Fordulatot hozott a pénteki bírósági meghallgatás Matolcsy György ügyében: a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, aki szerdán még megtagadta a vallomástételt a nyomozó ügyészek előtt, ezúttal több mint két órán keresztül tett vallomást a Budai Központi Kerületi Bíróságon. A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalással gyanúsított egykori jegybankelnök letartóztatását az ügyészség indítványozta, védője azonban enyhébb kényszerintézkedést vagy annak teljes mellőzését szeretné elérni. A bíróság a további két gyanúsított meghallgatása után határoz.
Október 23-án reggel rendőrségi járművel érkezett a Budai Központi Kerületi Bíróság Fő utcai épületéhez Matolcsy György, akinek sorsáról a péntek reggel kilenc órára kitűzött nyomozási bírói ülésen döntenek. A volt jegybankelnök szerda óta van őrizetben, miután a Központi Nyomozó Főügyészség nagyszabású büntetőeljárási akció keretében több helyszínen tartott kutatást, bizonyítékokat foglalt le, és három embert vett őrizetbe az MNB-alapítványok vagyonkezeléséhez kapcsolódó nyomozásban.
A pénteki meghallgatás fontos fejleménye, hogy Matolcsy György ezúttal vallomást tett. A bíróság több mint két órán keresztül hallgatta meg az egykori jegybankelnököt, aki a szerdai ügyészségi kihallgatásán még nem kívánt érdemben nyilatkozni a gyanúsításról. Hogy most pontosan milyen kérdésekre válaszolt, és milyen érveket sorakoztatott fel a védekezésében, egyelőre nem ismert, mivel a nyomozási bírói ülés nem nyilvános. A bíróság épületében várakozó újságírók sem követhették közvetlenül az eseményeket. A sajtó munkatársait az aulában elkülönített területen helyezték el, a meghallgatások helyszínére nem engedték be őket. A bíróság szóvivője, Madarasi Anna azzal indokolta a korlátozást, hogy nem kívánják a gyanúsítottak megjelenését látványossággá tenni.
Korábban részletesen beszámoltunk az MNB-alapítványok körüli vagyonkezelési botrány hátteréről, valamint beszámolt az Optima- és Quartz-cégkörhöz kapcsolódó őrizetbe vételekről és a Matolcsy Ádámmal szembeni körözési eljárásról.
Az ügyvéd szerint a gyanúsítás nem a több száz milliárdos vagyonvesztésről szól
A tárgyalás előtt Bátki Pál, Matolcsy György ügyvédje a sajtónak arról beszélt, hogy a védelem a letartóztatás helyett enyhébb kényszerintézkedést, például bűnügyi felügyeletet indítványoz, de azt is szeretné elérni, hogy a bíróság egyáltalán ne rendeljen el személyi szabadságot korlátozó intézkedést.
A védő egyúttal fontos különbségre hívta fel a figyelmet a közbeszédben sokat emlegetett, több száz milliárd forintos MNB-alapítványi vagyonvesztés és a mostani konkrét büntetőeljárás között. Állítása szerint ugyanis az ügyfele ellen megfogalmazott gyanúsítás nem az alapítványi vagyon éveken át bekövetkezett, hatalmas összegű értékvesztéséről szól, hanem egy meghatározott, 2025 februárjában létrejött értékpapírügyletről. Bátki Pál közölte azt is, hogy a védelem csütörtökön mintegy hatezer oldalnyi nyomozati iratot kapott kézhez, amelynek részletes feldolgozása hosszabb időt igényel. Az ügyvédet Matolcsy Ádám tartózkodási helyéről is kérdezték, de elmondása szerint nem rendelkezik erről információval, és a büntetőeljárásban kizárólag Matolcsy Györgyöt képviseli.
A Központi Nyomozó Főügyészség október 21-i hivatalos közleménye alapján a jelenlegi eljárás középpontjában egy 2025. február 28-án kötött értékpapír-kölcsönszerződés áll. A dátum különösen figyelemre méltó: Matolcsy György jegybankelnöki megbízatásának utolsó előtti munkanapjáról van szó, amikor már küszöbön állt a Magyar Nemzeti Bank vezetésének átadása Varga Mihálynak.
Az ügyészség álláspontja szerint az Optima Befektetési Zrt. és a Quartz Befektetési Alapkezelő által képviselt Közép-Európai III. Magántőkealap között létrejött szerződés színlelt ügylet volt. A nyomozó hatóság úgy véli, hogy a megállapodás valódi célja a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, vagyis a PADME vagyonkezelése feletti rendelkezési jog áthelyezése volt egy olyan személyi körhöz, amelyre Matolcsy György a jegybankelnöki mandátumának lejárta után is befolyást gyakorolhatott volna. A főügyészség gyanúja szerint ezzel azt kívánták biztosítani, hogy a korábbi jegybankelnök és fia, Matolcsy Ádám a későbbiekben is befolyással lehessenek az alapítványi vagyon befektetéseire, méghozzá saját vagyoni érdekeik érvényesítése érdekében.
A hatóság szerint a vitatott konstrukció révén egy olyan befektetési alapkezelő tulajdonosi ellenőrzése került volna más kezekbe, amely közel 200 milliárd forint piaci értékű vagyont kezelt. Az ügyészség a feltételezett vagyoni hátrány pontos összegét egyelőre nem határozta meg, azt azonban közölte, hogy az jelentősen meghaladja a különösen jelentős vagyoni hátrány 500 millió forintos értékhatárát.
A több mint 266 milliárd forintos eredeti jegybanki alapítványi vagyon és annak későbbi sorsa ennél jóval összetettebb történet. A Magyar Nemzeti Bank 2014-ben, Matolcsy György elnöksége alatt hozta létre a Pallas Athéné Alapítványokat, amelyek az MNB árfolyamnyereségéből származó jelentős vagyont kaptak. Az alapítványok 2019-es összeolvadásával jött létre a PADME, amelynek befektetéseit az Optima-cégcsoport kezelte.
Az MNB-alapítványok működését és a vagyon sorsát az elmúlt időszakban súlyos kérdések övezték. Az ügyészségi nyomozás most vizsgált szála azonban egy konkrét tranzakcióra összpontosít, és annak büntetőjogi megítélése külön kérdés a korábbi évek teljes alapítványi gazdálkodásának értékelésétől.
A szerdai hatósági akció során Matolcsy György mellett az értékpapírügyletben közreműködő ügyvédet, valamint a magántőkealap képviseletében eljáró személyt is őrizetbe vették. A pénteki nyomozási bírói ülésen a volt jegybankelnök meghallgatását követően az ő ügyükben is vizsgálják a letartóztatás feltételeit.
Forrás: Telex
