Kétélű fegyver a Tisza kezében: 2027-es költségvetés, 5103 milliárdos hiány és 929 milliárdos adócsomag terheli a gazdaságot

Péntek késő este megérkezett az Országgyűléshez a 2027-es költségvetési törvényjavaslat, amelyből kirajzolódik a következő év pénzügyi valósága. Kármán András pénzügyminiszter előterjesztése szerint az állam 47 587 milliárd forintos kiadási terv mellett 5103 milliárd forintos hiánnyal számol. Bár a Tisza-kormány az igazságosabb közteherviselést és a közszolgáltatások megerősítését ígéri, a költségvetési egyensúly javítása és a GDP-arányos hiány 4,9 százalékra szorítása érdekében 929 milliárd forintos adóbevétel-növelő csomagot tervez. A változások a nagyvállalatoktól a KATA-s kisvállalkozókon át a mindennapi fogyasztókig széles társadalmi és gazdasági rétegeket érintenek, miközben az állami beruházásokból és a vállalkozástámogatásokból is több száz milliárd forintot vonnának vissza.

Október 30-án, péntek késő este hivatalosan is benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. A Kármán András pénzügyminiszter által jegyzett előterjesztésből már nemcsak a családtámogatások, béremelések és egészségügyi fejlesztések ígéretei láthatók, hanem azok pénzügyi háttere is. A 42 484 milliárd forintot meghaladó bevételi tervvel szemben 47 587 milliárd forint feletti kiadások állnak, a tervezett hiány 5102,7 milliárd forint. Az idei, októberben módosított költségvetésben a deficit 7110 milliárd forintra emelkedett, így a kabinetnek 2027-ben mintegy 2007 milliárd forinttal kellene javítania az államháztartás egyenlegét.

A kormány jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel és háromszázalékos inflációval számol, miközben a GDP-arányos hiányt az idei 7,5 százalékról 4,9 százalékra mérsékelné. Az államadósság aránya ugyanakkor csak 77,5 százalékról 77,2 százalékra csökkenne, és ez a következő év legnagyobb gazdaságpolitikai kihívása, hogy a kormánynak úgy kell több ezer milliárd forinttal csökkentenie a költségvetési hiányt, hogy közben jelentős jóléti többletkiadásokat vállalt.

A 929 milliárdos adócsomag: a nagyvállalatoktól a mindennapi fogyasztókig

Az adócsomag legnagyobb tételei közvetlenül a közép- és nagyvállalkozásokat veszik célba. A közép- és nagyvállalatok innovációs járulékának kulcsa a jelenlegi 0,3 százalékról 0,5 százalékra emelkedne, ami brutális, 66,7 százalékos növekedést jelent. Az 500 millió eurót meghaladó árbevételű óriáscégeknél pedig 15 százalékos társaságiadó-kulcsot vezetnének be, meghatározott levonási lehetőségekkel. E két intézkedéstől együttesen 240 milliárd forint többletbevételt vár a kormány a következő költségvetési évben.

A vállalati adóemelések azonban ritkán maradnak meg a cégek könyvelésében. A magasabb terhek miatt kevesebb pénz maradhat a fejlesztésekre, beszűkülhet a béremelések mozgástere, és a kereskedelmi szektor kiélezett versenyhelyzetében a költségek az árakon keresztül részben a lakosságra hárulhatnak. Különösen érzékeny helyzetbe kerülhetnek az alacsony profittal működő hazai boltláncok, ahol egy kisebb adóemelés is felemésztheti az éves nyereség jelentős részét. Ezt egészíti ki a pénzügyi tranzakciós illeték tervezett emelése, amelyből további 40 milliárd forint bevételt vár az állam. Bár a fizetési kötelezettség közvetlenül a bankokat terheli, a megemelkedő kiadások a számlavezetési és utalási díjakon keresztül a családokhoz és a kisvállalkozásokhoz is eljuthatnak.

A csomag egyik legnagyobb politikai és társadalmi vitát kiváltó eleme az új vagyonadó lehet. Az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre évi egy százalékos, a 100 milliárd forint feletti részre pedig 1,5 százalékos hozzájárulást írnának elő, amelytől 200 milliárd forintos bevételt remél a kabinet. Mintegy 15 ezer nagy vagyonnal rendelkező adózót érinthet a változás, és ezzel a legnagyobb vagyonok fokozott közteherviselését kívánja elérni. Ám kérdés, hogy a tervezett milliárdokból végül ténylegesen mennyi folyik be az államkasszába.

