Hetek óta küzdenek a lángokkal a szerbiai Delibláti-homokpusztán, ahol a tűz már több mint 3500 hektárt érintett. Bár a helyzetet sikerült stabilizálni, a talaj mélyén továbbra is izzó gócok rejtőznek, ezért a veszély még nem múlt el. Az oltásba jelentős nemzetközi erők kapcsolódtak be: az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusán keresztül négy tűzoltó helikopter, 124 külföldi tűzoltó és 39 jármű érkezett, miközben egy orosz Il–76P repülőgép is segíti a munkát.
A Delibláti-homokpusztán július 21-én észlelték az első tüzet, amelyet akkor sikerült lokalizálni és eloltani. A terület július 26-án, majd augusztus 2-án ismét füstölni kezdett, de a helyszínen dolgozó egységek ezekkel a gócokkal is megbirkóztak. Augusztus 5-én azonban újabb tűz keletkezett, amelyet az erős és gyakran irányt váltó szél rövid idő alatt szétterített. A lángok több erdészeti dolgozót körbezártak és egyikük könnyebben megsérült.
A tűz ezt követően több hullámban terjedt tovább a természetvédelmi területen. A legveszélyesebb időszakban Šumarak, Grebenac, Kajtasovo és Trujino naselje közelében is megjelentek a lángok. Fehértemplom község egy részén rendkívüli helyzetet hirdettek és Trujino naselje lakóit elővigyázatosságból kitelepítették. Lakóház nem égett le, de a tűz több helyen elérte a telkek és a lakott területek szélét. A védekezés legnehezebb napjaiban tűzoltók, katonák, erdészeti dolgozók és helyiek százai dolgoztak a térségben, a Szerbiai Tűzoltószövetség felhívására pedig 632 önkéntes jelentkezett.
Román, szlovák és cseh helikopterek, valamint román és német tűzoltók segítik Szerbiát
Szerbia augusztus 21-én aktiválta az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusát. A Reuters beszámolója szerint Románia, Szlovákia és Csehország összesen négy Black Hawk tűzoltó helikoptert biztosított. A román és a szlovák gép szombaton kapcsolódott be az oltásba, a két cseh helikoptert pedig vasárnapra vezényelték a térségbe. Románia 69 tűzoltót és 15 járművet is küldött Fehértemplom közelébe.
A Reuters és a Deutsche Welle szerint Németország 55 tűzoltót és 24 járművet vezényelt Szerbia megsegítésére. A WDR és a düsseldorfi tűzoltóság közlése alapján a német uniós erdőtűzoltó egység augusztus 22-én délelőtt indult el Bonnból, megérkezését pedig augusztus 24-re várták.
A külföldi egységeket elsősorban a Delibláti-homokpusztán vetik be, de szükség esetén más szerbiai tűzterületeken is segíthetnek. A helikopterek a szerb légi járművekkel összehangoltan dolgoznak és elsősorban a Dunából szállítják a vizet az égő területekre. Habár Szerbia nem tagja az Európai Uniónak, de részt vesz a polgári védelmi együttműködésben és katasztrófahelyzetben segítséget kérhet a mechanizmuson keresztül. Belgrád korábban maga is küldött tűzoltó helikoptert és mentőegységet Spanyolországba.
A nemzetközi segítség elfogadásáról néhány nap alatt megváltozott a szerb vezetés álláspontja. Aleksandar Vučić államfő augusztus 16-án még arról beszélt, hogy az országnak elegendő embere, felszerelése és helikoptere van a tüzek megfékezéséhez. A helyzet azonban ismét súlyosbodott és a lángok újabb települések közelébe jutottak, ezért a szerb kormány végül aktiválta az uniós mechanizmust.
Orosz tűzoltó repülőgép is bekapcsolódott
Szerbia már az uniós segítség mozgósítása előtt Oroszországhoz fordult. A Reuters jelentése szerint az orosz katasztrófavédelem Il–76P tűzoltó repülőgépe augusztus 19-én érkezett meg Nišbe és másnap megkezdte az oltást a Delibláti-homokpusztán. A gép egyetlen bevetés során akár 42 ezer liter vizet is képes a lángokra juttatni. A Tanjug által idézett elnöki tájékoztatás szerint a repülőgépek és helikopterek vasárnapig összesen 492 tonna vizet dobtak le, amelyből csaknem 400 tonnát az orosz gép szállított.
Luka Čaušić, a szerbiai rendkívüli helyzetekért felelős hatóság vezetője azzal indokolta az orosz segítség kérését, hogy az Európa több országában egyszerre pusztító tüzek miatt nem volt azonnal elérhető hasonló teherbírású uniós repülőgép. Az Il–76P Bulgária légterén keresztül érkezett Szerbiába. A Reuters szerint az átrepülést humanitárius kivételként engedélyezték annak ellenére, hogy az Európai Unió légtere az ukrajnai háború miatt általában zárva van az orosz repülőgépek előtt.
A felszín alatt is tovább izzik a terület
A szerbiai hatóságok összesítése szerint több mint 3500 hektárt érintett a tűz, de ez nem jelenti azt, hogy ekkora területen minden erdő és növényzet teljesen megsemmisült. A Szerbiai RTV által idézett Vajdasági Erdőgazdaság korábbi becslése alapján 2500–3000 hektárnyi erdő és alacsony növényzet károsodhatott, míg a koronatűzzel érintett erdők kiterjedését 600–700 hektárra tették. A végleges adatokat csak az oltás lezárása és a terület részletes átvizsgálása után lehet megállapítani.
A helyzet augusztus 23-ra stabilabbá vált, de az egységek továbbra is a helyszínen maradtak. A homokos talajban, a humuszrétegben és a gyökerek között megbúvó izzó gócok napokkal később is új tüzet indíthatnak. A tartós szárazság, a közel 40 Celsius-fokos hőség és a gyakran irányt váltó szél egyaránt nehezíti a munkát. A továbbterjedés megakadályozására erdősávokat tisztítottak meg és több tíz kilométeren kiszélesítették a nyiladékokat. A homokos terep miatt egyes helyeken még a különleges tűzoltójárművek sem tudnak biztonságosan közlekedni.
Ritka növény- és állatfajok élőhelye égett
A mintegy 35 ezer hektáros Delibláti-homokpuszta a Vajdaság déli részén, a Duna és a Kárpátok nyugati nyúlványai között terül el. Európa legnagyobb összefüggő homokvidékeként tartják számon és gyakran Európa Szaharájának nevezik. A védett területen homokbuckák, sztyeppék, erdők és mocsaras élőhelyek váltják egymást. Több mint 900 növényfaj található itt, közöttük számos ritka és csak szűk területen előforduló faj.
A tűz a terület vadállományát is veszélyeztette, ezért több vadászterület kapuit megnyitották, hogy az állatok elmenekülhessenek. A Delibláti-homokpusztán korábban is pusztítottak nagy erdőtüzek. A legsúlyosabb ismert katasztrófa 1996-ban történt, amikor csaknem hétezer hektár égett le. A mostani tűz teljes környezeti következményeit csak a parázsló gócok felszámolása után kezdik felmérni.
Nem ez az egyetlen terület Szerbiában, ahol folytatódik az oltás. A Kraljevo közelében fekvő Stolovi-hegységben mintegy 200 hektáron terjedtek el a lángok. A meredek és sziklás területet járművekkel nehéz megközelíteni, egyes részeken pedig a tűzoltók biztonsága miatt földi beavatkozásra sincs lehetőség. A szerb hatóságok augusztus 23-án még tizenkét aktív szabadtéri tűzről számoltak be az országban.
Forrás: Reuters
