Friedrich Merz német kancellár vasárnap reggel előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe, miközben az ukrán fővárosban légiriadók és robbanások hallatszottak, egy orosz csapás pedig ismét eltalálta az Északi hidat. A német kancellárt Katherina Reiche gazdasági miniszter és több vezető német hadiipari, illetve energetikai vállalat képviselője is elkísérte. Berlin egymilliárd euró katonai támogatást és 350 millió eurót készít felszabadítani az ukrán energiarendszer helyreállítására, miközben Németország és Ukrajna közös dróngyártási megállapodást készül véglegesíteni. A tervek között több ezer elfogódrón mellett 1000 kilométernél nagyobb hatótávolságú fegyverek közös fejlesztése és gyártása is szerepel.
Merzet a kijevi pályaudvaron Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter fogadta. A kancellár érkezésekor arról beszélt, hogy Ukrajnának a következő hetekben továbbra is jelentős támogatásra lesz szüksége, miközben Oroszország fokozza a városok és a kritikus infrastruktúra elleni támadásokat. A látogatás ugyanakkor ezúttal nem csupán újabb támogatási csomagról szól: a német delegáció összetétele is azt mutatja, hogy Berlin egyre szorosabban kapcsolná össze a két ország hadiipari és energetikai együttműködését.
A tárgyalásokon részt vevő német vállalatok – köztük a Siemens Energy, a Hensoldt, a Diehl Defence és a Quantum Systems – jelenléte egyértelműen jelzi: a „kész fegyvert a raktárból” modell mellett egyre nagyobb szerepet kap a két ország hadiiparának közvetlen együttműködése.
A legsürgetőbb problémák egyike az orosz drónhadviselés változása. Moszkva egyre nagyobb számban alkalmaz gyors, sugárhajtóműves támadódrónokat, amelyek komoly kihívást jelentenek az ukrán légvédelem számára. A hagyományos légvédelmi rakéták bevetése technikailag lehetséges, gazdaságilag azonban rendkívül költséges: egy viszonylag olcsó támadódrón megsemmisítésére több százezer vagy akár több millió euró értékű rakétát használni hosszú távon nehezen fenntartható.
Erre a problémára adhat választ a tervezett Drone Deal. Német kormányzati források szerint Berlin több ezer nagy sebességű elfogódrón gyártását és szállítását akarja felgyorsítani. Fontos szerepet kaphat ebben a müncheni Quantum Systems és az ukrán WIY Drones együttműködése. Közös vállalatuk egyik fejlesztése a Strila elfogódrón, amelyet kifejezetten gyors légi célok megsemmisítésére terveztek. A cél, hogy az ukrán harctéri tapasztalatok közvetlenül bekerüljenek a fejlesztésbe, a német ipari háttér pedig lehetővé tegye az eszközök nagyobb sorozatú gyártását.
1000 kilométer feletti hatótávolság is napirenden
A kijevi egyeztetések politikailag legérzékenyebb pontja az 1000 kilométernél nagyobb hatótávolságú fegyverek közös fejlesztése és gyártása. Ilyen rendszerekkel Ukrajna már mélyen Oroszország területén lévő katonai célpontokat is elérhetne.
Ez jelentős változást mutat Berlin korábbi óvatosságához képest. Emlékezetes, hogy a német politikában éveken át vita folyt a Taurus manőverező robotrepülőgépek átadásáról és arról, milyen eszkalációs kockázattal járhatnak a nagy hatótávolságú fegyverek. Németország nem feltétlenül saját hadrendjéből ad át kész támadófegyvereket, hanem finanszírozással, technológiával és ipari együttműködéssel vehet részt az Ukrajnával közösen fejlesztett rendszerek létrehozásában.
A pontos fegyvertípusokat egyelőre nem közölték, és azt sem, mikor jelenhetnek meg az első ilyen eszközök ténylegesen a hadszíntéren. Az 1000 kilométer fölötti hatótávolság azonban azt jelenti, hogy a program már jóval túlmutat a frontvonal közvetlen környezetében alkalmazható fegyvereken.
Segély mellett üzlet és technológia
Berlin motivációja mögött saját védelmi és ipari érdekek is vannak. Ukrajna a háború évei alatt rendkívül nagy gyakorlati tapasztalatot szerzett a drónhadviselésben és az elektronikai hadviselésben, Németország pedig olyan ipari kapacitással, technológiai háttérrel és tőkével rendelkezik, amelyből nagyobb sorozatú európai fegyvergyártás építhető fel. A partnerségtől a német kormány azt is várja, hogy az ukrán fronton megszerzett tapasztalatok és kipróbált technológiák Németország saját drónvédelmének fejlesztésében is hasznosuljanak. Ez különösen azért vált sürgető kérdéssé, mert Németországban és más európai NATO-országokban az elmúlt időszakban egyre nagyobb figyelmet kaptak a kritikus infrastruktúra közelében észlelt ismeretlen drónok és az orosz hibrid műveletek veszélyei.
A 350 millió eurós energetikai segítség szintén kritikus időszakban érkezik. Az elmúlt hetek orosz csapásai ismét energetikai, közlekedési és más létfontosságú infrastruktúrát értek, miközben Ukrajna újabb háborús télre készül. Kijevben vasárnap reggel négyszer is megszólaltak a légvédelmi szirénák. Robbanások hallatszottak a városban, az Északi hidat ismét találat érte, és egy hőellátó rendszer is megrongálódott. Moszkva egy nappal korábban közölte, hogy folytatja a Kijev elleni csapásokat, amelyeket az ukrán támadásokra adott válaszként indokol. Az orosz külügyminisztérium külön arra figyelmeztette az Ukrajnában tartózkodó külföldieket és diplomatákat, hogy saját felelősségükre maradnak az országban. Merz tehát közvetlenül egy ilyen orosz figyelmeztetés után érkezett Kijevbe.
Reformokat is kér Berlin
A német támogatás mellett Merz az ukrán reformfolyamatokat is napirendre tűzi Zelenszkij elnökkel. Berlin különösen az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges intézményi változásokat és a korrupció elleni fellépést sürgeti. Ez Kijev számára érzékeny kérdés, hiszen a háború alatt is több korrupciós ügy érintette az államigazgatást és a védelmi beszerzéseket.
Németország ugyanakkor mára Ukrajna egyik legfontosabb európai katonai és gazdasági támogatója, és Berlin az uniós csatlakozási folyamatban is fontos szerepet játszik. A vasárnapi tárgyalásokon az asztalra kerül a tél előtti azonnali katonai segítség, a hadiipari együttműködés és Ukrajna hosszabb távú európai integrációja.
Berlin és Kijev együttműködése egyre kevésbé merül ki újabb segélycsomagokban. A tervek szerint német és ukrán vállalatok közösen gyártanának elfogódrónokat és más pilóta nélküli rendszereket, miközben már nagy hatótávolságú fegyverek közös fejlesztése is napirenden van. Ukrajna számára ez gyorsabb és kiszámíthatóbb fegyverellátást jelenthet, Németország pedig közvetlenül hozzáférhet azokhoz a drón- és elektronikai hadviselési tapasztalatokhoz, amelyeket Ukrajna naponta szerez a fronton.
Forrás: Reuters, Ukrán Elnöki Hivatal, Bundesregierung
