Mark Carney kanadai miniszterelnök azt vizsgálja, létrehozható-e Kanada számára egy eddig nem létező, különleges „társult tagi” státusz az Európai Unióban – írta vasárnap a Wall Street Journal kanadai és európai tisztviselőkre hivatkozva. A terv jóval túlmenne egy hagyományos kereskedelmi megállapodáson: szabadabb utat nyithatna a kanadai áruknak, szolgáltatásoknak és stratégiai ágazatok dolgozóinak az európai piacon. Ottawa az Egyesült Államokkal elmérgesedett kereskedelmi konfliktus közepette látványosan gyorsítja európai közeledését.
A Wall Street Journal szerint Carney kormánya és európai tisztviselők azt vizsgálják, hogyan lehetne Kanadát minden eddiginél szorosabban bekapcsolni az EU gazdasági rendszerébe anélkül, hogy az ország teljes jogú uniós tagállammá válna. A lap forrásai szerint maga az EU is nyitott lehet egy olyan „associate member”, vagyis társult tagi kategória létrehozására, amely jelenleg ebben a formában nem létezik.
A kanadai brüsszeli nagykövetség és az Európai Bizottság a Reuters megkeresésére vasárnap nem kommentálta az értesülést. Ezért a társult tagság egyelőre tárgyalási elképzelés, nem elfogadott EU-jogi státusz vagy kész megállapodás.
Áruk, energia, AI és dolgozók mozoghatnának szabadabban
A tárgyalások a WSJ szerint már konkrét területeket érintenek. Kanada és az EU olyan rendszert keres, amely megkönnyítené a kanadai áruk és szolgáltatások mozgását, valamint a stratégiai ellátási láncokban dolgozó szakemberek munkavállalását. Kiemelt terület az energia, a mesterséges intelligencia, a védelem és a kritikus ásványok. Közös tenger alatti kábelekről, adatközpontokról, felhő-infrastruktúráról és új műholdas hálózatokról is szó van, valamint azokról a beruházásokról, amelyekkel kanadai energiát lehetne nagyobb mennyiségben Európába szállítani.
Carney több európai vezetővel rendszeresen egyeztet, köztük Emmanuel Macron francia elnökkel. A Wall Street Journal két, az egyeztetéseket ismerő forrása szerint még az is felmerült, hogy a kanadai állampolgárok bizonyos feltételek mellett vízum nélkül élhessenek és dolgozhassanak az Európai Unióban. Carney és Macron a hónap folyamán újra találkozik.
Washingtonnal romlott, Európával egyre szorosabb a kapcsolat
A kanadai fordulat mögött ott van az Egyesült Államokkal kialakult kereskedelmi konfliktus. Washington és Ottawa között Donald Trump 2025-ös visszatérése óta jelentősen romlott a viszony, és több tízmilliárd dollár értékű kétoldalú kereskedelmet érintenek vámok és ellenintézkedések. Kanada ezért látványosan gyorsította piacainak és stratégiai kapcsolatainak diverzifikálását.
Az európai közeledés már a társult tagságról szóló értesülés előtt kézzelfogható volt. Kanada az első Európán kívüli országként csatlakozott az EU SAFE védelmi beszerzési rendszeréhez, az erről szóló megállapodást az Európai Unió Tanácsa júniusban hivatalosan is lezárta. Ez lehetővé teszi, hogy kanadai vállalatok és Kanadában gyártott termékek részt vegyenek az uniós közös védelmi beszerzésekben.
Carney kormánya már tavasszal nyíltan úgy fogalmazott, hogy Kanada Európával akarja mélyíteni kapcsolatait az energia, kritikus ásványok, védelem, digitális technológiák és biztonságos ellátási láncok területén. A kanadai miniszterelnöki hivatal májusi közlése szerint Ottawa az európai partnerséget az ország külgazdasági diverzifikációjának egyik központi elemévé tette.
A „társult tagság” előtt azonban komoly jogi és politikai akadályok állnak. Az Európai Uniónak ehhez új státuszt kellene kialakítania, miközben még a jóval szűkebb EU–Kanada szabadkereskedelmi megállapodás, a CETA teljes ratifikációja is évek óta elhúzódik több tagállamban.
Forrás: Wall Street Journal, Reuters, Európai Unió Tanácsa
