Két stratégiai jelentőségű együttműködési megállapodás aláírásával zárult Orbán Anita magyar külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter csütörtöki washingtoni találkozója. Az amerikai külügyminisztérium épületében létrejött megállapodások az energetikai infrastruktúra fejlesztését, valamint a nemzetközi bűnüldözési és terrorellenes együttműködés megerősítését célozzák. A találkozó egy kisebb diplomáciai közjáték után valósult meg, mivel az egyeztetést eredetileg keddre tervezték, ám azt amerikai kérésre az utolsó pillanatban elhalasztották.
A hivatalos aláírási ceremóniát követően a megbeszélésekbe magas rangú amerikai külügyi vezetők is bekapcsolódtak. Az amerikai külügyminisztérium hivatalos programja szerint a delegáció tagja volt Allison M. Hooker politikai ügyekért felelős vezető, valamint Thomas G. DiNanno, a fegyverzetellenőrzésért és nemzetközi biztonságért felelős diplomata is.
A Trump Peace Pipelines: Washington gázfegyvere Közép-Európában
A csütörtöki diplomáciai csomag legfontosabb eleme kétségkívül a Trump Peace Pipelines Framework elnevezésű energetikai paktum. A projekt gyökerei még az előző Orbán-kormány időszakára nyúlnak vissza: az amerikai adminisztráció 2026 áprilisában, a dubrovniki Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozóján hívta életre a programot, közvetlenül a magyarországi kormányváltás előtt.
A most hivatalossá tett keretmegállapodás:
- Amerikai LNG-dominancia: A program deklarált célja az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított földgáz (LNG) európai exportjának jelentős növelése.
- Infrastrukturális hálózat: A közép- és kelet-európai, valamint a nyugat-balkáni energetikai összeköttetések és vezetékek fizikai fejlesztése.
- Orosz függőség csökkentése: Új beszerzési és szállítási alternatívák biztosítása a régiónak, különösen az orosz földgáztól és kőolajtól még mindig jelentősen függő államok számára.
A magyar–amerikai energetikai kapcsolatokban azonban nem ez az egyetlen olyan együttműködés, amely még az előző kormány idején kezdődött. A Reuters csütörtöki jelentése szerint a kormány továbbviszi azt a polgári nukleáris együttműködési megállapodást is, amelyet még az Orbán-kormány írt alá az Egyesült Államokkal Marco Rubio február 16-i budapesti látogatásakor. A dokumentum többek között az amerikai nukleáris technológia alkalmazásáról és a kis moduláris atomreaktorokról (SMR) szól.
Mi lesz a szankciómentességgel?
A washingtoni tárgyalások hátterében egy rendkívül kényes kérdés, az orosz energiahordozók vásárlásához kapcsolódó amerikai szankciómentesség lebeg. A 2025 novemberében kötött megállapodás időtartama körül régóta komoly vita feszül: míg Orbán Viktor volt miniszterelnök korábban időkorlát nélküli mentességről beszélt, az amerikai tisztviselők szerint a türelmi idő mindössze egy évre szólt. Orbán Anita külügyminiszter már szeptemberben jelezte, hogy a kabinet dolgozik a mentesség meghosszabbításán, ám arról egyelőre nincs megerősített hír, hogy a csütörtöki Rubio-találkozón született-e új döntés ebben a kérdésben.
Közös fellépés a szélsőbaloldali terrorizmus ellen
A találkozó második, komoly visszhangot kiváltó dokumentuma a magyar és az amerikai bűnüldöző szervek közötti információcserét emeli új szintre. Orbán Anita tájékoztatása szerint a paktum a radikális szervezetek által elkövetett bűncselekmények elleni közös fellépésre irányul.
A találkozóhoz kapcsolódó nyilvános megszólalásában Marco Rubio külön kiemelte a szélsőbaloldali terrorizmus újbóli megjelenésének veszélyét, és az ezzel szembeni összehangolt bűnüldözési fellépés fontosságát hangsúlyozta. A megállapodás részletes végrehajtási feltételeit nem hozták nyilvánosságra, így egyelőre nem ismert, hogy pontosan milyen új együttműködési formákat vezetnek be.
Gazdasági offenzíva Washingtonban
Orbán Anita a külügyi találkozót megelőző napokban az amerikai pénzügyi és gazdasági döntéshozókkal is tárgyalóasztalhoz ült, hogy a kormányváltás utáni új magyar gazdaságpolitikát képviselje. A külügyminiszter egyeztetett az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Ügynökségének vezetőivel, akikkel a magyarországi energetikai és közlekedési projektek amerikai finanszírozási lehetőségeit tekintették át.
Francis Brooke amerikai pénzügyminiszter-helyettessel Magyarország aktuális makrogazdasági helyzetéről tárgyalt, kifejezetten az amerikai közvetlen tőkebefektetések (FDI) ösztönzésére és a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok élénkítésére összpontosítva.
Forrás: MTI, Orbán Anita
