Heves politikai vita alakult ki szerdán az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottságában, miután a Fidesz és a KDNP Magyar Péter miniszterelnök meghallgatását kezdeményezte. Az indítvány nem kapott többséget, az ezt kifogásoló Balla György fideszes képviselőtől pedig Toroczkai László bizottsági elnök megvonta a szót. Az ülésen két korábbi igazságügyi miniszter is válaszolt a végrehajtási rendszer működésével kapcsolatos kérdésekre, miközben a parlamentben a 2027-es költségvetés vitája folytatódott. A belpolitikai feszültséget tovább növelte, hogy a Fidesz képviselői egy nappal korábban a Martin-ügyben hozott ügyészségi döntést is bírálták, és újabb vizsgálatot sürgettek.

Már a napirend elfogadásakor éles szóváltás bontakozott ki november 18-án az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságának ülésén. Magyar Péter miniszterelnök meghallgatását a Fidesz és a KDNP képviselői kezdeményezték a Völner–Schadl-üggyel kapcsolatban korábban tett kijelentései miatt, ám a javaslat nem jutott tovább a szavazáson. Három képviselő támogatta, hárman ellenezték, így a testület nem változtatott a napirenden. A döntés után Balla György fideszes képviselő számon kérte az ülés vezetésén, hogy miért nem fejthette ki részletesen az indítvány indokait.
Az Index helyszíni tudósítása szerint Balla ügyrendi felszólalásában Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter meghallgatására hivatkozott, és azt állította, hogy az ott elhangzottak ellentmondanak Magyar Péter korábbi nyilvános kijelentéseinek. Toroczkai László azonban úgy ítélte meg, hogy a politikus már nem az ügyrendi kérdésről beszél, ezért félbeszakította.
„Ez rég nem ügyrendi, megvonom a szót” – közölte a bizottság elnöke.
Ezzel azonban még nem ért véget az összetűzés. Balla később azt kifogásolta, hogy szerinte a bizottság vezetése előre kialakított álláspont alapján ítéli meg a meghallgatottakat. A fideszes politikus azt is állította, hogy Magyar Péter befolyásolhatta Toroczkai döntését, erre azonban nem mutatott be bizonyítékot. Toroczkai visszautasította a vádat, és arra hivatkozott, hogy a miniszterelnökkel folytatott nyilvános parlamenti vitái alapján mindenki megítélheti a politikai viszonyukat.
Különös jelentőséget adott a szóváltásnak, hogy a vizsgálóbizottság éppen a bírósági végrehajtási rendszerben kialakult visszaélések hátterét igyekszik feltárni. Feladata annak megvizsgálása, hogyan működött az állami ellenőrzés az elmúlt évtizedekben, milyen szerepet játszottak a korábbi jogszabályi és szervezeti döntések, és hol alakulhattak ki olyan hiányosságok, amelyek visszaélésekhez vezethettek. A testületnek nem büntetőjogi felelősséget kell megállapítania, hanem olyan összefüggéseket feltárnia, amelyek alapján a végrehajtási rendszer működésének átalakítására is javaslatot tehet.
A korábbi igazságügyi minisztereket is kérdőre vonták
Bárándy Péter és Draskovics Tibor korábbi igazságügyi miniszterek meghallgatása a végrehajtói szervezet régebbi működésére és az állami felügyelet korlátaira irányult. A képviselők arra keresték a választ, hogy az egykori tárcavezetők milyen információkkal rendelkeztek a rendszer problémáiról, és volt-e lehetőségük olyan intézkedéseket hozni, amelyek megelőzhették volna a későbbi visszaéléseket.
Bárándy Péter 2002 és 2004 között irányította az igazságügyi tárcát. Meghallgatásán azt hangsúlyozta, hogy minisztersége idejéből nem tud olyan jelentős végrehajtási problémát felidézni, amely közvetlen beavatkozást indokolt volna. Elmondása szerint akkoriban nem jutottak el hozzá olyan információk, amelyek súlyos működési zavarokra utaltak volna. Több, húsz évnél régebbi eseményt érintő kérdésre ugyanakkor nem tudott pontos választ adni, amit a bizottság egyes tagjai kifogásoltak.
