Több ezer katonával kozmetikázhatták a Magyar Honvédség létszámát a NATO hivatalos statisztikáiban, mint amekkora a valós haderő volt – derült ki a HVG tényfeltáró cikkéből. A korábbi kabinet 2023-ra még több mint húszezer fős katonai állományt jelentett a NATO-nak, ám a Tisza-kormány által most benyújtott hivatalos korrekció szerint abban az évben mindössze 17 600 katona szolgált a seregben. A 2500 fős, döbbenetes különbség ráadásul nem egyszeri eltérés: a honvédelmi vezetés a 2024-es és 2025-ös hivatalos adatokat is drasztikusan lefelé módosította. Ezzel Magyarország hajtotta végre a NATO legutóbbi adatsorának egyik legnagyobb arányú visszamenőleges létszámkorrekcióját.
Éveken keresztül a valóságosnál jóval nagyobbnak mutatták a Magyar Honvédséget a szövetségeseink előtt, miközben a kormányzati kommunikáció folyamatosan a történelmi léptékű haderőfejlesztéstől, a katonai állomány dinamikus bővülésétől és a sikeres toborzástól volt hangos. A NATO legfrissebb védelmi jelentéséből azonban kibukott az eltérés, és kiderült, hogy a korábbi évek statisztikáit jelentősen módosítani kellett.
A korábbi jelentések és a most benyújtott, korrigált katonai létszámadatok közötti drámai eltérést az alábbi táblázat mutatja be hajszálpontosan:
| Vizsgált év | Korábbi kormány jelentése (NATO-adat) | Új honvédelmi vezetés korrekciója | Eltérés mértéke |
|---|---|---|---|
| 2023 | 20 100 fő | 17 600 fő | –2500 katona (12,4%) |
| 2024 | 20 900 fő | 18 700 fő | –2200 katona |
| 2025 | 21 600 fő | 19 900 fő | –1700 katona |
| 2026 (becsült) | Nincs korábbi összehasonlítható adat | 20 600 fő | A korábbi 2025-ös jelentett szint alatt |
Fiatalítás vagy leépítés? Mi áll a háttérben?
A legbrutálisabb, 12,4 százalékos eltérés éppen abban a 2023-as évben mutatkozik, amikor Szalay-Bobrovniczky Kristóf akkori honvédelmi miniszter irányítása alatt radikális személyi átalakítások zajlottak a haderőnél. A kormány akkor a „haderő fiatalításával” indokolta azt a vitatott rendeletet, amelynek keretében egyik pillanatról a másikra több száz rendkívül tapasztalt, NATO-missziókat megjárt főtiszt és altiszt szolgálati jogviszonyát szüntették meg. Miközben a tisztikar jelentős átalakításon ment keresztül, a milliárdos értékű nehéztechnikai beszerzések (harcjárművek, fegyverrendszerek) mellett a személyi állomány létszáma is komoly kérdéseket vetett fel, amit a NATO-nak jelentett korábbi adatok nem tükröztek pontosan.
A Honvédelmi Minisztérium jelenlegi vezetése a HVG megkeresésére azzal magyarázta a jelentős eltéréseket, hogy a 2023-as drasztikus létszámcsökkenésben a fiatalítási program mellett technikai átszervezések is szerepet játszottak. Kiemelték, hogy a Honvédkórház fenntartása ekkor került át a Belügyminisztériumhoz. Ez a strukturális változás azonban önmagában nem ad teljes magyarázatot arra, hogy a rákövetkező 2024-es és 2025-ös évekre vonatkozó adatokat miért kellett utólag szintén több ezer fővel megvágni.
Nemzetközi összehasonlítás: A harmadik legnagyobb korrekció a NATO-ban
Bár a NATO adatközlési gyakorlata megengedi, hogy a tagállamok a korábban megküldött becsült adatokat később finomítsák és pontosítsák, a magyar módosítás mértéke nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó. A 12,4 százalékos visszamenőleges állománycsökkentés a harmadik legnagyobb arányú korrekció a vizsgált NATO-adatsorban. Nálunk nagyobb mértékben csak a katonai óriás Törökország (19%) és a frissen csatlakozott Finnország (16%) írta át a számait.
A Magyar Honvédség tényleges létszáma a korrigált adatok szerint 2023 és 2025 között 17 600-ról 19 900 főre kúszott fel, a 2026-os hivatalos jelentés pedig jelenleg 20 600 katonával számol. Ez a szám azonban még mindig elmarad attól a 21 600 fős haderőtől, amelyet a korábbi vezetés már a múlt évre jelentett. Mivel a részletes állományadatok döntő része a mai napig honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból nem nyilvános, a NATO most közzétett, módosított statisztikái különösen fontos képet adnak arról, hogyan alakult a magyar katonai állomány az elmúlt években.