A kiigazítás a mindennapi fogyasztókat is eléri: a dohánytermékek jövedéki adójának 2026. november 1-jétől hatályos emeléséből 90 milliárd forint, az alkoholtermékek 2027. januári adóemeléséből 13 milliárd, a népegészségügyi termékadó (NETA) növeléséből pedig további 20 milliárd forint bevétellel számolnak. Ez a három intézkedés együtt 123 milliárd forinttal növelheti az állam bevételeit. Amennyiben a gyártók és a kereskedők a többletterheket beépítik a fogyasztói árakba, az érintett élelmiszerek, italok és dohányáruk megdrágulhatnak a boltokban, ami közvetlenül veszélyeztetheti a kormány által megcélzott háromszázalékos inflációs szint tartását.

A zöld átállás jegyében egy teljesen új szén-dioxid-adót is bevezetnének, amelyből 25 milliárd forintot várnak. A cégautóadó változtatása, a gépjárműadó beszámítási lehetőségének korlátozása és a nagyobb teljesítményű járművek magasabb adóztatása együttesen újabb 30 milliárd forintos többletbevételt hozhat az államnak. A bányajáradék emelésétől további 37 milliárdot, a rehabilitációs hozzájárulás változtatásától 35 milliárdot, a vízkészlet járulék emelésétől pedig 19 milliárdot várnak. Ezek az intézkedések közvetlenül a vállalkozások működési költségeit növelhetik, közvetett hatásaik pedig megjelenhetnek az érintett szolgáltatások és mindennapi termékek áraiban is.

KATA: dupla adóteher, de visszatérhetnek a korábban eltiport lehetőségek

A kisvállalkozói szférában totális rendszerváltás következhet, amely alapjaiban rajzolhatja át a hazai kiscégek és egyéni vállalkozók túlélési esélyeit. Az új KATA főfoglalkozásúakra vonatkozó havi tételes adója az eddigi 50 ezer forintról a duplájára, 100 ezer forintra ugrana. Ez egyetlen évre vetítve kíméletlen, 600 ezer forintos közvetlen többletbefizetést jelentene az új rendszert választó főfoglalkozású vállalkozóknak. A kormány azonban egy rendkívül fontos, taktikai védőhálót is beépített a tervezetbe: a 2026 végén már aktívan katázók számára a korábbi rendszer egészen 2028 végéig fennmaradhat – igaz, 2027-ben havi 75 ezer, 2028-ban pedig már 100 ezer forintos adóteher mellett. A jelenlegi katásoknak tehát nem kell mindannyiuknak azonnal fejest ugraniuk a 100 ezer forintos új rendszerbe.

A drasztikus adóemelés mellé ugyanakkor a piac által régóta követelt, fajsúlyos engedmények társulnának. Az új KATA éves bevételi értékhatára 18 millióról 22 millió forintra emelkedne, és ismét legálissá válna a cégeknek történő számlázás, sőt, meghatározott feltételek mellett a mellékállású és a nyugdíjas vállalkozók is visszatérhetnének ebbe az adózási formába. Az új rendszerben a főfoglalkozásúak ellátási alapja havi 317 ezer forintra nőne. A cégeknek történő számlázás mellé azonban 15 százalékos kiegészítő adó is társulna, amelybe beszámítanák a befizetett tételes adót. Így az adónem tényleges pénzügyi előnye vállalkozásonként drasztikusan eltérhet.

Azok a kisiparosok, fodrászok és szolgáltatók, akik korábban is kizárólag magánszemélyeknek dolgoztak, és képtelenek növelni a bevételeiket, a magasabb havi fix kiadás miatt, a reform vesztesei lehetnek. Ezzel szemben azok a programozók, tanácsadók, grafikusok és szakemberek, akik a cégeknek való számlázás korábbi drasztikus tilalma miatt szorultak ki a KATA-ból, most esélyt kaphatnak arra, hogy visszatérjenek az ország egyik legegyszerűbb adózási formájába.

