Donald Trump arra utasította a Pentagont, hogy jelentősen csökkentse az Egyesült Államok és Dél-Korea közös katonai gyakorlatait, miközben hétfő reggel a tervek szerint már megkezdődött az éves Ulchi Freedom Shield. Az amerikai elnök a döntést a gyakorlatok költségével, Dél-Korea Iránnal kapcsolatos álláspontjával és azzal is indokolta, hogy szerinte a nagyszabású manőverek szükségtelenül ellenséges üzenetet küldenek Észak-Koreának. A lépés azért is különösen figyelemre méltó, mert Trump hétfőn már arról beszélt: Kim Dzsongun észak-koreai vezető reagált az amerikai kapcsolatfelvételi kísérletekre, bár ennek részleteit nem ismertette.
Az Ulchi Freedom Shield augusztus 17-én kezdődött és augusztus 27-ig tart. A dél-koreai vezérkar tájékoztatása szerint mintegy 18 ezer dél-koreai katona vesz részt benne, és az idei programot részben a modern háborúk tapasztalataihoz igazították. A gyakorlatokon a hagyományos katonai műveletek mellett dróntámadások, GPS-zavarások, kibertámadások és elektronikai hadviselési helyzetek kezelését is gyakorolják. Amerikai katonai illetékesek szerint az ukrajnai háború tapasztalatai különösen fontossá váltak, mert az Oroszország oldalán harcoló észak-koreai katonák közvetlen harctéri tapasztalatokat szereztek.
A hadgyakorlat hétfő reggel az eredeti menetrend szerint elindult, de egyelőre nem világos, pontosan mely részeit kell visszafogni Trump utasítása nyomán. A Pentagon részletes módosított tervet még nem ismertetett. Az AP szerint a bejelentés Dél-Koreában azért is keltett bizonytalanságot, mert a közös amerikai–dél-koreai hadgyakorlatokat Szöul a két ország védelmi együttműködésének és az észak-koreai fenyegetéssel szembeni katonai készenlétnek egyik alapvető elemének tekinti.
Trump vasárnap a Truth Socialon azt írta, hogy nem elégedett azzal, hogy az Egyesült Államok részt vesz a mostani gyakorlatban. Azt állította, hogy a manőverek költségesek, és szerinte olyan ellenséges jelzést küldenek Észak-Korea felé, amely nem segíti a diplomáciai kapcsolat újraindítását. Az amerikai elnök ismét kiemelte személyes kapcsolatát Kim Dzsongunnal, és azt hangsúlyozta, hogy elnöksége alatt Phenjan szerinte tisztelettel viszonyult hozzá.
A döntés hátterében azonban nem csak Észak-Korea áll. Trump külön kitért Dél-Korea Iránnal kapcsolatos politikájára is. Azt mondta, hogy korábban azt kérte Li Dzsemjong dél-koreai elnöktől, csatlakozzon az Egyesült Államok iráni fellépéséhez, Szöul azonban ezt nem vállalta. A dél-koreai elnöki hivatal erre azt közölte, hogy az amerikai féllel jelenleg is egyeztetnek arról, milyen katonai vagy gyakorlati hozzájárulást tud Dél-Korea vállalni, miközben figyelembe kell vennie a Koreai-félsziget biztonsági helyzetét és a hazai jogi feltételeket is.
Szöul ugyanakkor nem konfrontatív módon reagált Trump döntésére. A dél-koreai elnöki hivatal azt közölte, hogy reményei szerint Trump és Kim Dzsongun korábbi személyes kapcsolata újra érdemi amerikai–észak-koreai párbeszédhez vezethet. A dél-koreai kormány egyidejűleg azt is hangsúlyozta, hogy Washingtonnal továbbra is szorosan egyeztet a közös védelmi felkészültségről és a katonai együttműködésről.
A bejelentés vitát váltott ki Dél-Koreában és amerikai biztonságpolitikai körökben is. A kritikusok attól tartanak, hogy a gyakorlatok túlzott csökkentése ronthatja a két hadsereg együttműködését és csökkentheti a készenlétet egy olyan időszakban, amikor Észak-Korea folyamatosan fejleszti nukleáris és ballisztikus rakétakapacitását. A dél-koreai ellenzék szintén bírálta azt a megközelítést, amely szerint katonai engedményekkel lehetne előmozdítani a párbeszédet Phenjannal.
Észak-Korea közben már a gyakorlat kezdete előtt élesen támadta az Ulchi Freedom Shieldet. A phenjani külügyminisztérium a manővereket provokatívnak nevezte, és azt állította, hogy az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán katonai együttműködése egyre inkább nukleáris szövetség jellegét ölti. Phenjan erre válaszul nukleáris elrettentő erejének további erősítését helyezte kilátásba. Az elmúlt napokban Észak-Korea ballisztikus rakétákat is indított, ami tovább növelte a feszültséget a hadgyakorlat kezdete előtt.
Trump első elnöki ciklusában már egyszer lényegében ugyanehhez az eszközhöz nyúlt. A 2018-as szingapúri Trump–Kim csúcstalálkozó után Washington több nagyszabású amerikai–dél-koreai gyakorlatot felfüggesztett vagy csökkentett, hogy kedvezőbb légkört teremtsen a nukleáris tárgyalásokhoz. A diplomácia azonban 2019-ben megrekedt, miután az Egyesült Államok és Észak-Korea nem tudott megállapodni a szankciók enyhítésének és Phenjan nukleáris programjának felszámolási üteméről. Később a közös katonai gyakorlatok fokozatosan ismét nagyobb szerepet kaptak.
Trump hétfőn már azt mondta: Kim Dzsongun reagált az amerikai kapcsolatfelvételre. Az elnök nem árulta el, milyen formában történt a válasz, és arról sem beszélt, hogy megkezdődött-e bármilyen konkrét tárgyalási folyamat. A kijelentés mégis azt jelzi, hogy a hadgyakorlatok csökkentése mögött nem pusztán költségvetési vagy szövetségi vita állhat, hanem egy új amerikai–észak-koreai diplomáciai nyitás előkészítése is.
Trump ugyanakkor egyelőre nem jelentette be, hogy személyesen találkozna Kim Dzsongunnal, és Észak-Korea sem erősített meg új tárgyalási folyamatot. A következőkben meghatározó lesz, pontosan mennyire csökkenti a Pentagon az Ulchi Freedom Shield gyakorlatot, illetve valóban elindul-e olyan diplomáciai folyamat Washington és Phenjan között, amelyhez Trump a katonai jelenlét visszafogását tárgyalási gesztusként használhatja.
Forrás: Associated Press l dél-koreai elnöki hivatal
