Egyre élesebb a szembenállás Washington és Teherán között a Hormuzi-szoros ellenőrzése és újranyitása körül. Irán pénteken közölte, hogy az Ománnal készülő megállapodás önmagában nem jelenti a stratégiai vízi út teljes megnyitását, Abbas Araghchi iráni külügyminiszter pedig egy nappal korábban már arról írt, hogy Washington „jelentős téves számítást” végzett Hormuz ügyében. Az Egyesült Államok ezzel szemben további gazdasági nyomást helyez kilátásba, és azt állítja, hogy szükség esetén tartósan fenn tudja tartani az Irán elleni tengeri blokádot. Közben a hajóforgalom továbbra is töredéke a háború előttinek, két ADNOC-hajót támadás ért, az olajár pedig ismét emelkedett.
A Hormuzi-szoros körüli konfliktus már messze nem egyszerűen arról szól, hogy hány kereskedelmi hajó képes átjutni a Perzsa-öböl bejáratánál fekvő keskeny vízi úton. Washington és Teherán egymással gyökeresen ellentétes képet fest arról, ki gyakorol tényleges ellenőrzést a térségben, miért omlott össze a korábbi hajózási rend, és milyen feltételekkel lehetne visszatérni a normális forgalomhoz.
Az iráni külügy pénteken egyértelművé tette, az Ománnal zajló tárgyalások sikere sem jelentené automatikusan a Hormuzi-szoros teljes újranyitását. Esmaeil Baqaei külügyi szóvivő szerint Teherán és Maszkat egy új hajózási rendszer kialakításáról tárgyal, ám az iráni álláspont szerint a jelenlegi válság nem az Irán és Omán közötti kapcsolatokból ered. Teherán a kialakult helyzetet az amerikai katonai fellépéssel és az Irán ellen alkalmazott tengeri blokáddal hozza összefüggésbe.
Baqaei ezért különválasztotta az Ománnal kötendő technikai-hajózási megállapodást a szoros teljes újranyitásától. Irán lényegében azt üzeni: attól, hogy a két part menti állam képes megállapodni egy biztonságos útvonalról, még nem szűnnek meg azok a politikai és katonai okok, amelyek miatt Teherán korlátozta a forgalmat.
Araghchi: Washington súlyosan elszámította magát
Az iráni külügyminiszter Abbas Araghchi az iráni állami hírügynökség, az IRNA augusztus 13-i beszámolója szerint az X-en azt írta, hogy Washington „jelentős téves számítást” végzett a Hormuzi-szorossal kapcsolatban. Szerinte az Egyesült Államok korábban is hibás hírszerzési információkra és téves helyzetértékelésekre alapozta Iránnal kapcsolatos döntéseit. Az iráni külügyminiszter most ugyanezt látja a Hormuz körül kialakult amerikai politikában is.
Az iráni vezetés ezzel egyúttal Donald Trump azon állítását is vitatja, amely szerint az Egyesült Államok teljes ellenőrzést gyakorol a stratégiai vízi út felett. Az iráni kommunikáció ennek éppen az ellenkezőjét állítja: Teherán szerint Irán továbbra is meghatározó ellenőrzést gyakorol a szorosban zajló hajózás felett. A tényleges hajóforgalom alakulása is azt mutatja, hogy a korábbi rend valóban nem állt helyre.
A legtöbb hajó az Irán által ellenőrzött útvonalat használta
A Kpler hajókövetési adatai szerint csütörtökön kilenc áruszállító hajó haladt át a Hormuzi-szoroson, ez valamivel több az egy nappal korábbi ötnél, de még mindig elmarad az augusztusi napi tizenkét hajós átlagtól. A háború előtti helyzethez képest a különbség drámai, tekintve hogy a konfliktus kezdete előtt naponta hozzávetőleg 130–140 hajó haladt át a szoroson. A csütörtökön regisztrált hajók többsége ráadásul az Irán által ellenőrzött útvonalat használta. Ez érdekes annak fényében, hogy Washington és Teherán egyaránt saját ellenőrzését hangsúlyozza a térségben.
A hajókövetési adatok ugyanakkor nem sokat mutatnak arról, ki ellenőrzi Hormuzt, mert a transzponderüket kikapcsoló hajók miatt a tényleges forgalom valamivel nagyobb is lehet, mint amit a nyilvánosan követhető adatok mutatnak.