A jóléti intézkedések ára: burkolt luxusadó sújthatja a magas keresetű anyákat

A költségvetés társadalmi átrendezésének és a belső forrásteremtésnek az egyik legérzékenyebb, komoly politikai vitákat kiváltó pontja az anyák személyijövedelemadó-mentességének radikális átalakítása és korlátozása. A benyújtott tervezet havi bruttó egymillió forintos felső határt vezetne be a mentesség érvényesítésére. Ez azt jelenti, hogy az egymilliós határ feletti jövedelemrész után a magasabb keresetű édesanyáknak már adózniuk kellene. Az intézkedés a kormány számításai szerint mintegy 40–60 ezer jól kereső háztartást érinthet, és önmagában 45 milliárd forintnyi többletbevételt hozhat az államkasszának.

Miközben a kabinet a családi pótlék történelmi megduplázását és az alacsonyabb jövedelműek adóterheinek látványos mérséklését ígéri, a magasabb keresetű családoktól jelentős mértékben vonná el a korábban biztosított adóelőnyöket. A változtatás másik nagy vesztesei a 40 év feletti, kétgyermekes anyák lehetnek: a korábban törvénybe foglalt, fokozatosan bővülő, élethosszig tartó szja-mentesség további kiterjesztése elmaradna, és egyes, már megszerzett jogosultságok is megszűnnének. A tervezet szerint a kétgyermekes anyák mentessége legfeljebb annak az évnek a végéig maradna fenn, amelyben betöltik a 40. életévüket.

A döntés igazságossága komoly kérdéseket vet fel. Hiszen nem minden nő ugyanabban az életkorban vállal gyermeket, és a gyermekek önállóvá válása sem ugyanakkor történik. Van, akinek a gyermeke 16 évesen már dolgozik és saját keresete van, miközben egy másik családban a 22 éves fiatal még egyetemen tanul, és teljes egészében a szülei támogatására szorul. Az sem mindegy, hogy egy anya húszévesen vagy negyvenévesen hozza világra a gyermekét. A tervezet alapján ugyanis egy 39 évesen második gyermekét megszülő nő akár mindössze egy-két évig élvezhetné csak az adómentességet, miközben egy fiatalabb édesanya másfél évtizeden át is részesülhetne ugyanebben a kedvezményben. Ráadásul az idősebb anya gyermekei a mentesség megszűnésekor még óvodáskorúak sem feltétlenül lennének.

Az életkorhoz kötött, merev szabályozás így olyan családok között tehet különbséget, amelyek tényleges anyagi terhei egyáltalán nem az édesanyák életkorától függenek. Különösen vitatható, hogy miközben a gyermeknevelés költségei a gyermekek életkorával, tanulmányaival és eltartásával együtt változnak, az anyák adómentessége egyetlen életkori határhoz igazodna csak. Egy 40 éves, két kisgyermeket nevelő anya elveszíthetné az adóelőnyét, míg egy nála fiatalabb, esetleg már önálló keresettel rendelkező gyermekeket nevelő nő továbbra is élhetne vele.

A családtámogatások radikális átalakítása éles társadalmi választóvonalat húzhat: miközben az alacsonyabb jövedelmű háztartások többletjuttatásokhoz juthatnak, addig a magasabb keresetű, dolgozó édesanyák elveszíthetik korábbi adóelőnyeik jelentős részét. A kérdés azonban, hogy vajon igazságos-e, ha két, egyformán kétgyermekes család támogatásában döntő különbséget jelent, hogy az édesanya hány évesen hozta világra a gyermekeit?

Több mint 600 milliárdos kasza: visszavágják az állami beruházásokat, padlóra kerülhet az építőipar

A reálgazdaságra és a hazai vállalkozói szférára egy másik, több mint 600 milliárd forintos kíméletlen feketeleves várhat. A benyújtott törvényjavaslat szerint a kormány drasztikus módon, mintegy 442 milliárd forinttal mérsékelné a hazai finanszírozású központi állami beruházások keretét, miközben további 169,5 milliárd forintot vonna ki a „nem hatékonynak” minősített gazdaságfejlesztési és vállalkozástámogatási programokból. A kiadáscsökkentési hullám érintheti a támogatott hitelkonstrukciókat, az ipari parki és térségi fejlesztéseket, valamint a közműberuházások eddigi kereteit is.

