Oroszországból koordinált szabotázshálózat állhat a szeptemberben Brassóban történt tűzeset mögött – közölte október 26-án a Román Hírszerző Szolgálat. A lángok a román állami hadiiparhoz tartozó Carfil fegyvergyár közvetlen közelében csaptak fel, és több vállalkozás épületét érintették. A román hatóságok három külföldi állampolgár érintettségét vizsgálják, közülük két fehérorosz férfit Németországban fogtak el. A nyomozás szerint a hálózat további romániai és más európai katonai, valamint ipari létesítményeket is célba vehetett.
A szeptember 14-én Brassóban keletkezett tűz ügyében több mint egy hónappal az esemény után hoztak nyilvánosságra jelentős fejleményeket a román hatóságok. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) október 26-i tájékoztatása szerint a nyomozás során olyan bizonyítékokat gyűjtöttek, amelyek egy Oroszországból irányított szabotázshálózat működésére utalnak. A tűz a Carfil ipari platformon, a román állami ROMARM hadiipari vállalatcsoporthoz tartozó fegyvergyár közelében ütött ki. A lángok több kereskedelmi és ipari vállalkozás által használt helyiséget érintettek, a vizsgálat azonban nem igazolta, hogy maga a fegyvergyár vált volna a tűz martalékává.
Az ügyben a román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség, a DIICOT indított büntetőeljárást, amelynek során három külföldi állampolgár került a hatóságok látókörébe. A nyomozók két fehérorosz és egy ukrán állampolgár szerepét vizsgálják. A bukaresti ítélőtábla európai elfogatóparancsokat adott ki az érintettek ellen, a nemzetközi együttműködés eredményeként pedig a két fehérorosz férfit Németországban fogták el. A harmadik gyanúsítottat Lengyelországban azonosították, a román hatóságok pedig kezdeményezték a szükséges igazságügyi eljárásokat.
A román hírszerzés szerint a brassói tűzeset nem feltétlenül elszigetelt bűncselekmény volt. A feltárt adatok alapján a gyanúsítottak olyan hálózathoz kapcsolódhattak, amelynek irányítói Oroszország területéről szerveztek különböző európai országokban végrehajtandó műveleteket. A lehetséges célpontok között fegyvergyártó üzemek, katonai jelentőségű létesítmények és más stratégiai ipari objektumok is szerepeltek. Az SRI álláspontja szerint az ilyen akciók célja az európai védelmi infrastruktúra működésének megzavarása és az Ukrajnát támogató országok biztonságának gyengítése lehetett.
A szolgálat vizsgálata arra is kiterjedt, milyen módszerekkel szervezhették be a feltételezett végrehajtókat. A román hírszerzés szerint az ilyen hálózatok irányítói gyakran közösségi oldalakon vagy titkosított üzenetküldő alkalmazásokon keresztül lépnek kapcsolatba a kiszemelt személyekkel. A kezdeti megbízások egyszerű feladatoknak tűnhetnek, például épületek lefényképezésére vagy meghatározott helyszínek megfigyelésére irányulhatnak. A későbbiekben azonban súlyosabb cselekmények előkészítése is felmerülhet, miközben a megbízók és a végrehajtók közötti kapcsolatot különböző közvetítők segítségével igyekezhetnek elrejteni.
A brassói ügyben feltárt információk azért is kaptak különös figyelmet, mert Románia jelentős szerepet tölt be a NATO keleti szárnyának védelmében, és közvetlenül határos Ukrajnával. Az ország területén több olyan katonai és logisztikai létesítmény működik, amely a szövetséges országok együttműködésében is fontos szerepet játszik. A román hatóságok az elmúlt években többször számoltak be az ország biztonságát érintő incidensekről, köztük légtérsértésekről, kibertámadásokról és feltételezett külföldi befolyásolási kísérletekről. A mostani nyomozásban ugyanakkor azt kell bizonyítani, hogy a brassói tűz milyen konkrét kapcsolatban állt a feltételezett szabotázshálózattal.
A Reuters október 26-i beszámolója szerint a romániai ügy egy szélesebb európai biztonsági problémára is ráirányította a figyelmet. Több ország hatóságai folytatnak vizsgálatokat olyan rongálások, gyújtogatások és más szabotázsgyanús cselekmények miatt, amelyeknél felmerült az orosz kapcsolatok lehetősége. Lengyelországban és más európai államokban korábban több embert is őrizetbe vettek hasonló ügyekben, a nyomozások során pedig azt próbálták feltárni, hogy a különböző országokban történt események mögött azonos szervezők vagy megbízók állhattak-e.
A Carfil közelsége különösen érzékennyé teszi a brassói esetet. A ROMARM állami hadiipari vállalatcsoporthoz tartozó üzem katonai célú eszközök és fegyverrendszerek gyártásával foglalkozik, így a környezetében történt súlyos tűzeset a gazdasági károk mellett biztonsági kérdéseket is felvetett. A román hatóságok közlései ugyanakkor nem támasztják alá azt az állítást, hogy a szeptemberi tűzben maga a fegyvergyár megsemmisült volna. A nyomozás a közelében található ipari és kereskedelmi épületeket érintő tűz körülményeire összpontosít.
Az ügy fejleményeire október 27-én a román kormány részéről is reagáltak. Daniel Zamfir gazdasági miniszter elítélte a védelmi ipar és a stratégiai létesítmények ellen irányuló szabotázscselekményeket. A tárcavezető szerint a hadiipari vállalatok védelme nemcsak a termelés fenntartása miatt fontos, hanem azért is, mert ezeknek az üzemeknek a biztonsága közvetlenül összefügg az ország védelmi képességeivel. A miniszter hangsúlyozta a román nemzetbiztonsági szervek és a nemzetközi partnerek közötti együttműködés jelentőségét.
Moszkva korábban több alkalommal visszautasította azokat az európai vádakat, amelyek szerint orosz irányítással hajtottak volna végre szabotázsakciókat uniós és NATO-tagállamok területén. A brassói ügyben a román hírszerzés és az ügyészség által ismertetett megállapítások egy folyamatban lévő büntetőeljárás részét képezik, ezért a három külföldi gyanúsított felelőssége még nem tekinthető bizonyítottnak. A nyomozóknak azt is tisztázniuk kell, hogy a feltételezett külföldi irányítók milyen utasításokat adhattak, és a szeptemberi tűz valóban egy szervezett szabotázsművelet része volt-e.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által közzétett biztonságikamera-felvétel a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt, feltételezett szabotázsakcióhoz kapcsolódik. A román hatóságok szerint Oroszországból koordinált hálózat állhat a 2026. szeptember 14-i tűzeset mögött. Az orosz fél visszautasítja a vádakat. Videó: Román Hírszerző Szolgálat (SRI) / Facebook.
A Román Hírszerző Szolgálat a DIICOT ügyészséggel és a nemzetközi társhatóságokkal együtt folytatja a vizsgálatot. A hatóságok a brassói tűzeset pontos körülményei mellett azt is igyekeznek feltárni, hogy a hálózat tagjai milyen további létesítményeket figyelhettek meg, kik vehettek részt a műveletek előkészítésében, és történtek-e más hasonló támadások a térségben.
