Orbán az ENSZ élén? Magyar Péternek sem lenne ellenére címet adtam a mai írásomnak. Magyar Péter számára ez a megoldás lehetőséget adna arra, hogy legalább a kommunikáció szintjén megmagyarázhatná, hogy a társadalmi elvárás ellenére miért marad el mégis Orbán Viktor felelősségre vonása!
Ha a valós jogi hátterét vizsgáljuk, ez ugyan nem egészen igaz, amire később még kitérek, mert az ENSZ-főtitkárának mentelmi joga jelentősen eltér az általunk ismert, a parlamenti képviselők mentelmi jogától, amelynek célja az érintett képviselő „jogi zaklatásától” való védelme, addig az ENSZ-tisztségviselők mentelmi joga sokkal inkább a pozíció tekintélyének védelmét szolgálja, és csak szűkebb körben nyújt a pozíciót betöltő tisztségviselőnek menedéket az egyéni felelősségre vonhatóság alól, ha azt bármely állam hatóságai fontosnak tartanák. De a köztudat téves jogi ismerete a kommunikáció szintjén nagyban segíti, ha az utódhatalom a valóságban inkább a kiegyezést keresi az elődjével, szemben a társadalmi elvárással.
Tapasztalatból is tudható, hogy a köztudat memóriája igen rövid távú, de én még emlékszem Magyar Péternek 2024. február 11-i első Partizán-interjújára, amiben a TISZA-kormány miniszterelnöke még Orbán Viktorról az alábbiak szerinti értékelést adta:
„Mondom ezt úgy, hogy jó viszonyban voltunk, a miniszterelnököt (Orbán Viktort) én becsülöm, leültünk, nem négyszemközt, de ha bárki leülne vele, ő rögtön meggyőzné mindenről, mert a magyar politikai életben nincs ilyen felkészültségű, és ilyen gondolkodású, és ilyen olvasott ember.”
És ez nem elszólás volt a részéről, hanem valós értékelés, amit néhány hónappal később a Telexnek adott több mint egyórás videó interjújában így erősített meg:
„De most mondok egy meredeket: mi lenne, hogyha Orbán Viktor lenne az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács elnöke? Neki van víziója, és szerintem az nagyon fontos egy politikusnál, hogy van víziója.”
Alig néhány hónappal később, 2024. szeptember 2-án a közösségi oldalán, majd ugyanezen a napon a Klubrádióban Magyar Péter az egyre szélesedő társadalmi bázisának elvárásait kiszolgálva Orbán rendszerét már a „Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének” nevezte.
De foglaljuk össze röviden a közösségi médiában ma rendkívüli népszerűséggel kigúnyolt Orbán Viktor mint az ENSZ új főtitkára felvetés valóságalapját.
Tudni kell, hogy az ENSZ-főtitkárának mandátuma idén december 31-én, azaz alig két hónap múlva lejár, és 2027. január 1-én új főtitkár kezdi meg ötéves megbízatását a világszervezetben.
A The Wall Street Journal (WSJ) az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb, nemzetközileg is meghatározó napilapja, különösen a gazdasági, pénzügyi és politikai újságírás területén. Október 25-én, azaz alig egy héttel ezelőtt három ország meg nem nevezett forrásaira hivatkozva arról írt, hogy a Trump-adminisztráció már az ENSZ-főtitkári posztjára javasolná Orbánt. Amerikai tisztviselők az újság állítása szerint többen is biztatták Orbán Viktort a jelöltség vállalására. Orbán nem zárkózott el, de előzetes biztosítékokat szeretne megválasztásának esélyeiről. Magam teljes mértékben azonosulni tudok azon elemzésekkel, hogy nyáron Orbán személyesen is kifejezetten védelmet kért Donald Trumptól a személyét érintő magyarországi büntető- és polgári eljárások alóli mentesítésével összefüggésben, amitől Trump nem zárkózott el. Az elemzések már ekkor is úgy szóltak, hogy ezen a találkozón Donald Trump felvetette valamely ENSZ-megbízatás lehetőségét. Később több ENSZ-tisztségviselő szivárogtatta ki, hogy Donald Trump puhatolózó lépéseket is tett Orbán érdekében.
Az amerikai elképzelés szerint Trump mellett Putyin és Hszi Csin-ping is támogathatná Orbánt. Orbán jelöléséhez akár egyetlen tagállam vagy több tagállam közös jelölése is elegendő. Minden tagállam legfeljebb egy jelöltet állíthat, akár önállóan, akár más államokkal közösen. A jelöltet állító állam visszavonhatja jelölését, és ezt követően már egy másik személyt is jelölhet. Mégis az a tény jelenleg, hogy a már ismert jelöltek között egyelőre nem szerepel Orbán Viktor neve.