Bár a pénzügyi tárca a kieső hazai források egy részét uniós támogatásokkal próbálja meg helyettesíteni, a beruházási kiadások ilyen szintű megnyirbálása komoly kockázatokat hordoz magában. Egy elhalasztott útépítés, leállított intézményfelújítás vagy befagyasztott ipari fejlesztés ugyanis súlyos csapást mérhet az építőipari cégek és beszállítóik megrendelésállományára. Ha a visszavágott állami beruházásokat a magánszektor és az uniós pénzek nem pótolják megfelelő ütemben, az a teljes gazdasági növekedést visszavetheti, és veszélybe sodorhatja a költségvetés alapjául szolgáló 2,4 százalékos GDP-növekedési célt.

A kiadáscsökkentés persze a kormányzati logika szerint nem jelent minden esetben véglegesen elmaradó beruházást: egyes projektek más finanszírozási formában folytatódhatnak, mások ütemezése átalakulhat, a kevésbé hatékony támogatások lefaragása pedig elvileg forrásokat szabadíthat fel az eredményesebb fejlesztések számára. A tervezet valós gazdasági megítélésében így döntő lesz, hogy pontosan mely beruházásokat állítják le végleg, melyeket finanszíroznak tovább, és az uniós pénzek milyen ütemben érkeznek meg Magyarországra.

A takarékosság az államigazgatást is elérheti. A kisebb, külön nem nevesített előirányzatoknál a működési kiadások tízszázalékos, a felhalmozási kiadásoknak pedig a húszszázalékos mérséklésével tervez a Pénzügyminisztérium. Ez ugyan nem valamennyi állami intézmény teljes költségvetésének automatikus csökkentését jelenti, de a dologi kiadásokra, beszerzésekre és belső fejlesztésekre óriási nyomást helyezhet. A közösségi fogyasztás az idei növekedés után jövőre a tervek szerint 1,7 százalékkal esne vissza, ami egyértelműen jelzi: az állam a saját kiadásain is elkezdené behúzni a kéziféket.

Félbillió forintos injekció az egészségügynek, súlyos forrásmegvonás a közmédiánál

A költségvetés kiadási oldalán végrehajtott drasztikus átrendeződés ennél a fejezetnél válik igazán láthatóvá, ahol a kormány éles kontrasztot húz az egyes állami feladatok finanszírozása között. Miközben az egészségügyi szektor egy gigantikus, 509,7 milliárd forintos többletforráshoz jutna, addig más területeken jelentős elvonásokat tervez a kabinet. Az egészségügyi mentőövként szolgáló félbillió forintból 191,7 milliárdot béremelésekre szánnak, 95,3 milliárdot a nagy értékű kórházi gyógyszerek finanszírozására fordítanának, 51,3 milliárdot pedig a kórházi alapdíjak emelésére különítenének el. A további összegekből a kormány a fojtogató várólisták rövidítését, a diagnosztikai rendszerek fejlesztését és vadonatúj mentőautók beszerzését tervezi, miközben az oktatásban a pedagógusbéreket, a védelmi szférában pedig a honvédelmi kiadásokat növelnék.

A közszolgálati média (MTVA) azonban ezzel egy időben rendkívül súlyos finanszírozási csökkentéssel néz szembe. A benyújtott tervek szerint a közmédia állami támogatását a jelenlegi 141,27 milliárd forintról drasztikus módon, mindössze 80 milliárd forintra szállítanák le. Ez a több mint 61 milliárd forintos elvonás megdöbbentő, 43 százalékot meghaladó vágás, amely jelentős, akár kényszerű átalakításokat is szükségessé tehet a közmédia jelenlegi működésében és struktúrájában. Bár a megmaradó 80 milliárdos összegből önmagában még nem látszik, hogy pontosan mely műsorokat szüntetnék meg vagy hány embert bocsátanának el, az üzenet egyértelmű: a kormány a jelenlegi állami finanszírozási szint fenntartásával már nem számol.

A sport és a reprezentáció területén szintén felemás, komoly vitákat kiváltó átrendezés látható. Miközben a jövő zálogát jelentő utánpótlás-nevelés egyik állami támogatási előirányzatát megnyirbálnák, addig a kiemelt nemzetközi sporteseményekre és a reprezentatív állami rendezvényekre fordítható pénzkereteket látványosan megemelnék. A 2027-es költségvetés tehát nem egyenletes, fűnyíróelv-szerű megszorítást hozna az állami gépezetben: a kormány egyes társadalmi és állami feladatokra jelentős többletforrásokat szánna, míg más, korábban kiemelten finanszírozott területek kereteit erőteljesen visszavágná a hiánycél elérése érdekében.

