Harminchat évvel a rendszerváltás után nyilvánosságra kerülhetnek a kommunista állambiztonság eddig elzárt dokumentumai. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy november 4-én megkezdik az ügynökakták közzétételét. Az iratokból kiderülhet, kik működtek együtt a diktatúra titkosszolgálataival, kiket figyeltek meg, és milyen információkat gyűjtöttek róluk. A kormányfő szerint a nyilvánosságra hozatal sok családban fájdalmas kérdéseket vethet fel.
November 4-én megkezdődik a szocialista diktatúra ügynökaktáinak nyilvánosságra hozatala – jelentette be október 31-én, szombaton Magyar Péter. A miniszterelnök Facebook-bejegyzésében a Tisza Párt egyik legfontosabb vállalásának teljesítéseként beszélt a döntésről, amely a rendszerváltás óta húzódó, évtizedeken át vitatott kérdésben hozhat fordulatot.
„A Tisza egyik legfőbb vállalását teljesítve, november 4-én nyilvánosságra hozzuk a szocialista diktatúra ügynökaktáit. Megkésett, nehéz és érzékeny téma lesz ez sok családban, de enélkül nincs rendszerváltás” – fogalmazott Magyar Péter.
A bejelentés azt jelenti, hogy a tervek szerint néhány napon belül megkezdődik az egykori állambiztonsági hálózat dokumentumainak széles körű hozzáférhetővé tétele. Az iratanyag az 1945 és 1990 között működő politikai rendőrség és titkosszolgálatok tevékenységébe enged betekintést: a beszervezett hálózati személyekről, a megfigyelésekről, a jelentésekről és az állambiztonsági szervek működéséről is tartalmazhat adatokat.
Az ügynökakták megnyitása a magyar rendszerváltás egyik legtovább húzódó történelmi és politikai kérdése. A kommunista állambiztonság munkatársai és hálózati személyei a diktatúra évtizedeiben állampolgárokról, egyházi személyekről, művészekről, értelmiségiekről, politikai ellenzékiekről és saját környezetük tagjairól is gyűjtöttek információkat. A fennmaradt iratok olyan személyes történeteket is feltárhatnak, amelyekről az érintettek vagy családtagjaik eddig nem tudtak.
Interneten is elérhetővé teszik a dokumentumokat
A tervek szerint november 4-én indul a nyitottaktak.hu internetes felület, amelyen kereshetővé, megtekinthetővé és letölthetővé válnak az egykori állambiztonsági szervek közzétételre előkészített dokumentumai. Az iratok nyilvánosságra hozatala fokozatosan történik, ezért nem minden fennmaradt dokumentum válik feltétlenül azonnal hozzáférhetővé.
Az új szabályozás a korábbinál szélesebb lehetőséget biztosít az állambiztonsági múlt feltárására. A megfigyelt személyek és hozzátartozóik jogai bővülnek, és könnyebbé válik azoknak a hálózati személyeknek, illetve hivatásos állambiztonsági alkalmazottaknak az azonosítása, akik részt vettek a megfigyelésekben. Az iratok feldolgozásában és hozzáférhetővé tételében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kap meghatározó szerepet.
Az Országgyűlés szeptemberben 149 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 35 tartózkodás mellett fogadta el az ügynökakták nyilvánosságát szabályozó törvényt. A közzététel eredetileg októberben kezdődött volna, a parlament azonban október 13-án 129 igen, 33 nem szavazattal és 8 tartózkodás mellett november 4-re módosította a határidőt. A halasztást az iratanyag előzetes átvizsgálásához és a nyilvánosságra hozatal technikai előkészítéséhez szükséges többletidővel indokolták.
November 4-e nem véletlen dátum
Az iratok megnyitásának napja egybeesik az 1956-os forradalom és szabadságharc szovjet leverésének 70. évfordulójával. 1956. november 4-én hajnalban a szovjet hadsereg megindította a magyar forradalom elleni átfogó katonai támadást. Az ezt követő megtorlás és a Kádár-rendszer kiépülése szorosan összekapcsolódott annak a politikai és állambiztonsági apparátusnak a működésével, amelynek dokumentumai most szélesebb körben megismerhetővé válhatnak.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára november 4-ére különleges nyílt napot is meghirdetett budapesti, Eötvös utcai épületében. A 17 és 21 óra közötti rendezvényen a diktatúra megfigyelési rendszeréről, az állambiztonsági iratok történelmi jelentőségéről és az egyéni életutak feltárásáról lesz szó.
Az ügynökakták megnyitásával olyan dokumentumok válhatnak hozzáférhetővé, amelyek évtizedek óta a magyar közélet és a történeti kutatás visszatérő vitáinak középpontjában állnak. A november 4-én induló közzététel megmutathatja, milyen részletességgel dokumentálták a kommunista állambiztonsági szervek a magyar társadalom megfigyelését, és kik vettek részt a hálózat működtetésében.
Nyolcvanezer dokumentum és egy új televíziós sorozat – családi titkok kerülhetnek napvilágra
A november 4-re tervezett aktanyitás újabb részletei is ismertté váltak: a november 2-i tájékoztatás szerint mintegy 80 ezer állambiztonsági dokumentum válhat hozzáférhetővé. A történelmi jelentőségű iratnyilvánosság nem csupán az egykori ügynökhálózat működését világíthatja meg, hanem olyan személyes és családi történeteket is feltárhat, amelyekről az érintettek évtizedeken át hallgattak.
Ehhez kapcsolódva november 3. és 5. között Ügynökakták, a hallgatás ára címmel háromrészes sorozatot mutat be a Duna televízió. A november 2-án bejelentett produkcióban Szily Nóra és Orvos-Tóth Noémi történészekkel és más szakemberekkel járják körül a kommunista állambiztonság működésének máig ható következményeit.
A beszélgetések egyik központi kérdése, hogy mit bizonyít valójában egy név vagy egy bejegyzés az egykori állambiztonsági iratokban. Hogyan különböztethető meg a beszervezés, a kényszer hatására történt együttműködés és a tényleges jelentéstevékenység? Milyen következményekkel járhat, ha valaki évtizedek múltán szembesül azzal, hogy családtagja kapcsolatban állt a titkosszolgálatokkal, vagy éppen azok megfigyelésének áldozata volt?
A sorozat a történelmi dokumentumok mellett a hallgatás családi örökségére is figyelmet fordít. A diktatúra idején megszakadt barátságok, derékba tört pályafutások, elhallgatott döntések és megmagyarázhatatlan családi konfliktusok mögött olyan történetek húzódhatnak meg, amelyekre az állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatala adhat új magyarázatot.
