Észak-Korea már a hiperszonikus rakétát kezelő egységeket képzi – Kim Dzsongun személyesen felügyelte a gyakorlatot
Észak-Korea a hétvégén újabb közepes hatótávolságú stratégiai rakétát indított, a mostani gyakorlat jelentősége azonban nem egyszerűen abban rejlik, hogy Phenjan ismét fegyvert tesztelt. Az észak-koreai állami média szerint már a hiperszonikus stratégiai fegyverrendszert működtető rakétaalakulat kiképzését hajtották végre, miközben a rendszer mozgékonyságát, alkalmazhatóságát és a nukleáris elrettentő erő működőképességét is ellenőrizték. A gyakorlatot személyesen Kim Dzsongun felügyelte, Észak-Korea pedig azt állítja, hogy a rakéta ezer kilométerre lévő tengeri célpontot talált el. Dél-Korea és Japán ennél lényegesen rövidebb repülési távolságot mért.
A részleteket vasárnap hozta nyilvánosságra a Korean Central News Agency. A rakétát szombat hajnalban indították Észak-Korea keleti részéről, a Japán-tenger – koreai elnevezéssel Keleti-tenger – irányába. Kim Dzsongun személyesen figyelte a gyakorlatot, az állami média által közzétett fényképeken pedig felesége, Ri Szol Dzsu és lánya, Kim Dzsu Ae is megjelent mellette. Phenjan ezúttal az indítást bemutatta: a KCNA már a hiperszonikus stratégiai fegyverrendszert működtető rakétaalakulat kiképzéséről és a rendszer harci alkalmazhatóságának ellenőrzéséről.
Phenjan évek óta tesztel nagy sebességű, manőverezésre képes fegyvereket, most azonban azt igyekszik jelezni, hogy ezek már nem egy fejlesztés alatt álló eszközök, hanem olyan katonai rendszerek, amelyek alkalmazására kijelölt egységeket készítenek fel. Kim Dzsongun a gyakorlat után azt hangsúlyozta, hogy az országnak folyamatosan bizonyítania kell stratégiai támadófegyverei megbízhatóságát és pusztító képességét, a rakétaindítást pedig a nukleáris elrettentő erő további fejlesztésének részeként írta le.
Észak-Korea szerint a fegyver északkeleti irányban repült, majd mintegy ezer kilométer megtétele után pontosan eltalálta a kijelölt tengeri célpontot. A dél-koreai vezérkar azt közölte, hogy a Wonszan térségéből indított rakétát már repülése korai szakaszában észlelték, és több mint hétszáz kilométert tett meg. Japán védelmi minisztériuma szerint az indítás helyi idő szerint körülbelül 6 óra 36 perckor történt, a rakéta nagyjából 680 kilométert repült, maximális magassága pedig körülbelül 90 kilométer volt.
Tokió közlése szerint a fegyver Japán kizárólagos gazdasági övezetén kívül zuhant a tengerbe, hajókban vagy repülőgépekben keletkezett kárról nem érkezett jelentés. A különböző adatokból Phenjan gyorsan újabb katonai üzenetet épített. Kim Jodzsong, az észak-koreai vezető húga azt állította, hogy a rakéta alacsonyabb magasságú, hullámzó röppályán haladt, ezért a dél-koreai és japán megfigyelőrendszerek nem tudták folyamatosan követni. Azt is állította, hogy a rendszer mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiával képes repülés közben módosítani útvonalát. Ezek észak-koreai állítások, amelyeket független forrás nem igazolt, Szöul pedig kifejezetten vitatta őket. A dél-koreai védelmi minisztérium és vezérkar szerint a dél-koreai–amerikai hírszerző rendszer már az indítás előkészületeit is figyelte, a rakétát pedig repülése során megfelelően követte.
A vita tárgya, hogy egy rakétavédelmi rendszer kellő pontossággal és elegendő idővel képes-e meghatározni egy manőverező eszköz következő helyzetét ahhoz, hogy elfogórakétát vezessen rá. Számos hagyományos ballisztikus rakéta is a hangsebesség többszörösével halad. A pályája az indítást követően viszonylag jól kiszámítható, ha azonban a fegyver repülés közben irányt és magasságot változtat, a következő helyzetének meghatározása nehezebbé válik, az alacsonyabb repülési magasság pedig egyes radarok számára későbbi észlelést jelenthet, és ez csökkentheti a védelem reakcióidejét és jelentősen bonyolíthatja az elfogást.
Észak-Korea hivatalosan nem nevezte meg a szombaton indított rakéta pontos típusát. Dél-koreai szakértők szerint azonban elképzelhető, hogy a Hwasong–16Na, nemzetközi jelöléssel Hwasong–16B rendszer egyik változatáról van szó. Ez egy szilárd hajtóanyagú, közepes hatótávolságú rakétarendszer, amelyhez hiperszonikus siklóegységet fejlesztettek. A pontos azonosítás egyelőre nem tekinthető megerősítettnek, katonai szempontból azonban már maga a szilárd hajtóanyag is jelentős előnyt adhat, mert az ilyen rakéták hosszabb ideig tarthatók indításra kész állapotban, gyorsabban telepíthetők, és kevesebb előkészítést igényelnek, mint a folyékony hajtóanyagú rendszerek.
Ha valóban a Hwasong–16 család egyik változata szerepelt a gyakorlaton, akkor fontos fejlemény, hogy Phenjan a korábban fejlesztés alatt álló eszközt már katonai alakulatok kiképzéséhez használhatja. A Reuters által idézett dél-koreai szakértő is arra hívta fel a figyelmet, hogy Észak-Korea kommunikációja a kísérleti teszteléstől egyre inkább az operatív alkalmazhatóság demonstrálása felé mozdul.
Észak-Korea szeptember 20-án szintén új fegyverrendszert próbált ki Kim Dzsongun jelenlétében, amikor a dél-koreai hadsereg két rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta indítását észlelte a Wonszan térségéből. Alig két héttel később már közepes hatótávolságú stratégiai rendszer alkalmazását gyakorolták. Phenjan 2026-ban több mint tíz alkalommal hajtott végre ballisztikus vagy feltételezett ballisztikus rakétaindítást, miközben egyszerre fejleszt rövid hatótávolságú harctéri fegyvereket, közepes hatótávolságú rendszereket és olyan interkontinentális rakétákat, amelyek elméletileg az Egyesült Államok kontinentális területét is elérhetik.
Szeptember 21-én három dél-koreai katona sebesült meg egy aknarobbanásban a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetben. Szöul szerint észak-koreai eredetű akna okozta a robbanást, és bocsánatkérést követelt Phenjantól. Észak-Korea visszautasította a felelősséget, és azzal vádolta Dél-Koreát, hogy mesterségesen állította elő a bizonyítékokat, miközben megtorlással fenyegetett arra az esetre, ha Szöul az incidensre hivatkozva katonai lépéseket tenne. A vizsgálatba az ENSZ-parancsnokság is bekapcsolódott.
A Koreai-félszigeten nő a feszültség a szárazföldi határ mentén és Észak-Korea nukleáris, illetve rakétaprogramja miatt. Japán a hétvégi indítás után hivatalosan tiltakozott Phenjannál, és ismét arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai ballisztikusrakéta-program Japán, a térség és a nemzetközi közösség biztonságát is veszélyezteti. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozata tiltja Észak-Koreának a ballisztikus rakétatechnológiával végrehajtott indításokat, Phenjan azonban ezeket nem fogadja el, saját nukleáris és rakétaprogramját pedig az ország önvédelméhez szükséges elrettentő erőként mutatja be.