A költségvetés másik arca: milliók számlájára érkezhet több pénz, jelentős bér- és nyugdíjemelésekkel válaszol a Tisza-kormány

A 929 milliárdos adócsomag és a több mint 600 milliárdos kíméletlen beruházási és támogatási kiadáscsökkentés mellett a 2027-es büdzsének van egy másik, a magyar családok, nyugdíjasok és közszolgálati dolgozók számára rendkívül kedvező, szociális arca is. A Tisza-kormány ugyanis nemcsak elvonásokkal készül: a benyújtott tervezet monumentális jövedelemnövelő csomagot, látványos jóléti támogatásokat és átfogó béremeléseket irányoz elő. A kabinet számításai szerint a reformok milliók mindennapi pénzügyi helyzetét javíthatják jelentősen, különösen azokét a százezrekét, akik eddig a legkisebb jövedelmekből és elértéktelenedett ellátásokból próbáltak megélni.

A csomag legnagyobb politikai zászlóshajója a családi pótlék megduplázása, amelynek összege 19 éve változatlan Magyarországon. Ez a gyermeket nevelő családoknak közvetlen, havi rendszerességű többletpénzt jelentene, ami a legszegényebb háztartások költségvetésében létfontosságú mentőöv lehet. Ezzel párhuzamosan az alacsonyabb keresetű dolgozók adóterheit is megnyirbálnák, így a könnyítések nem segélyként, hanem magasabb nettó munkabérként landolnának a számlákon, segítve azokat a családokat is, amelyek a korábbi adórendszer kedvezményeiből alacsony jövedelmük miatt csak korlátozottan részesülhettek.

A nyugdíjas társadalom egy részére jelentős jövedelemnövekedés várhat jövőre. A költségvetés 123 milliárd forintot különítene el a legalacsonyabb járandóságok felzárkóztatására: a jelenlegi 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimumot egyetlen lépésben 120 ezer forintra emelnék. A sávos emelési rendszer a 146 ezer forint alatti nyugdíjakat célozza meg, ami csaknem 455 ezer idős embert érinthet. A tervezet szerint megmaradna a teljes 13. havi nyugdíj, és kifizetnék a 14. havi nyugdíj első heti részletét is. Ha ez nem lenne elég, fokozatosan bevezetnék a nyugdíjas SZÉP-kártyát is, amelynek első üteme 2,2 millió, havi 500 ezer forint alatti nyugdíjban részesülő embert érintene, és amelyet élelmiszerre vagy gyógyszerre is fel lehetne használni.

A szociális ellátórendszerben is elképesztő számok szerepelnek. Az otthonápolási díjakat 50 százalékkal növelnék, könnyítve a tartósan beteg hozzátartozóikat gondozó családok anyagi terhein. Az árvaellátás 20 százalékkal, a rokkantsági és rehabilitációs juttatások 10 százalékkal emelkednének, az időskorúak járadékát pedig megdupláznák. A kormányzati kalkuláció szerint a kisnyugdíjak és szociális ellátások megemelése összesen több mint 700 ezer idős és megváltozott munkaképességű embernek jelenthet többletjövedelmet.

A közszférában dolgozókra szintén jelentős léptékű bérrendezés várhat: a kormány 677 milliárd forintot fordítana az állami szektor fizetéseinek emelésére, ami mintegy 603 ezer alkalmazottat érintene. Az egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17 százalékos, a szociális ágazat állami intézményeinek dolgozói 17,8 százalékos, a rendvédelmi állomány pedig 15 százalékos bérfejlesztésre számíthatna. A köznevelési intézmények nevelő-oktató munkáját segítő és technikai dolgozói átlagosan 21,5 százalékkal kereshetnének többet, miközben folytatódna a pedagógusok bérfelzárkóztatása is. A közművelődésben dolgozók 10,7 százalékos pluszra számíthatnának, míg az állami fenntartású egyetemek oktatóinak bérrendezésére tízmilliárd forintot különítenének el.

