Újabb szintre lépett pénteken a Hormuzi-szoros körüli válság. Washington közölte, hogy szükség esetén határozatlan ideig képes fenntartani az Irán elleni tengeri blokádot, miközben Teherán szerint az Egyesült Államok súlyosan elszámította magát. Közben két ADNOC-hajót támadás ért, a Hormuzon áthaladó kereskedelmi forgalom pedig továbbra is töredéke a háború előttinek.
A Hormuzi-szoros körüli válság pénteken újabb szintre lépett. Csütörtökön részletesen beszámoltunk arról, hogy Donald Trump szerint az Egyesült Államok „teljes ellenőrzést” gyakorol Hormuz felett, amit Teherán határozottan vitat. Péntekre azonban már nem pusztán az ellenőrzésről szóló politikai vita maradt napirenden: Irán jelezte, hogy az Ománnal készülő megállapodás sem jelentené automatikusan a szoros teljes újranyitását, Washington pedig közölte, hogy szükség esetén határozatlan ideig fenn tudja tartani az Irán elleni tengeri blokádot.
Az iráni külügy pénteken egyértelművé tette, hogy az Ománnal zajló tárgyalások sikere sem hozná vissza automatikusan a háború előtti hajózási rendet. Esmaeil Baqaei külügyi szóvivő szerint Teherán és Maszkat egy új hajózási rendszer kialakításáról tárgyal, de az iráni álláspont szerint a jelenlegi válság nem az Irán és Omán közötti kapcsolatokból ered.
Teherán a helyzetet az amerikai katonai fellépéssel és az Irán ellen alkalmazott tengeri blokáddal hozza összefüggésbe. Baqaei ezért különválasztotta az Ománnal kötendő technikai-hajózási megállapodást a Hormuzi-szoros teljes újranyitásától: Irán szerint attól, hogy a két part menti állam megállapodik egy biztonságos útvonalról, még nem szűnnek meg azok a politikai és katonai okok, amelyek miatt a forgalmat korlátozták.
Araghchi: Washington súlyosan elszámította magát
Abbas Araghchi iráni külügyminiszter az IRNA augusztus 13-i beszámolója szerint az X-en azt írta, hogy Washington „jelentős téves számítást” végzett a Hormuzi-szorossal kapcsolatban. Szerinte az Egyesült Államok korábban is hibás hírszerzési információkra és téves helyzetértékelésekre alapozta Iránnal kapcsolatos döntéseit, és most ugyanezt a hibát követi el Hormuz ügyében.
Araghchi kijelentése már közvetlenül kapcsolódik a pénteki iráni állásponthoz: Teherán a régi hajózási rendszer visszaállításáról tárgyal, hanem olyan új megoldást akar, amelyben Iránnak nagyobb beleszólása lenne a szoros működésébe.
A Kpler hajókövetési adatai szerint csütörtökön kilenc áruszállító hajó haladt át a Hormuzi-szoroson. Ez több az egy nappal korábbi ötnél, de továbbra is elmarad az augusztusi napi tizenkét hajós átlagtól. A háború előtti helyzethez képest a visszaesés még látványosabb: a konfliktus kezdete előtt naponta hozzávetőleg 130–140 hajó használta az útvonalat. A nyilvános hajókövetési adatok ugyanakkor nem mutatják a teljes képet, mert egyes hajók kikapcsolhatják transzpondereiket, így a tényleges forgalom valamivel nagyobb lehet.
Washington: a blokád akár határozatlan ideig fenntartható
Az Egyesült Államok eközben további nyomásgyakorlást helyezett kilátásba. Washington közlése szerint szükség esetén határozatlan ideig fenn tudja tartani az Irán ellen alkalmazott tengeri blokádot, és további gazdasági intézkedéseket is mérlegel Teheránnal szemben. Az amerikai álláspont szerint a katonai jelenlét célja a nemzetközi kereskedelmi hajózás szabadságának biztosítása, valamint annak megakadályozása, hogy Irán egyoldalúan szabályozza a világ egyik legfontosabb energiaútvonalát. Teherán ennek éppen az ellenkezőjét állítja. Irán szerint az amerikai katonai jelenlét és a blokád tette veszélyessé a térséget, ezért a normális hajóforgalom sem állhat helyre addig, amíg Washington nem változtat politikáján.
Két ADNOC-hajót is támadás ért
A politikai szembenállást újabb tengeri incidensek súlyosbítják. Az Egyesült Arab Emírségek közlése szerint két, az állami Abu Dhabi National Oil Companyhoz, az ADNOC-hoz tartozó hajót támadás ért a Hormuzi-szorosban. Személyi sérülésről nem érkezett jelentés, Abu-Dzabi pedig Iránt tette felelőssé a történtekért Az ADNOC-hajók elleni támadásról külön cikkben számoltunk be.
Az iráni felelősséget ugyanakkor jelenleg az Egyesült Arab Emírségek hivatalos állításaként kell kezelni. Teherán a pénteki jelentések megjelenéséig nem tett olyan közlést, amely alapján az iráni felelősséget bizonyított tényként lehetne leírni.
Az iráni Mehr News közben a brit tengeri biztonsági szervezet, a UKMTO jelentésére hivatkozva egy másik incidensről is beszámolt. Eszerint Omán közelében, Khasab térségében egy, a Hormuzi-szorosból kifelé tartó olajszállító hajót pilóta nélküli repülőeszköz talált el. A tanker kisebb károkat szenvedett, de a legénység nem sérült meg.
Az olajpiac is reagált
A Hormuz körüli bizonytalanság az energiapiacon is megjelent. A Brent típusú kőolaj ára pénteken ismét emelkedett, és 88 dollár közelében is járt. A piacot egyszerre befolyásolja a Hormuzi-szoros bizonytalan helyzete, az Irán elleni amerikai nyomás fokozásának lehetősége és a kereskedelmi hajókat érő támadások. A válság hatása már Ázsiában is érződik: több finomító növelte amerikai nyersolaj-vásárlásait, miközben igyekeznek mérsékelni a Perzsa-öbölből érkező szállításoktól való függőségüket.
Omán lehet a kulcsszereplő
Ebben a helyzetben különösen fontossá vált Omán szerepe. Irán és Omán egy ideiglenes, kétirányú hajózási rendszer kialakításáról tárgyal. Teherán korábbi közlései szerint az új megoldás eltérne a háború előtti forgalomelválasztási rendszertől, és az útvonal egy része iráni felségvizeken haladna.
Az iráni fél hangsúlyozza, hogy ezek kétoldalú tárgyalások, amelyeknek Washington nem résztvevője. Ha Teherán és Maszkat valóban megállapodik, az megkönnyítheti egyes kereskedelmi hajók áthaladását. A pénteki iráni nyilatkozatokból azonban az látszik, hogy Teherán ezt nem a régi rendszer visszaállításának, hanem egy új hormuzi hajózási rend kialakításának tekinti.
Források: IRNA l Press TV l Mehr News l UKMTO, Kpler l emírségekbeli hivatalos közlések.