A három nagyhatalom közös támogatását nem lehet kizárni, de tény az is, hogy azt máig semmilyen hivatalos nyilatkozat nem erősítette meg egyik félnél sem. A legerősebb reakció éppen Oroszországból érkezett. Október 26-án Alekszandr Alimov orosz külügyminiszter-helyettes közölte, hogy Orbán jelölése jogilag még lehetséges, és Moszkva minden hivatalos jelöltet megvizsgál. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is támogatja a földrajzi rotáció elvét, amely szerint ezúttal Latin-Amerika és a karibi térség jelöltjei élveznek politikai elsőbbséget. Moszkva tehát nem zárta ki Orbán támogatását, de nem is ígérte meg azt. Kína részéről sem ismert hivatalos állásfoglalás.
A tegnapi napon a Biztonsági Tanácsban már tartottak egy informális fordulót arról, hogy a BT kit javasoljon a közgyűlésnek az új főtitkárnak, de tegnap még nem született döntés. A mai napon (október 30-án) újabb informális egyeztetésre kerül majd sor. A Közgyűlés kinevezési szavazása még nincs kitűzve, de várhatóan 2026 novemberében vagy decemberében történhet meg. Jelöltet állítani a teljes folyamat alatt lehet, így emiatt Orbánnak még akár esélye is lehetne, de nincsen!
Nincsen, mert a közgyűlés elé kerülő bármely jelölt esetében a Biztonsági Tanács öt állandó tagja közül bármely tag vétót jelenthet be, és az borítékolható, hogy Orbán jelölése esetén Franciaország és az Egyesült Királyság is azonnal vétózna.
A Biztonsági Tanács nem kizárólagos jelöltállító szerv, hanem a főtitkár személyére vonatkozó ajánlásról dönt. A 15 tagú testület először informális szavazásokon méri fel a jelöltek támogatottságát. Ezt követően hivatalos ajánlást fogad el. Ehhez legalább kilenc támogató szavazat szükséges, és az öt állandó tag egyike sem vétózhatja meg az ajánlást.
A nyilvánvaló vétó azért is nagyon fontos, mert ugyan az ENSZ kiváltságairól és mentességeiről szóló 1946-os egyezmény V. cikkének 20. szakasza kifejezetten kimondja, hogy a mentességek nem az érintett személyek egyéni előnyét szolgálják, hanem az ENSZ érdekeit. Ugyanakkor a főtitkár személye diplomáciai jellegű mentességet élvez, amely a hivatali ideje alatt jelentős védelmet nyújthatna Orbán számára a nemzeti büntetőeljárásokkal szemben, akár a tisztségétől független cselekmények esetében is. A mentesség nem jelent büntetlenséget, és a Biztonsági Tanács fel is függesztheti, de amíg az fennáll, addig valóban komoly eljárási akadályt jelenthetne Orbán eljárás alá vonásában.
Összegezve persze választ kell adnom arra, hogy Magyar Péter múltbéli kijelentésein túl miért adtam az írásomnak azt a címet, hogy Magyar Péternek sem lenne ellenére, ha Orbánt az ENSZ Közgyűlése január elsejével megválasztaná az ENSZ új főtitkárának, miközben a miniszterelnökünk idén július 23-án, egy kormányszóvivői tájékoztatón feltett azon újságírói kérdésre, hogy lát-e olyan ügyet, amely Orbán Viktor meggyanúsításához vezethet, azt válaszolta, hogy:
„Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy a maffiafőnöknek nem merül fel a felelőssége egy maffiában.”
E kérdésre a válaszomat a figyelmes olvasó számára pedig már korábban megadtam. Az Egyesült Államokból kiindult felvetésre, miszerint elképzelhető lenne Orbán Viktor megválasztása, a Kreml már hivatalosan reagált, de a legközvetlenebbül érintett országban, Magyarországon sem Magyar Péter miniszterelnök, sem a külügyminisztérium nevében Orbán Anita még meg sem szólalt. Azt gondolom, hogy jelen esetben a hallgatás ténye a legbeszédesebb azok mellett, hogy máig nem kaptunk választ arra sem, hogy miért maradt adós az új magyar parlament azon kötelezettségével a magyar társadalom felé, hogy határozatban vagy más, joghatást is kiváltó módon kimondja, hogy az Orbán-rezsim egy bűnszervezetként foglalta el, és vezette tizenhat éven át a magyar államot.
Amire viszont még én is keresem a választ, az ezúttal sem más, hogy a magyar független újságírás, média szintén adós annak a kérdésnek a feltevésével a miniszterelnök és/vagy Orbán Anita felé, hogy a magyar kormány mit szól az amerikai felvetéshez.
Lehet, hogy ezt is nekem kell feltennem Orbán Anita felé?
Az Esti Hírlap politikailag független, és teret biztosít az eltérő véleményeknek. Ezek a szerzők álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek a szerkesztőség véleményével.
