán a külpolitikában látja a változás egyik leglátványosabb következményét. Szerinte ma nincs önálló magyar külpolitika, mert a fontos döntéseket Berlinben és Brüsszelben hozzák meg, Budapest pedig követi azokat. „Egy gyarmatnak nincs önálló külpolitikája” – fogalmazott, majd hozzátette: „Magyarország is egy jawohl ország lett.”
Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország helye történelmileg és kulturálisan Nyugaton van. Ugyanakkor földrajzi helyzetéből következően működő kapcsolatokat kell fenntartania Kelettel is. „Magyarország házszámát nem lehet megváltoztatni” – mondta, arra utalva, hogy az ország Nyugat és Kelet határán fekszik, ezért szerinte nem engedheti meg magának, hogy valamelyik irányban minden kapcsolatát felszámolja. Az előző kormány külpolitikáját úgy írta le, mint amely egyszerre próbált jó kapcsolatot kiépíteni az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával és a türk államokkal, miközben Magyarország az EU és a NATO tagja maradt. A jelenlegi politikában szerinte ez a mozgástér elveszett.
Orbán szerint Brüsszelből jött az utasítás a tíz orosz diplomata kiutasítására
Bayer Zsolt rákérdezett a tíz orosz diplomata magyarországi kiutasítására is. Arra a kérdésre, honnan érkezhetett az erre vonatkozó utasítás, Orbán azt felelte: „Brüsszelből.” A Fidesz elnöke szerint ez jól mutatja, hogyan működik az általa bírált közös európai külpolitika. Magyarországnak – mondta – számos kérdésben eltér az érdeke Németországétól, Franciaországétól vagy az Európai Bizottságétól, ezért szerinte nem szabad olyan külpolitikai rendszert elfogadni, amelyben Budapestnek automatikusan követnie kell a közös álláspontot. „A közös külpolitika valójában a függetlenség feladása” – fogalmazott. A diplomáciai ügy különösen érzékeny pontja az interjúnak, mivel Moszkva a tíz orosz diplomata kiutasítása után már kemény válaszlépést helyezett kilátásba.
A stratégiai ágazatokkal mérte a szuverenitást
Orbán a gazdasági önállóság kérdésében többször visszatért az energia, a bankok és a telekommunikáció tulajdonosi szerkezetére. Azt mondta, 2010 után tudatos politika volt, hogy ezekben az ágazatokban növeljék a magyar tulajdont. Szerinte egy ország nem lehet gazdaságilag szuverén, ha az energiaellátás, a bankrendszer vagy a kommunikációs infrastruktúra döntő része külföldi szereplők kezében van.
A mostani folyamatokat ennek megfordításaként írta le. Külön bírálta a védett energiaár kivezetését, és arról beszélt, hogy a magyar tulajdonú szereplők egyre rosszabb helyzetbe kerülnek, miközben külföldi gazdasági érdekek nyernek teret. Ez kapcsolódott ahhoz a visszatérő mondatához, hogy szerinte szinte minden mai gazdasági döntés mögött ugyanaz a tendencia látható: „a külföldi jár jól, a magyar rosszul.”
„A gazdaságban ez már nem kockázat, ez már baj”
Orbán kemény kritikát fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájáról is. Úgy látja, hogy néhány hónappal a választás után a magyar gazdaság megtorpant, és ennek fő oka nem az uniós források hiánya, hanem az, hogy nincs világos gazdaságpolitikai irány. Szerinte az építőipar leállt, az agráriumban súlyos problémák vannak, az energiaárak kérdése rendezetlen, a vállalkozók pedig kivárnak.
Felidézte a választási kampányt is. Mint mondta, ő azt kérte a magyaroktól, hogy ne vállalják a kormányváltás kockázatát, míg a Tisza azt ígérte, hogy a változás után gyorsan javul majd az ország helyzete. Orbán szerint a választók többsége ezt a kockázatot vállalta.
„Most látjuk ezt a kockázatot. És a gazdaságban azt látom, hogy ez most már nem kockázat, ez már baj” – fogalmazott.
Azt is elismerte ugyanakkor, hogy a Fidesz választási vereségének gazdasági oka volt. Szerinte a 2024 és 2026 közötti időszakban az előző kormány nem tudott olyan gazdasági sikert felmutatni, amely elég lett volna az újabb győzelemhez. „Nem tudtam gazdasági sikert szállítani” – mondta.
„Az euró bevezetése egy fedősztori”
Az euró magyarországi bevezetésének tervét Orbán „a legnagyobb átverésnek” nevezte. Azt mondta, szerinte 2030-ig reálisan nincs lehetőség az euró bevezetésére, ezért amikor a kormány erről beszél, valójában egy másik gazdaságpolitikai programot készít elő.
„Az euró bevezetése egy fedősztori. Egy kódnyelv. Az a megszorításokat jelenti” – mondta.
Orbán szerint az ősz egyik legnagyobb politikai és gazdasági vitája éppen erről szól majd: milyen lépésekkel próbálja a kormány helyreállítani a költségvetési egyensúlyt, és milyen terheket hárít ezért a lakosságra és a vállalkozásokra.
