A Magyar Nemzet meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írja, hogy valamennyi minisztériumban dolgozhat olyan személy, aki Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter számára gyűjt adatokat az előző tizenhat év kormányzati tevékenységéről. A lap értesülése szerint a tárcáknál készülő összeállítások korábbi vezetők és vállalkozások adatait is tartalmazhatják. A Miniszterelnökség korábban határozottan tagadta a lap által Ruff-listaként említett névsor létezését.
A beszámoló több, egymástól függetlenként bemutatott forrás alapján veti fel, hogy minisztériumonként külön munkatárs foglalkozhat a korábbi kormányzati működés feltárásával. Feladatuk a korábbi vezetők, illetve az állami működéshez kapcsolódó más szereplők előéletének és kapcsolatainak összegyűjtése lehet. Az értesülések szerint az így megszerzett információkat Ruff Bálinthoz is továbbíthatják.
A lap mostani állítása nem feltétlenül egy központi dokumentumról szól: elképzelhetőnek tartja, hogy a tárcák külön-külön állítanak össze háttéranyagokat. Ezek a Magyar Nemzet forrásai szerint személyzeti döntések, valamint vállalkozásokkal kötendő szerződések előtt szolgálhatnak tájékozódásra, a jelöltek és az érintett cégek korábbi tevékenységének, kapcsolatrendszerének megismerésére.
Az ügy előzményeként a Magyar Nemzet október 20-án arról számolt be, hogy létezhet egy, a korábbi kormányzat vezető állami tisztségviselőinek nevét tartalmazó névsor. Az akkori beszámoló forrásai szerint az érintettek közül többen más államigazgatási szerveknél próbáltak munkát találni, de jelentkezéseiket sorozatosan elutasították. Egyesek informális tájékoztatásból úgy értesültek, hogy nevük „nem ment át a szűrőn”. A lap ezt az állítólagos névsort hozta összefüggésbe az elutasításokkal; a közölt anyag ezt az összefüggést nem igazolja.
A Magyar Nemzet szerint bizonyos kormányzati körökben Ruff-listaként emlegették az összeállítást. A Miniszterelnökség a lap korábbi megkeresésére ezzel szemben azt válaszolta: „semmiféle ilyen lista nem létezik.” A tagadás és a névtelen források állításai tehát eltérő képet adnak; a rendelkezésre álló beszámoló alapján az ellentmondás nem oldható fel.
A lap legújabb értesüléseinek egyik további eleme, hogy az állítólagos nyilvántartásokban nemcsak magánszemélyek, hanem gazdasági társaságok is szerepelhetnek. Nem derül ki azonban, milyen feltételek alapján kerülhetne be egy vállalkozás, honnan származnának a róla gyűjtött adatok, ki döntene a felvételéről, illetve pontosan mire használnák fel az információkat. Ezeket a Magyar Nemzet is tisztázandó kérdésként sorolja fel.
A feltételezett adatgyűjtés célját a lap meg nem nevezett forrásai úgy írták le, hogy az érintett munkatársaknak „feltérképezzék, az elmúlt 16 év bűneit.” Ez a források megfogalmazása, nem pedig a beszámolóban bizonyított bűncselekményekre vonatkozó megállapítás.
A Magyar Nemzet azt is közölte, hogy egy általa meg nem nevezett tiszás miniszter arról beszélt nekik: tud ilyen lista létezéséről. A lap ugyanakkor azt írta, hogy nincs információja a Ruff-lista elnevezés eredetéről, az esetleges összeállítás pontos személyi köréről és formájáról, valamint arról sem, ki rendelhette el az elkészítését. A lap egy későbbi közlésben a lista egy részletének nyilvánosságra hozatalát ígérte.
