A kegyelmi ügy újabb részletei szerint Balog Zoltán személyesen és nyomatékosan kérte K. Endre kegyelmét Novák Katalintól. A most nyilvánosságra került iratok közben azt mutatják: a Sándor-palotán belül eredetileg elutasító döntést készítettek elő, az államfő mégis kegyelmet adott. Hogy pontosan miért változott meg a döntés, arra az iratok sem adnak választ.
Balog Zoltán elismerte, hogy közbenjárt K. Endre, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettese érdekében, és azt kérte Novák Katalin akkori köztársasági elnöktől, hogy részesítse kegyelemben a jogerősen elítélt férfit.
A református püspök, korábbi emberierőforrás-miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában azt mondta: K. Endre felesége fordult hozzá segítségért. Balog állítása szerint sem Orbán Viktor, sem Lévai Anikó, sem a kormány más tagja nem kérte tőle, hogy járjon közben az ügyben.
A püspök ugyanakkor megerősítette Schanda Tamás, Novák Katalin volt kabinetfőnökének korábbi állítását: valóban beszélt vele K. Endre kegyelmi ügyéről, és valóban fontosnak tartotta, hogy a férfi kegyelmet kapjon.
Balog indoklása szerint igazságtalannak látta, ami K. Endrével történt, és úgy gondolta, hogy „megérdemel még egy esélyt”. Azt is elmondta: akkor nem gondolt arra, milyen hatással lehet egy ilyen döntés a bicskei gyermekotthon áldozataira.
Fotó: reformatus.hu
A hivatal elutasítást készített elő
A Balog-nyilatkozatnál is súlyosabb kérdéseket vetnek fel a Sándor-palota által május 22-én nyilvánosságra hozott hivatalos dokumentumok.
Az iratok összefoglalója szerint K. Endre kegyelmi ügye 2023 áprilisában került a Sándor-palotához az igazságügyi miniszter kegyelmi előterjesztésének részeként. Az elnöki hivatal döntés-előkészítő szervezeti egysége az ügyben kétféle határozattervezetet készített: egyet a kegyelem megadására, egyet annak elutasítására.
A felterjesztő feljegyzés azonban egyértelműen az elutasítást javasolta Novák Katalinnak. Az indoklás szerint K. Endre esetében a bűncselekmény jellege, valamint az, hogy az eltiltás hátralévő része sem akadályozta volna tartósan a munkába állását, nem indokolta a kegyelmet és a mentesítést.
Az Igazságügyi Minisztérium előterjesztésében szereplő álláspont szintén az elutasítás mellett szólt. A dokumentum szerint a bűnösség kérdése kegyelmi eljárásban nem vizsgálható felül, az elítélt a büntetés letöltése után munkát vállalhatott volna, esetében pedig nem állapítható meg a büntetés jellegén túlmutató olyan hátrány, amely a kegyelmet indokolta volna.
K. Endre kegyelmi ügyében az elutasítást javasolták Novák Katalinnak, és az Igazságügyi Minisztérium álláspontja sem támogatta a kegyelmet. Az államfő mégis kegyelmet adott. A közzétett iratokból nem állapítható meg, mi indokolta a helyt adó döntést.
Elutasítást javasoltak. Novák mégis kegyelmet adott.
A hivatalos összefoglaló szerint az elutasítást tartalmazó döntési javaslatot Schanda Tamás akkori kabinetfőnök jóváhagyásával terjesztették fel Novák Katalinnak.
Az államfő azonban nem az elutasító, hanem a kegyelmet megadó határozatot írta alá. A Sándor-palota összefoglalója azt is rögzíti, hogy az aláírt kegyelmi határozat a szokásos ügymentettől eltérően nem került vissza a döntést előkészítő igazgatósághoz. Az igazgatóság csak akkor értesült arról, hogy K. Endre kegyelmet kapott, amikor a határozatot Varga Judit akkori igazságügyi miniszter már ellenjegyezte.
A nyilvánosságra hozott iratok között szerepel az a döntéstervezet is, amely K. Endre kegyelmi kérelmének elutasításáról szólt. Ez a dokumentum azonban végül aláíratlan maradt.
Az iratokból éppen a döntő kérdésre nincs válasz
Kónya Endrét 2021-ben jogerősen 3 év 4 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték bűnsegédként elkövetett kényszerítés kísérlete miatt. A bíróság szerint a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettese megpróbálta rábírni a bántalmazott kiskorú áldozatokat arra, hogy vonják vissza az intézmény igazgatójára terhelő vallomásaikat.
Novák Katalin 2023 áprilisában, Ferenc pápa magyarországi látogatásához kapcsolódó kegyelmi döntések között adott neki kegyelmet.
A most közzétett hivatalos iratokból kiderül, hogy az elnöki hivatal döntés-előkészítő folyamata és az Igazságügyi Minisztérium álláspontja is az elutasítás felé mutatott. Az viszont továbbra sem olvasható ki az iratanyagból, hogy Novák Katalin végül milyen érv vagy kinek a befolyása alapján döntött a kegyelem megadása mellett.
A Sándor-palota saját összefoglalója is rögzíti: az ügyiratból nem állapítható meg a K. Endre esetében gyakorolt kegyelem indoka, és a dokumentáció nem tartalmaz a helyt adó döntést alátámasztó indokolást.
Balog szerint nála megáll a történet
Balog Zoltán a mostani nyilatkozatában azt állítja: a kegyelmi ügy politikai értelmezése szerinte alaptalanul próbálja bevonni Orbán Viktort és családját a történetbe. Úgy fogalmazott: „nálam megáll a történet”.
A kijelentés nem zárja le az ügyet. Balog most már nem vitatja, hogy személyesen kérte K. Endre kegyelmét, és azt sem, hogy erről Novák kabinetfőnökével is egyeztetett. A továbbra sem tudni, hogy az eredetileg elutasításra előkészített ügyben pontosan miért döntött másképp az akkori köztársasági elnök.
A kegyelmi döntés nyilvánosságra kerülése 2024 februárjában Novák Katalin lemondásához vezetett, Varga Judit pedig visszavonult a közélettől. Több mint két évvel később azonban még mindig nem ismert teljes egészében, hogyan született meg az a döntés, amely végül az egész magyar közéletet megrázta.