Vitézy Dávidot „a németek emberének” nevezte
Bayer Zsolt felhozta az előző Orbán-kormány időszakát érintő korrupciós vádakat és az ezek miatt indult vizsgálatokat is. Orbán azt mondta, az általa ismert ügyekben meghozott kormányzati döntések „kivétel nélkül szabályszerűek és célszerűek voltak”. Külön szóba került Vitézy Dávid jelenlegi közlekedési és beruházási miniszter, akit Orbán „a németek emberének”nevezett. Felidézte, hogy Vitézy korábban rövid ideig az ő kormányában is államtitkár volt, majd Lázár János közlekedési minisztersége idején távozott.
Orbán szerint Lázár ezt követően éppen szigorított a minisztérium és az állami beruházások szabályain. A volt miniszterelnök a gödi akkumulátorgyár körüli korábbi vitákat és a választási kampány több botrányát is felidézte. Érvelése szerint azok közül több a választás után szinte teljesen eltűnt a nyilvánosságból, amit annak jeleként értékelt, hogy szerinte politikai kampányeszközként használták őket.
„Egy reménybuborékban vannak”
Orbán hosszabban beszélt arról is, hogyan akar a Fidesz viszonyulni azokhoz, akik áprilisban a Tiszára szavaztak. Azt mondta, szerinte sok választó továbbra is abban bízik, hogy a kormányváltás után javulni fog az élete, ezért jelenleg nincs értelme annak, hogy a Fidesz naponta próbálja meggyőzni őket az ellenkezőjéről. „Ők egy reménybuborékban vannak” – fogalmazott. Szerinte ezeknek az embereknek saját tapasztalataik alapján kell eldönteniük, hogy teljesültek-e azok az ígéretek, amelyek miatt a Tiszára szavaztak. A Fidesznek addig elsősorban saját politikai közösségét kell újjászerveznie. „Most még nem dolgom, hogy olyanoknak beszéljek, akik most küldtek el” – mondta.
Orbán szerint a jobboldal feladata most az, hogy ismét „használható szereplője” legyen a magyar közéletnek, és felkészüljön arra a pillanatra, amikor a választók esetleg újra hozzá fordulnak. Ezt sajátos hasonlattal írta le: amikor jól mennek a dolgok, szerinte az emberek hajlamosak elküldeni a jobboldalt, amikor azonban komoly baj alakul ki, „felkeresnek minket, mint az orvost”, nagyon súlyos helyzetben pedig „mint a papot”.
„Ami most van, az agresszív újkommunista kormányzás”
Az interjú vége felé Orbán jóval keményebb hangra váltott. A jelenlegi politikai rendszert „agresszív újkommunista kormányzásnak” nevezte, és azt mondta, szerinte a magyar társadalom egyik legerősebb félelme az önkény. Bús Balázst „politikai fogolynak” nevezte, majd a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalra tért át. A hivatal nevét az ÁVH-val állította párhuzamba, és az „önkény hivatalaként” beszélt róla.
Orbán ugyanakkor külön figyelmeztette saját politikai oldalát is, hogy az önkénnyel szembeni fellépés nem jelenthet kontroll nélküli indulatot. Bayer Zsoltnak azt mondta: „Óva intem a jobboldalt az agressziótól, a durvaságtól, téged is, bár ez nem mindig sikerült.” Ezután viszont világossá tette, hogy a hivatalban dolgozókat szerinte személyes felelősség terheli majd a döntéseikért. „Aki munkát vállal benne, döntéseket hoz, amikor helyreállítjuk a jogállamot, nem fogja elkerülni a felelősségre vonást” – mondta. Orbán pénzügyi és jogi felelősségre vonásról beszélt, és hangsúlyozta: „Az önkényt nem szabad eltűrni. Az önkénnyel szemben harcolni kell.”
Orbán arról is beszélt, hogy a jobboldal nyilvánosságra kívánja hozni a hivatalban dolgozók nevét. A volt miniszterelnök azt állította: a kormány sokkal jobban tart saját választóinak csalódásától és az ebből kialakuló társadalmi elégedetlenségtől, mint amennyire a Fidesz tart a jelenlegi hatalom eszközeitől. „Ők sokkal jobban rettegnek és félnek a valóságtól és a népharagtól, mint amennyire mi tartunk az ő önkényüktől” – fogalmazott.
„A választási vereségre nincs fájdalomcsillapító”
Orbán az interjú végén saját politikai közösségéhez fordult. A vereség feldolgozásáról azt mondta, nincs értelme folyamatosan a múltat magyarázni vagy kifogásokat keresni. „A választási vereségre nincs fájdalomcsillapító, győzni kell, és majd meggyógyul” – fogalmazott.
A Fidesz előtt álló időszakot ezért szervezési, politikai és szellemi újjáépítésként írta le. Úgy látja, először saját választóikat kell megszólítaniuk, helyre kell állítaniuk a politikai közösség önbizalmát, és készen kell állniuk arra az időpontra, amikor más választók is úgy érzik majd, hogy változtatni akarnak.
Az egész, csaknem egyórás beszélgetés végig ugyanahhoz a kötcsei gondolathoz tért vissza. Orbán Viktor szerint a 2026-os kormányváltás után Magyarországon egy olyan politikai és gazdasági folyamat indult el, amelyben a döntések egyre nagyobb része igazodik Brüsszelhez, miközben csökken a magyar tulajdon, a gazdasági mozgástér és az önálló külpolitika lehetősége.
„Amiben most élünk, az a visszagyarmatosítás korszaka.”