Ezek a jóléti intézkedések komoly gazdasági motorként is funkcionálhatnak. Az alacsony jövedelmű háztartásokhoz kerülő milliárdok jelentős része visszaáramolhat a reálgazdaságba: a családok élelmiszerre, lakhatásra, rezsire és gyógyszerekre költhetik a pénzt, ami alaposan megpörgetheti a belső kereskedelmet és a hazai vállalkozások forgalmát. A bökkenő csupán az, hogy ez a hatalmas bér- és támogatási csomag csak akkor hoz valós életszínvonal-javulást, ha az adóemelésekből esetlegesen következő drágulás és az infláció nem falják fel a pluszjövedelmek jelentős részét. A 2027-es büdzsé egyik legnagyobb kérdése így továbbra is az: képes-e a kormány úgy megsegíteni a legalacsonyabb jövedelmű embereket, hogy közben a gazdaság is elbírja a jóléti intézkedések költségeit?

Megszorítás vagy igazságosabb újraelosztás? A Tisza-kormány nagy gazdasági rulettje

A 2027-es költségvetés kockázatos gazdaságpolitikai vállalkozás a radikális szociális átrendezéssel és a jelentős pénzügyi kiigazítással. A kormány azzal az elképzeléssel vág neki a következő évnek, hogy a gigantikus multik, a szupergazdagok és a magas keresetűek fokozott adóztatásával, valamint az államigazgatási bürokrácia megnyirbálásával teremt fedezetet a családi pótlék történelmi megduplázására, a pedagógusbérek emelésére és a súlyos gondokkal küzdő egészségügy félbillió forintos megerősítésére. Az ellenzéki bírálatok és a gazdasági elemzői figyelmeztetések ezzel szemben a kockázatokra irányítják a figyelmet: a 929 milliárdos adócsomag, a vállalkozástámogatások lefaragása és az állami beruházások drasztikus visszafogása komolyan fékezheti a magyar gazdaságot.

A számokból tisztán látszik, hogy a büdzsé mindkét fegyvert élesítené. A rászoruló és alacsonyabb jövedelmű családok látványos támogatása mellett jelentős vállalati adóemelések, szigorodó kedvezmények és kemény állami kiadáscsökkentések szerepelnek a törvényjavaslatban. Emiatt a 2027-es év társadalmi és gazdasági mérlege háztartásonként és vállalkozásonként eltérő lehet: a magyar családok és cégek pénzügyi helyzetét az határozhatja meg, hogy a kapott jóléti könnyítések vagy a megemelt kötelezettségek – és a boltokban esetlegesen megjelenő közvetett áremelkedések – nyomnak-e többet a latba.

A kormányzati kalkuláció legérzékenyebb pontja a 2,4 százalékos gazdasági növekedési cél. Ha ez a bővülés elmarad, az adóbevételek is jelentősen elmaradhatnak a tervezettől, miközben a beígért jóléti kiadások jelentős részét teljesíteni kell. A kockázatok ráadásul egymást erősíthetik: az új jövedéki-, NETA- és szén-dioxid-adók inflációs nyomást okozhatnak, a beruházási és vállalkozástámogatási keretek több mint 600 milliárdos megvágása pedig éppen azt a gazdasági aktivitást fékezheti, amelyre a kormány bevételi terveit alapozza. Az államháztartási hiány 4,9 százalékra szorítása ugyanakkor csökkentheti az ország finanszírozási kockázatait, és hosszabb távon stabilitást hozhat.

Bár a Költségvetési Tanács nem emelt alapvető kifogást a tervezettel szemben, és a 2,4 százalékos növekedési előrejelzést sem nevezte eleve megalapozatlannak, a papírforma nem jelent automatikus sikert. A megígért megtakarításokat és kiadáscsökkentéseket végre kell hajtani, a tervezett adóbevételeknek be kell folyniuk, a gazdaságnak pedig teljesítenie kell a vele szemben támasztott várakozásokat. A 2027-es költségvetés egy rendkívül éles, kétélű fegyver: ha a Tisza-kormány egyensúlyozása sikerrel jár, az ország pénzügyi helyzete stabilizálódhat; ha viszont az emelkedő terhek és a beruházások visszafogása a vártnál súlyosabban fékezik a gazdaságot, a hiánycél is veszélybe kerülhet, és a jóléti ígéretek teljesítése is nehezebbé válhat. A Parlament elé került számok világossá tették a kormány szándékát – a valódi hatásokat azonban a magyar családok és vállalkozások a saját pénzügyi helyzetükön fogják érzékelni.

A 2027-es költségvetési kiigazítás és adócsomag mérlege

Forrás: Ellenpólus | Index | Portfolio | Telex