Toroczkai László úgy értékelte, hogy a volt miniszter rövid válaszaival igyekszik elhárítani saját felelősségét. Bárándy ezt visszautasította, hangsúlyozva, hogy nem előre megtervezett stratégiával érkezett az ülésre. Álláspontja szerint kizárólag az általa ismert tényekről és saját emlékeiről tud hitelesen beszámolni, olyan kérdésekben pedig nem kíván kijelentéseket tenni, amelyekről nincs közvetlen tudomása.
Határozottabban fogalmazott viszont a jelenlegi végrehajtási rendszer megítélésében. Az Index beszámolója szerint kifogásolta, hogy a bírósági végrehajtás lényegében üzleti konstrukcióban működik, miközben közhatalmi jellegű feladatot lát el. Olyan megoldást tartana megfelelőnek, amelyben a végrehajtók állami keretek között, kiszámítható jövedelemmel dolgoznának. Különösen a 2015 után kialakított működési modellt bírálta, amelynek fenntartását nem tartja helyesnek.
Felmerült azonban az is, hogy korábbi miniszterként miért nem kezdeményezett hasonló átalakításokat. Bárándy jelezte, hogy jogászként akár díjazás nélkül is kész lenne részt venni egy új működési modell szakmai kidolgozásában, ám ez nem oszlatta el a korábbi kormányzati felelősséggel kapcsolatos vitákat.
Draskovics Tibor, aki 2008 és 2009 között volt igazságügyi és rendészeti miniszter, már konkrét szabályozási változtatásokat is felidézett. Különösen az elektronikus árverési rendszer bevezetését emelte ki, amelyet a korábbi gyakorlatban tapasztalt problémákra adott fontos válasznak tartott. A változtatás célja az volt, hogy átláthatóbbá váljon az ingatlanok és más vagyontárgyak értékesítése, és csökkenjen annak lehetősége, hogy egyes szereplők tisztességtelen előnyhöz jussanak.
Draskovics szerint az akkori állami ellenőrzésnek komoly korlátai voltak. A minisztérium törvényességi felügyeletet gyakorolt a végrehajtói kamara felett, ez azonban nem jelentett közvetlen irányítást a szervezet mindennapi működésében. A volt miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a végrehajtás alapvető feladata a jogszerű követelések behajtása, ezért az esetleges átalakítások során az eredményesség és az adósok jogainak védelme között is megfelelő egyensúlyt kell teremteni.
Szóba kerültek a devizahitelezés súlyos társadalmi következményei is. Toroczkai arra kérdezett rá, miért maradtak megfelelő állami segítség nélkül azok a családok, amelyek a svájci frank árfolyamának emelkedése miatt kerültek kilátástalan helyzetbe. Draskovics elismerte, hogy a korábbi kormányok nem minden szükséges intézkedést hoztak meg időben, és az otthonukat elveszítő emberek számára sem épült ki megfelelő szociális védőháló. Bár az ilyen intézkedések nem közvetlenül az igazságügyi miniszter hatáskörébe tartoztak, a kormány tagjaként saját felelősségét sem hárította el teljesen.
A meghallgatásokból egy hosszabb időszak problémái rajzolódtak ki. A végrehajtási rendszer szabályozása több kormányzati cikluson keresztül változott, miközben az állami felügyelet, a végrehajtói kamara működése és az adósok jogainak védelme mindvégig fontos kérdés maradt. A bizottságnak ezekből a tapasztalatokból kell majd olyan következtetéseket levonnia, amelyek egy átláthatóbb és megfelelőbben ellenőrizhető rendszer kialakítását segíthetik.
A Fidesz a Martin-ügyben hozott ügyészségi döntést is vitatja
Újabb politikai vita bontakozott ki egy nappal a szerdai parlamenti ülés előtt, amikor Panyi Miklós, Hegedűs Barbara és Pócs János fideszes országgyűlési képviselők sajtótájékoztatót tartottak a Martin-ügyről. A politikusok az ügyészség korábbi megállapításait bírálták, és újabb vizsgálatot sürgettek.
