Tovább keményedett az amerikai–iráni szembenállás a Hormuzi-szoros körül. Teherán szerint a stratégiai vízi út mindaddig zárva marad, amíg Washington nem teljesíti Irán feltételeit, szerdán pedig egy magas rangú iráni forrás már arról beszélt, hogy nincs előrelépés a megállapodás felé. Donald Trump közben azt állította, hogy az Egyesült Államok „teljes ellenőrzést” gyakorol Hormuz felett. Az olajpiac továbbra is idegesen reagál a fejleményekre, a Brent szerdán 88 dollár fölött ingadozott.
Néhány nappal ezelőtt még úgy tűnt, közeledhet egymáshoz Washington és Teherán álláspontja. Omán és Katar közvetítésével tárgyalások folytak a hajóforgalom rendezéséről, Pakisztánból pedig olyan nyilatkozatok érkeztek, amelyek szerint valamilyen megállapodás már elérhető közelségbe kerülhetett. Kedden azonban Irán világosan kifejezte, hogy az újranyitást jóval szélesebb politikai feltételrendszerhez köti.
Mohsen Rezaei szerint az Egyesült Államoknak be kell fejeznie a háborút, fel kell szabadítania a befagyasztott iráni pénzeszközöket, és a térség más konfliktusainak – köztük a libanoni és gázai harcoknak – is véget kell érniük. Az iráni vezetés további követeléseket is közvetítőkön keresztül juttatott el Washingtonhoz.
Szerdán Donald Trump amerikai elnök a Truth Socialon azt írta, hogy az Egyesült Államok „teljes ellenőrzést” gyakorol a Hormuzi-szoros felett, és jelezte, hogy ezt az ellenőrzést fenn is kívánja tartani. Trump a tengeri blokádot „acélfalnak” nevezte, és azt állította, hogy Irán nem képes érdemben változtatni a kialakult helyzeten.
A bizonytalanság az olajpiacon is azonnal látszik. A Brent kedden nap közben rövid időre a 90 dolláros szint fölé emelkedett, majd 88,91 dolláron zárt. Ez 1,4 százalékos napi drágulást jelentett, egyben sorozatban az ötödik emelkedő kereskedési napot. Az amerikai WTI 83,20 dolláron fejezte be a napot. Szerdán azonban már többször változott az irány, miközben a piac egyszerre próbálja beárazni a tárgyalások elakadását és a közel-keleti ellátási kockázatokat.
A február végén kirobbant háború és a hormuzi forgalom visszaesése súlyosan megzavarta a térség kitermelését és exportját. A Nemzetközi Energiaügynökség már tavasszal több millió hordós napi kínálatkiesésről számolt be.
Az amerikai Energiaügyi Információs Hivatal adatai szerint 2025 első felében naponta átlagosan 20,9 millió hordó olaj és kőolajtermék jutott át a Hormuzi-szoroson, ami a világ folyékony üzemanyag-fogyasztásának nagyjából ötödének felelt meg.
Az olaj árát az iráni–amerikai patthelyzet mozgatja, kedden az orosz energialétesítmények elleni ukrán támadások, a líbiai kitermelési zavarok és a Vörös-tengeren fennmaradó hajózási kockázatok is erősítették az ellátással kapcsolatos félelmeket.
Egyelőre egyik fél kommunikációja sem arra utal, hogy gyors kompromisszum körvonalazódna.
