Október 23. ÉLŐ: Magyar Péter, ünnepségek és a legfrissebb hírek

Egy különleges villamos idézte fel 1956 Budapestjét: a Szabadságvágy villamosán korabeli naplórészletek, versek és irodalmi szövegek hangzottak el. A Deák Ferenc téren is megörökített nosztalgiaszerelvény nem egyszerűen az ünnep alkalmából állt forgalomba: maga a jármű már a forradalom évében, 1956-ban is Budapest utcáin közlekedett.

A főváros ünnepi programsorozatának részeként 10 és 18 óra között Medveczky Balázs és Kádár Kinga színművész, valamint a Delta Produkció közreműködésével elevenedtek meg a hetven évvel ezelőtti események. A villamos utasterében a közlekedéstörténeti különlegesség és a személyes visszaemlékezések találkoztak: a régi szerelvény ezúttal nemcsak utasokat, hanem történeteket is szállított.

A kormányzás felelősségéről, Magyarország európai helyéről és a hatalom korlátairól is beszélt Magyar Péter a Kossuth téren. A miniszterelnök szerint a hetven évvel ezelőtti forradalmároknak mindössze tizenhárom nap szabadság adatott, a mai nemzedéknek azonban lehetősége van arra, hogy tartósan megőrizze és továbbépítse azt.

Magyar Péter ünnepi beszédében kijelentette, hogy Magyarország nem sodródhat Kelet és Nyugat között, hanem a demokratikus Európához tartozik, és megbízható szövetséges kíván maradni. A kormányfő külön ígéretet tett arra, hogy a megszerzett politikai hatalmat nem használják fel saját népük ellen. A kormányzást szolgálatnak nevezte, és arról beszélt, hogy a közpénznek a közösséget kell szolgálnia, a törvénynek pedig mindenkire egyformán kell vonatkoznia.

A beszéd a történelmi emlékezés mellett így közvetlen belpolitikai üzeneteket is tartalmazott. Magyar Péter azt ígérte, hogy kormánya nem épít új ellenségképeket és nem mélyíti tovább a társadalmi megosztottságot. A kijelentések a kormányfő politikai vállalásai; azok teljesülése később ítélhető meg.

Alig ért véget a Fidesz Bem téri ünnepsége, máris újabb megemlékezés kezdődött a Duna túlpartján, a Kossuth téren. A Parlament előtt Márai Sándor Mennyből az angyal című verse nyitotta meg a műsort, a programban honvédségi légi díszelgés és Magyar Péter miniszterelnök beszéde is szerepelt.

A Bem téren ekkorra már elhangzottak Áder János, Schmidt Mária és Bóka János felszólalásai. Az idei október 23. így két egymást követő, politikailag különböző hátterű nagy budapesti megemlékezéssel folytatódott, mindkettő a forradalom hetvenedik évfordulóját állítva középpontba.

A világ számos nagyvárosában magyar nemzeti színekkel és ünnepi rendezvényekkel emlékeztek meg az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójáról. A Külügyminisztérium pénteki összesítése szerint a külföldi magyar képviseletek több országban szerveztek koszorúzásokat, megemlékezéseket és kulturális eseményeket.

A nemzetközi programok között különleges díszkivilágításokat is meghirdettek: a Niagara-vízesésnél, az Eiffel-toronynál, a riói Megváltó Krisztus-szobornál és az isztambuli Boszporusz-hídnál is megjelennek a magyar nemzeti színek. A fényfestések egy része az időeltolódás miatt a magyarországi ünnepségeknél később kezdődik.

A Zászlómenet megérkezése után Áder János korábbi köztársasági elnök, Schmidt Mária történész és Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet a Bem téren. A rendezvényre a Műegyetemtől érkeztek a felvonulók, akik az 1848 méter hosszú magyar és a 400 méteres székely zászlót kísérték végig a budai útvonalon.

Bóka János a párt előtt álló időszakról beszélve nehéz, küzdelmes évekre készítette fel hallgatóságát. A megemlékezésen Hankó Balázs levelét is felolvasták, amelyet a politikus felesége ismertetett a résztvevőkkel. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nem szólalt fel a rendezvényen.

A Corvin közben tartotta október 23-i megemlékezését a Mi Hazánk Mozgalom, ahol Toroczkai László pártelnök „nemzeti ellenállást” hirdetett. Az 1956-os fegyveres ellenállás egyik legismertebb helyszínén a pártelnök nemcsak a forradalom örökségéről beszélt, hanem a jelenlegi kormányt és az Európai Unió vezetését is bírálta.

Toroczkai azt állította, hogy a tavaszi országgyűlési választásba külföldi titkosszolgálatok avatkoztak be, és szerinte a Mi Hazánknak a következő időszakban politikai és társadalmi ellenállást kell szerveznie. Bejelentette, hogy országos civil ellenállási körök létrehozását tervezik. A pártelnök a gyermekvédelmi szabályozás megváltoztatását is kifogásolta, és a gyömrői önkormányzat egyik intézkedését hozta fel példaként.

Az Európai Unió két legmagasabb rangú intézményi vezetője is felszólalt a magyar forradalom hetvenedik évfordulóján tartott parlamenti ünnepségen. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke az Országházban, a meghívott külföldi delegációk előtt emlékezett meg 1956-ról.