Az MTI beszámolója szerint a történet egy 11 éves fiúhoz kapcsolódik, aki 2025 őszén megszökött egy szolnoki lakásotthonból, majd december elején Budapesten találták meg. Később Magyar Péter tarnazsadányi fórumára vitték, ahol a politikus és Bódis Kriszta videós beszélgetést készített vele. A Fidesz képviselői korábban feljelentést tettek az ügyben, az általuk ismertetett ügyészségi álláspont szerint azonban nem állapítottak meg bűncselekményt.
A keddi sajtótájékoztatón Hegedűs Barbara azt kifogásolta, hogy szerinte nem vizsgálták meg kellő részletességgel a gyermek megtalálása és a lakásotthonba történő visszakerülése közötti időszakot. Arra is választ szeretne kapni, milyen körülmények között készült a fiúval interjú, és rendelkezésre állt-e ehhez a szükséges hozzájárulás.
Panyi Miklós egy korábban közzétett közösségi médiás fényképet is bemutatott, amelynek dátuma szerinte ellentmond a gyermek megtalálásáról ismertetett időrendnek. A politikus arra hivatkozott, hogy a fotó december 2-án jelent meg, miközben az általa idézett ügyészségi közlés alapján a fiút megtaláló férfi csak december 3-án találkozott a gyermekkel. A felvétel tényleges keletkezési körülményeit és a rajta szereplők személyazonosságát azonban önmagában a sajtótájékoztatón elhangzott állítás nem bizonyítja.
A képviselők azt a feltételezést is megfogalmazták, hogy a gyermek szerepeltetése előre megszervezett politikai akció lehetett. Panyi Miklós bejelentette, hogy az általuk új információnak tekintett körülményekkel a legfőbb ügyészhez kívánnak fordulni, és ismételt vizsgálatot kérnek.
Mindez azonban továbbra is politikusi állítás és kezdeményezés. Az ügyészségi döntés bírálata nem jelenti annak megváltoztatását, és a sajtótájékoztatón ismertetett feltételezések sem bizonyítják, hogy a történet megrendezett akció lett volna, vagy hogy az érintettek bűncselekményt követtek volna el. Az ügyben a korábbi hatósági döntés és az újonnan felvetett körülmények jogi megítélése külön kérdés.
A 2027-es költségvetés vitája is a végéhez közeledik
Miközben a végrehajtási vizsgálóbizottságban a korábbi igazságügyi vezetők felelősségéről folyt a vita, az Országgyűlés plenáris ülésén a következő évi költségvetés tárgyalása is az utolsó szakaszához érkezett. Az MTI november 18-i reggeli tájékoztatása szerint a hétfőn megkezdett, összesen harmincórás általános vitából szerdára kilenc óra maradt. A parlament napirendje alapján ezt követően a 2027-es költségvetést megalapozó törvényjavaslat tárgyalása is következik.
A kormány a következő évre a pénzügyi egyensúly javítását, a bérek emelését és a családtámogatások bővítését tűzte ki célul. Több, a mindennapi életet közvetlenül érintő változtatás is szerepel az előterjesztésben. Az egyik legjelentősebb javaslat szerint Budapesten egységesen a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe kerülne a parkolás szabályozása, ami átalakíthatná a jelenlegi, kerületi és fővárosi feladatmegosztásra épülő rendszert.
Biztos Pont Ambulancia néven új szolgáltatás jönne létre a szociális ellátások között, amely a hozzátartozók közötti erőszak áldozatainak támogatását és az áldozattá válás megelőzését szolgálná. Az előterjesztés a gyermekvédelmi gondoskodás során elszenvedett bántalmazások jóvátételi alapjából biztosítható szolgáltatások szabályait is meghatározná. Emellett a tizennegyedik havi nyugdíj, a bányajáradék és az egyéni vállalkozók nyilvántartásának kérdése is szerepel a tervezetben.
Források: Országgyűlés – hivatalos napirend és a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság , Index – a bizottság 2026. november 18-i üléséről szóló helyszíni tudósítás; MTI – a 2027-es költségvetés parlamenti vitája és a Martin-ügyben november 17-én tartott fideszes sajtótájékoztató.