Washington: a blokád akár határozatlan ideig fenntartható
Az Egyesült Államok eközben nem enyhülést, hanem további nyomásgyakorlást helyez kilátásba. Washington közlése szerint szükség esetén határozatlan ideig képes fenntartani az Irán ellen alkalmazott tengeri blokádot. Az amerikai vezetés további gazdasági intézkedésekkel is fenyegeti Teheránt, miközben az amerikai–iráni rendezésről zajló egyeztetések egyelőre nem hoztak áttörést.
Az amerikai álláspont szerint a katonai jelenlét célja a nemzetközi kereskedelmi hajózás szabadságának biztosítása és annak megakadályozása, hogy Irán egyoldalúan szabályozza a világ egyik legfontosabb energiaútvonalát.
Teherán ezt teljesen másképpen értelmezi. Irán szerint éppen az amerikai katonai jelenlét és blokád tette veszélyessé a térséget, ezért Washington nem állíthatja hitelesen, hogy a hajózás szabadságát védi, és az amerikai katonai nyomás miatt nem térhet vissza a normális forgalom.
Két ADNOC-hajót is támadás ért
A politikai szembenállást újabb tengeri incidensek súlyosbítják. Az Egyesült Arab Emírségek közlése szerint két, az állami Abu Dhabi National Oil Companyhoz, az ADNOC-hoz tartozó hajót támadás ért a Hormuzi-szorosban. Személyi sérülésről nem érkezett jelentés. Abu-Dzabi Iránt tette felelőssé a támadásokért.
Az iráni felelősség ebben az ügyben az Egyesült Arab Emírségek hivatalos állítása, Teherán a vádra a pénteki jelentések megjelenéséig nem adott olyan választ, amely alapján az iráni felelősséget tényként lehetne kezelni.
Az iráni Mehr News közben a brit tengeri biztonsági szervezet, a UKMTO jelentésére hivatkozva egy másik incidensről is beszámolt. Eszerint Omán közelében, Khasab térségében egy, a Hormuzi-szorosból kifelé tartó olajszállító hajót pilóta nélküli repülőeszköz talált el. A jelentés szerint a tanker kisebb károkat szenvedett, de a legénység nem sérült meg. Az iráni beszámoló ebben az esetben nem vállalt felelősséget a támadásért.
Az olajpiac már reagált
A Hormuz körüli bizonytalanság közvetlenül megjelent az energiapiacon is. A Brent típusú kőolaj ára pénteken ismét emelkedett, és 88 dollár közelében is járt. A piacot egyszerre befolyásolja a Hormuzi-szoros bizonytalan helyzete, az Irán elleni amerikai nyomás fokozásának lehetősége és a kereskedelmi hajókat érő támadások. A válság hatása már Ázsiában is érződik, több ázsiai finomító növelte amerikai nyersolaj-vásárlásait, miközben igyekeznek csökkenteni a Perzsa-öbölből érkező szállításoktól való függőségüket.
Omán lehet a kulcsszereplő
Ebben a helyzetben rendkívül fontossá vált Omán szerepe. Irán és Omán egy ideiglenes, kétirányú hajózási rendszer kialakításáról tárgyal. Teherán korábbi közlései szerint az új megoldás eltérne a háború előtti forgalomelválasztási rendszertől, és az útvonal egy része iráni felségvizeken haladna. Az iráni fél hangsúlyozza, hogy ezek kétoldalú tárgyalások, amelyeknek Washington nem résztvevője.
Ha Teherán és Maszkat valóban megállapodik, az megkönnyítheti egyes kereskedelmi hajók áthaladását, de az iráni külügy pénteki nyilatkozata alapján ettől még nem kell a szoros teljes megnyitására számítani.
Ez az egyik legfontosabb különbség az amerikai és az iráni elképzelés között: Washington a nemzetközi kereskedelmi hajózás korábbi szabadságának helyreállításáról beszél, Teherán viszont egy új hajózási rend kialakítását akarja, amelyben Irán jóval nagyobb ellenőrzést gyakorolna.
Források: IRNA l Press TV l Mehr News l UKMTO, Kpler l emírségekbeli hivatalos közlések.