Von der Leyen beszédében arra helyezte a hangsúlyt, hogy a magyar forradalmárok szabadságért és önrendelkezésért folytatott küzdelme olyan értékekhez kapcsolódott, amelyek ma az európai együttműködés alapját jelentik. A díszülésen Baka András köztársasági elnök is felszólalt, aki a forradalom egyik meghatározó erejének azt nevezte, ahogyan a magyarok az események napjaiban egymás felé fordultak.

A két uniós vezető jelenléte nagy figyelmet kapott, miközben több korábban meghívott külföldi állam- és kormányfő végül nem jött el Budapestre.

A Himnusz eléneklése és rövid beszédek után, ostorcsattogtatás kíséretében indult el a Műegyetem elől az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára meghirdetett Zászlómenet. Az 1848 méter hosszú nemzeti lobogó elejét többek között Bayer Zsolt és Huth Gergely fogta, a résztvevők pedig két oldalról tartották a hatalmas trikolórt.

Az indulás azonban nem ment egészen zökkenőmentesen. A budai alsó rakpartra kanyarodva a hosszú zászló túlságosan megfeszült, ezért a szervezőknek többször meg kellett állítaniuk a menetet. A résztvevőket lassabb haladásra kérték, majd a felvonulás folytatódott a Bem tér felé. Útközben nemzeti rockdalok és a Nélküled is felcsendült, a résztvevők egy csoportja pedig Orbán Viktor nevét skandálta.

A budai rakparton halad a Fidesz október 23-i megemlékezésére tartó Zászlómenet, amelynek látványos eleme egy 1848 méter hosszú magyar nemzeti lobogó. A menet végét egy 400 méteres székely zászló követi, amelyet a szervezők korábban a Hősök terén is használtak.

A felvonulás a Műegyetem elől indult, úti célja a Bem tér, ahol délután két órakor kezdődik az ellenzéki párt ünnepi rendezvénye. A menet eleje már az Erzsébet híd térségében járt, miközben a zászló utolsó szakasza is elhagyta a műegyetemi indulási helyszínt. A Fidesz rendezvényén Áder János, Schmidt Mária és Bóka János mond beszédet, Orbán Viktor idén nem szerepel a felszólalók között.

Az 1956-os forradalom jelképeivel díszítették fel Budapest hídjait: a hetvenedik évforduló tiszteletére lyukas nemzeti zászlók kerültek a főváros dunai átkelőire. A jellegzetes, közepéből kivágott címerű trikolór 1956 őszén a diktatúrával szembeni ellenállás szimbólumává vált.

Karácsony Gergely főpolgármester bejelentése szerint a Városháza park három napra az ’56-os Csizma tér nevet viseli. Az esti programok során fényfestéssel és modern vizuális eszközökkel idézik meg a Sztálin-szobor ledöntését, amely hetven évvel ezelőtt a forradalom egyik legemlékezetesebb eseménye volt. A főváros ezzel a történelmi emlékezést látványos, szabadtéri közösségi programmal kapcsolja össze.

Az ünnepi fogadáson Gergics Gábor ideiglenes ügyvivő mondott beszédet, amelyben a magyar szabadságharc európai jelentőségét hangsúlyozta. A rendezvényen a magyar lobogók mellett az Európai Unió zászlói is helyet kaptak.

„A magyar embereknek mindig is európai identitásuk volt. A szívünk, a gondolataink, sőt még az álmaink is európaiak” – fogalmazott Gergics. A nagykövetség bejegyzése az egykori forradalmárok bátorságát méltatta, és történelmet formáló szerepüket emelte ki. A diplomata a forradalmárok bátorságát és a magyarok Európához tartozását emelte ki, felidézve, hogy 1956 nemcsak Magyarország történelmében jelentett fordulópontot, hanem más közép-európai népek szabadságtörekvéseire is hatást gyakorolt. A megemlékezés különös történelmi jelentőséggel bír Moszkvában, annak az államnak a fővárosában, amelynek szovjet elődje hetven évvel ezelőtt katonai erővel verte le a magyar forradalmat.

Személyes hangvételű Facebook-bejegyzésben emlékezett meg az 1956-os forradalom 70. évfordulójáról Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, aki az ünnepek valódi jelentőségéről, a szabadságról és a forradalom örökségéről fogalmazta meg gondolatait. Mint írta, gyermekkorában az ünnepek leginkább a hétköznapok megszokott rendjétől való eltérést jelentették számára, az állami és nemzeti ünnepek pedig sokáig távol álltak tőle.

„Az 1956-os október aztán egyszer csak észrevétlenül közel került hozzám, az, ami akkor történt, az emberek, akik ott voltak” – fogalmazott. Gyurcsány szerint az ünnep igazi jelentősége abban rejlik, hogy képes kiemelni az embereket a hétköznapokból, és emlékeztetni őket arra, amit fontosnak tartanak.

A volt kormányfő október 23-át a szembefordulás képességével, a szabadsággal és a hősiességgel kapcsolta össze. Felidézte Nagy Imre pálfordulását és vértanúságát, valamint azokat az embereket, akiknek nevét ma sem ismerjük, mégis részesei voltak a forradalomnak. „A helyzet teremtette a hősöket, és a hősök teremtették a helyzetet” – írta.

Bejegyzését azzal zárta, hogy virágot visz az emlékműhöz, otthonában pedig a forradalom hőseinek emlékére hordozza majd a tiszteletet jelképező kokárdát. Egyúttal arra figyelmeztetett: a hivatalosan elrendelt ünnep önmagában még nem teremti meg a valódi közös emlékezést.