Megszüntetné a kormány a 2022-ben 35 évre megkötött autópálya-koncessziós szerződést, és büntetőfeljelentéseket is tesz az ügyben. A szeptember 18-i kormányzati sajtótájékoztatón Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azt mondta, hogy a konstrukció teljes futamideje alatt nominálisan 23 196 milliárd forint kifizetésével járna, miközben az állam már nettó 870 milliárd forintot fizetett ki a koncessziós társaságnak. A kabinet emellett automatikus politikusi vagyonvizsgálatokat, új országos zöldhatóságot, szigorúbb sportvezetői összeférhetetlenségi szabályokat és 9,5 milliárd forintos gyermekvédelmi kríziscsomagot is bejelentett.
Magyar Péter miniszterelnök, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint Magyar Éva kormányszóvivő pénteken ismertette a legutóbbi kormányülés döntéseit. A tájékoztató legnagyobb horderejű bejelentése a magyar gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének üzemeltetésére 2022-ben megkötött, 35 éves koncessziós szerződés jövőjéről szólt. A kormány lezárta a megállapodás átvilágítását, és úgy döntött, megkezdi a szerződés megszüntetését.
„Ennek a szerződésnek ebben a formájában vége van” – jelentette ki Magyar Péter, aki azt mondta, hogy a kormány minden rendelkezésére álló jogszerű eszközt felhasznál a megállapodás lezárására.
Vitézy Dávid közlése szerint a szerződés teljes futamideje alatt nominális értéken 23 196 milliárd forintot kellene kifizetnie az államnak. A miniszter azt mondta, a magyar konstrukció mérete nagyjából nyolcszorosa a második legnagyobb európai autópálya-koncessziónak. Az állam a szerződés életbe lépése óta már nettó 870 milliárd forintot fizetett ki az üzemeltetőnek, változatlan feltételek mellett pedig 2030-ig ez az összeg nettó 1986 milliárd forintra emelkedne.
A kormány álláspontja szerint a konstrukció egyik alapvető problémája, hogy a koncessziós társaságra nem került elegendő pénzügyi és működési kockázat. Vitézy arról is beszélt, hogy a 2022-es szerződést 2023-ban többször módosították, és a változtatások jelentősen növelték a várható állami kifizetéseket. Az Európai Bizottság korábban szintén eljárást indított Magyarországgal szemben a koncesszió uniós közbeszerzési és koncessziós szabályokkal való összeegyeztethetősége miatt.
Az MKIF vezetése vitatja azt az értelmezést, hogy a vállalat ne viselne érdemi kockázatot. Németh Tamás vezérigazgató a Reutersnek azt mondta, a társaság több fontos pénzügyi és működési kockázatot is vállal. Az MKIF az M6-os autópálya körül kialakult vitában korábban arra kérte a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a különböző üzemeltetési ajánlatok teljes műszaki tartalmát és adatait.
Az M6-osnál 105 milliárdos különbségről beszélt Vitézy
Külön vizsgálta a kormány az M6-os autópálya Érdi-tető és Dunaújváros közötti szakaszának további üzemeltetését. Vitézy Dávid szerint a koncessziós megoldás egy 11 éves időszakban 105 milliárd forinttal lett volna drágább az alternatív üzemeltetési modellnél, a teljes időszakra számított eltérés pedig megközelíthette volna a 300 milliárd forintot. A kabinet ezért érvénytelennek tekinti azt a korábbi döntést, amellyel az M6 érintett szakaszára lehívták volna a koncessziós szerződésben szereplő opciót.
Az autópályák működtetését a szerződés lezárása után a tervek szerint ismét a Magyar Közút venné át. Ehhez vissza kell venni a korábban átadott mérnökségi telepeket és eszközöket, valamint rendezni kell a szakemberek helyzetét is. Vitézy szerint az M1-es már megkezdett bővítését nem akarják leállítani, ezért az átmeneti időszakra olyan konstrukciót keresnek, amely mellett a beruházás folytatódhat. A kormány az év végétől szeretné lezárni a jelenlegi rendszert, vita esetén azonban az ügy a szerződésben kijelölt nemzetközi választott bíróság elé kerülhet, ami hosszabb jogi eljárást jelenthet.
Magyar Péter azt is bejelentette, hogy a kormány feljelentéseket tesz a koncesszió ügyében. A kabinet több korábbi szerződéses döntést és módosítást is vizsgál, Vitézy pedig arról beszélt, hogy a költségvetésből korábban kimaradt koncessziós tételek ügyét is áttekintik.
Automatikus vagyonvizsgálatok jönnek a politikusoknál
A kormány a politikusi vagyonosodási vizsgálatok rendszerét is jelentősen átalakítaná. A NAV legalább ötven revizort különítene el erre a feladatra, és a vizsgálatok a jelenlegi, valamint az elmúlt öt évben távozott magas rangú állami és politikai vezetőkre is kiterjednének. A jelenleg hivatalba kerülő vezetőknél két év elteltével automatikusan indulna ellenőrzés, amely bizonyos esetekben a családtagok vagyoni helyzetét és a háztartás életvitelét is vizsgálhatná.
