Élesen bírálta a Puskás Akadémia a kormány által nyilvánosságra hozott TAO-térképet, amely szerint a felcsúti utánpótlás-nevelő alapítványhoz 45,4 milliárd forint értékű támogatási igazolás kapcsolódott tizenegy támogatási időszak alatt. Az Orbán Viktor által alapított akadémia szerint az adatok bemutatása megtévesztő, a támogatások egy részét ugyanis más, határon túli sportszervezetek fejlesztésére fordították. A klub a sporteredményeivel és a felépített intézményrendszerrel is érvel, miközben a kormányzati összesítés továbbra is a teljes magyar sportfinanszírozás egyik legnagyobb kedvezményezettjeként tartja számon a felcsúti alapítványt.
A Miniszterelnökség október 28-án hozta nyilvánosságra a társaságiadó-kedvezményből finanszírozott sporttámogatások országos összesítését, amely a 2015/16-os és a 2025/26-os támogatási időszak között 1407,9 milliárd forint értékű támogatási igazolást mutat ki. A több mint háromezer kedvezményezettet tartalmazó adatbázis szerint a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 45,4 milliárd forinttal a teljes országos rangsor negyedik helyén szerepel, közvetlenül a legnagyobb sportági szövetségek mögött. A TAO-milliárdok nyomában című sorozatunk első részében bemutattuk a támogatási rendszer nagyságrendjét és a felcsúti alapítvány előkelő helyezését. Most maga az akadémia szállt vitába az adatok kormányzati bemutatásával.
A Puskás Akadémia hivatalos honlapján és közösségi oldalán közzétett közleményében egyenesen megtévesztőnek nevezte az összeállítást. Álláspontjuk szerint a különböző támogatási adatok csoportosítása nem ad kellően árnyalt képet arról, hogyan működött a magyar sport társaságiadó-kedvezményeken alapuló finanszírozása. A klub különösen azt kifogásolja, hogy a sajtó figyelme elsősorban a felcsúti alapítványhoz kapcsolódó, mintegy 45 milliárd forintra összpontosult, miközben szerintük több lényeges szakmai és pénzügyi körülmény háttérbe szorult. „Az adatok nem kellően árnyalt és manipulatívan csoportosított közzététele éppen hogy hergelésre alkalmas” – fogalmazott az akadémia, amely arra is emlékeztetett, hogy a kormány saját tájékoztatása szerint az adatközlés célja nem a sportszervezetek megbélyegzése.
Tíz másik sportszervezetet is támogattak a felcsúti forrásokból
A Puskás Akadémia egyik legfontosabb érve, hogy a támogatások nem kizárólag a felcsúti intézmény működését és fejlesztéseit szolgálták. Közleményük szerint a Kárpát-medencei Akadémiai Rendszer keretében további tíz külhoni sportszervezet utánpótlás-nevelő munkáját is segítették, méghozzá milliárdos nagyságrendű TAO-forrásokkal. Az akadémia szerint ennek figyelmen kívül hagyása azért félrevezető, mert a kormányzati adatbázisban egy szervezet neve mellett megjelenő támogatási összeg nem feltétlenül egyezik meg azzal a pénzzel, amelyet végül maga a kedvezményezett használt fel.
Ebben a kérdésben a kormány eredeti adatközlése is fontos pontosítást tartalmaz. A Miniszterelnökség ugyanis kifejezetten jelzi, hogy az összesítés a kiadott támogatási igazolások értékét mutatja, nem pedig a ténylegesen beérkezett vagy elköltött összegeket. A sportági szövetségek és az akadémiák a támogatások egy részét továbbadhatták más szervezeteknek, ezért az adatbázisból nem állapítható meg, mekkora összeg maradt végül az egyes kedvezményezetteknél.
Az akadémia azt is hangsúlyozza, hogy a TAO-programokhoz kapcsolódó támogatásait és sportfejlesztési terveit minden évben, a törvényi előírásoknak megfelelően közzétette. Álláspontjuk szerint tehát nem korábban eltitkolt pénzügyi adatokról van szó. A mostani kormányzati adatgyűjtés újdonsága ugyanakkor éppen az, hogy a különböző sportszervezetek és sportági szövetségek adatai egyetlen, országosan összehasonlítható rendszerben váltak megismerhetővé.
Sporteredményekkel és saját intézményekkel érvel az akadémia
A felcsúti klub a támogatások felhasználásának indokoltságát a két évtized alatt kiépített sport- és oktatási infrastruktúrával, valamint utánpótlás-nevelő eredményeivel is alátámasztja. Közleményükben kiemelik a mintegy négyezer férőhelyes Pancho Arénát, a sportcsarnokot, a saját középiskolát, valamint a fiú- és leánykollégiumokat. Hangsúlyozzák, hogy az általuk fenntartott középiskola az akadémián kívülről érkező diákok számára is nyitott, és a stadionjuk TAO-forrásból épült, szemben több más nagy sportegyesület központi költségvetési támogatásból létrehozott létesítményével.
Az akadémia szerint az utánpótlás-nevelésben elért eredmények is igazolják a fejlesztéseket. A klub közlése alapján húsz év alatt tíz férfi és négy női felnőtt válogatott labdarúgót neveltek ki, több száz fiatal játékosuk szerepelt korosztályos válogatott keretekben, U19-es csapatuk pedig a legutóbbi két idényben Európa legjobb 32 ifjúsági együttese közé jutott. A legutóbbi felnőtt magyar válogatott keretébe hét, az U21-es együttesbe hat, korábban Felcsúton nevelkedett futballista kapott meghívást. Külön megemlítik Tóth Balázst és Nagy Zsoltot, akik a magyar válogatott Ukrajna elleni győzelmekor kezdőként léptek pályára.
A Puskás Akadémia arra is hivatkozik, hogy évek óta vezeti a Magyar Labdarúgó Szövetség produktivitási rangsorát, amely az utánpótlásképzésből magasabb szintű bajnokságokba eljutó játékosok teljesítményét értékeli. Ezek az eredmények az akadémia szakmai munkájának fontos mutatói, a támogatások pénzügyi megoszlásáról és felhasználásáról azonban önmagukban nem adnak teljes képet. Közleményük szerint a teljes TAO-forrás 2–2,5 százaléka jutott az intézmény szakmai feladataira és fejlesztéseire. A kormányzati adatbázisban szereplő 45,4 milliárd forint viszont az 1407,9 milliárdos teljes igazolási összeg körülbelül 3,2 százaléka. A két adat közötti különbség feloldásához szükség lenne annak pontos bemutatására, hogy az akadémia milyen összeggel számol, és abból mennyit továbbított más sportszervezeteknek.
A kormány 2027-től megszünteti a jelenlegi sport-TAO rendszerét. A bejelentett tervek szerint a sportszervezetek finanszírozására a jövőben közvetlen költségvetési forrásokat biztosítanak, a 2027-es költségvetésben 150 milliárd forintot szánva a korábbi TAO-támogatások kiváltására.
