A tartós forróság nemcsak fáradtságot és rossz közérzetet okoz. A szervezet egy idő után képtelenné válhat a megfelelő hőleadásra, besűrűsödik a vér, túlterhelődik a szív és a vese, csökkenhet az agy vérellátása. A folyamat hőgutához, több szerv károsodásához és halálhoz is vezethet.
Az emberi szervezet csak szűk tartományban képes megfelelően működni. A test maghőmérsékletét nagyjából 36,5 és 37,5 Celsius-fok között kell tartania. Ha a test ennél tartósan melegebbé válik, megváltozik az anyagcsere sebessége, felborul a biokémiai egyensúly, és egyre több szerv működése kerül veszélybe.
Melegben a szervezet elsősorban izzadással próbál megszabadulni a fölösleges hőtől. Ehhez nagy mennyiségű vért irányít a bőr ereibe. A bőrbe áramló vér mennyisége a nyugalmi néhány száz milliliterről percenként több literre emelkedhet. Közben az izzadással folyadék és ásványi só távozik, csökken a vérplazma térfogata, a vér pedig sűrűbbé válik.
A szívnek egyre gyorsabban és erősebben kell dolgoznia, hogy a megfogyatkozott vért eljuttassa a bőrhöz. Emelkedik a pulzus és a légzésszám, fokozódik a vese terhelése, miközben a szervezet a zsigerektől is vért von el. Emiatt csökkenhet a vérnyomás, és az agyba is kevesebb vér juthat. Szédülés, gyengeség, bizonytalanság, zavartság és ájulás jelentkezhet.
Az idősek különösen veszélyeztetettek. Az életkor előrehaladtával romlik a hőszabályozás, csökken az izzadás képessége, és később jelentkezik a szomjúságérzet. Egy idős ember ezért akkor is súlyosan kiszáradhat, amikor még nem érzi magát kifejezetten szomjasnak. A vízhajtók és egyes más gyógyszerek tovább fokozhatják a folyadékvesztést.
Ha a keringés már nem képes elegendő vért juttatni a bőr ereibe, a test hőleadása összeomlik. A maghőmérséklet gyorsan emelkedni kezd, zavartság, delírium és hőguta alakulhat ki. A hőguta az agyat, a vesét, a májat, a szívet és más szerveket is károsíthatja. A hőhullámok alatt ezért elsősorban a 65–75 év felettiek körében emelkedik meg látványosan a halálozás.
A tartósan meleg éjszakák sem engedik regenerálódni a szervezetet. Elalvás előtt normálisan csökkenni kezd a testhőmérséklet, REM-alvás közben pedig a hőszabályozás jelentősen visszaszorul. A forró hálószoba rontja a mély és a REM-alvást, ezért az ember másnap kialvatlanabb, ingerlékenyebb és lassabb lehet. Ez nem csupán kellemetlenség: a kialvatlanság tovább növeli a keringési rendszer terhelését.
A legveszélyeztetettebbek az idősek mellett a kisgyermekek, a várandósok, a szív- és érrendszeri, légzőszervi vagy anyagcsere-betegséggel élők, valamint a szabadban dolgozók. Az országos tisztifőorvos a harmadfokú hőségriasztást augusztus 7-én, pénteken éjfélig meghosszabbította az egész országra.
A hatóságok azt kérik, hogy senki ne várja meg a szomjúságot: egész nap rendszeresen kell vizet inni. Az alkohol, a túl sok koffein és a cukrozott üdítő fokozhatja a folyadékvesztést. A lakást nappal érdemes elsötétíteni, az ablakokat zárva tartani, és csak késő este, éjszaka vagy hajnalban szellőztetni. Légkondicionálásnál a kinti és benti hőmérséklet között lehetőleg ne legyen 8–10 foknál nagyobb különbség.
A fejfájás, szédülés, erős gyengeség, hányinger, izomgörcs, zavartság vagy eszméletvesztés már hőkimerülésre, illetve hőgutára utalhat. Az érintettet azonnal hűvös helyre kell vinni, meg kell kezdeni a test hűtését, és súlyos vagy romló állapot esetén hívni kell a 112-t. Gyermeket, idős embert vagy állatot egyetlen percre sem szabad bezárt autóban hagyni.