A sportban ugyancsak új összeférhetetlenségi szabályokat vezetnének be. Miniszterek, államtitkárok, országgyűlési képviselők, pártelnökök és más magas rangú politikai, illetve állami tisztségviselők nem tölthetnének be vezető pozíciót országos sportszövetségekben és az ötszáznál több igazolt sportolóval működő sportegyesületekben. A már hivatalban lévő vezetőknek az új szabályok életbe lépése után rendezniük kellene az összeférhetetlenséget.
Januártól országos zöldhatóság és zöldőrség áll fel
Január 1-jétől Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság néven új, országos hatáskörű környezetvédelmi szervezet kezdi meg működését. Ide kerülnek a környezetvédelmi, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti és klímavédelmi feladatok, valamint több vízgazdálkodási és vízvédelmi hatáskör is.
Az akkumulátorgyártással és az akkumulátorhulladék kezelésével kapcsolatos környezetvédelmi engedélyezést, ellenőrzést és szankcionálást szintén országos szintre emelik. A főhatóságon belül zöldőrség működik majd, amely többek között illegális hulladéklerakás, állatbántalmazás és erdőkárosítás esetén léphet fel.
Az élelmiszerlánc-felügyelet területi rendszerét szintén átszervezik. Egyes, jelenleg járási szinten működő feladatok vármegyei szintre kerülnek, miközben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerepét is erősítik. A kormány azzal indokolta a változtatást, hogy egységesebb és gyorsabb ellenőrzési rendszert akar kialakítani.
9,5 milliárdos kríziscsomag a gyermekvédelemben
A gyermekvédelmi rendszer számára 9,5 milliárd forintos azonnali kríziscsomagot jelentettek be. Ebből 6 milliárd forint jut szakmai programokra, további mintegy 3,4 milliárd pedig fejlesztésekre. Nyolcvan gyermek számára új krízisellátási helyeket alakítanak ki, és tizenöt speciális gyermekotthont erősítenek meg, ahol összesen mintegy 120 gyermek kaphat intenzívebb szakmai segítséget.
Külön program indul azoknak a csecsemőknek a helyzetének rendezésére, akik megfelelő elhelyezés hiányában hosszabb ideig maradtak kórházban. Regionális pszichológiai, pszichiátriai és gyógypedagógiai szakmai csoportokat is létrehoznak, amelyek nem egyetlen intézményhez kötődnek majd, hanem oda vezényelhetők, ahol éppen szükség van rájuk. A gyermekvédelmi dolgozók szakmai és mentális támogatását, az intézmények informatikai rendszerét és járműparkját szintén fejlesztenék.
November végéig érkezik az újabb 50 ezer forintos iskolakezdési támogatás
Az iskolakezdési támogatás második, 50 ezer forintos részét november 30-ig kapják meg a jogosultak, ezúttal utalvány formájában. Az utalványokat 2027. március 15-ig lehet felhasználni többek között iskolai felszerelésekre, ruházatra, vitaminokra, gyógyászati segédeszközökre, egyes digitális és műszaki cikkekre, valamint fejlesztő játékokra.
A felváltva gondozott gyermekeknél az utalvány címleteit úgy alakítják ki, hogy a támogatás egyenlően megosztható legyen a két szülő között. Pótlólag azok is megkapják az első részletet, akik adminisztrációs hiba miatt kimaradtak a korábbi kifizetésből; a Pénzügyminisztérium adatai szerint 6642 jogosultról van szó.
A családi pótlék emelése a 2027-es költségvetésben szerepel majd – mondta Magyar Péter. A miniszterelnök néhány nappal korábban jelentős emelést ígért, a konkrét összeget azonban egyelőre nem ismertette.
Eltörlik az ötezer forintos kamarai hozzájárulást
A vállalkozásokat közvetlenül érintő döntés az évi ötezer forintos kötelező kamarai hozzájárulás eltörlése. A kormány szerint ez mintegy 900 ezer vállalkozást érint. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához kamarai biztost jelölnek ki, és a kabinet mintegy hárommilliárd forint korábbi állami támogatás visszafizetését is követeli a szervezettől.
Az árrésstop jövőjéről még nincs végleges döntés. Magyar Péter szerint vizsgálják az intézkedés hatásait, miután több termelő és ágazati szereplő jelezte, hogy a szabályozás egyes területeken egyre nagyobb nehézséget okoz.
A Norvég Alappal kapcsolatban is folytatódnak a tárgyalások. Magyar Péter szerint Orbán Anita vezeti az egyeztetéseket, és a kormány közel került a megállapodáshoz. A kabinet a rendelkezésre álló forrásokból a jelenleginél nagyobb összeget szeretne vízügyi fejlesztésekre fordítani.
Forrás: a 2026. szeptember 18-i kormányzati sajtótájékoztató
