Oroszország külföldről behozott benzinnel próbálja enyhíteni a belföldi üzemanyagpiacon ismét kialakult ellátási zavarokat. Egy Indiából érkező benzinszállítmány már bekerült az orosz ellátási rendszerbe, miközben az ország több régiójában ismét korlátozzák az egy alkalommal megvásárolható üzemanyag mennyiségét. A helyzet hátterében több tényező áll, de az egyik legfontosabb az orosz olajfinomítókat ért ukrán támadások sorozata, amelyek több üzemben csökkentették vagy átmenetileg leállították a termelést.
A Reuters iparági forrásokra és hajókövetési adatokra hivatkozó beszámolója szerint a mintegy 68 ezer tonnás indiai benzinszállítmány az indiai Vadinar kikötőjéből indult. A rakományt Port Said térségében másik hajóra rakták át, majd Oroszország északi részére, Vitino kikötőjébe szállították. Innen vasúton juttatják tovább az üzemanyagot az orosz belföldi piacra.
A mostani szállítmány várhatóan nem marad egyedül, mivel a Reuters értesülése szerint további indiai benzinszállítmányok is érkezhetnek Oroszországba a következő hetekben, miközben Moszkva más országokból is igyekszik növelni az importot. Fehéroroszországból és Kazahsztánból szintén érkezik üzemanyag, és az orosz hatóságok több olyan intézkedést vezettek be, amelyekkel megpróbálják stabilizálni a belföldi kínálatot.

A helyzet első látásra szokatlannak tűnhet, mert Oroszország a világ egyik legnagyobb kőolajtermelője és exportőre, ezért nem nyersolajhiánnyal küzd. A benzin azonban finomított termék, előállításához működő finomítókra, logisztikai hálózatra és elegendő feldolgozókapacitásra van szükség, így éppen ezeken a pontokon alakultak ki problémák.
Ukrajna hónapok óta rendszeresen támad orosz olajfinomítókat, üzemanyagraktárakat és más energetikai létesítményeket nagy hatótávolságú drónokkal. Kijev azzal indokolja a támadásokat, hogy az orosz energiaipari infrastruktúra bevételeket és üzemanyagot biztosít az orosz hadigépezet számára. Moszkva ezzel szemben terrorcselekményként vagy polgári infrastruktúra elleni támadásként ítéli el ezeket az akciókat. A támadások következménye nem minden esetben egy teljes finomító hosszú távú leállása. Már az is komoly problémát okozhat, ha egy fontos technológiai egységet javítás miatt ki kell vonni a termelésből. Az orosz finomítói rendszer nagy kapacitású, de a kiesések összeadódhatnak, különösen akkor, amikor a nyári utazási időszak és a mezőgazdasági munkák miatt eleve magas a belföldi üzemanyag-felhasználás.
A jelenlegi orosz probléma az, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagból egyes időszakokban és térségekben nem tudnak elegendő benzint előállítani és eljuttatni a fogyasztókhoz.
Az üzemanyaghiány nyáron már egyszer komolyabb méreteket öltött, majd július végére részben enyhült. Augusztusban azonban újabb ellátási zavarok jelentek meg. A Reuters szerint legalább tíz orosz régióban tapasztaltak problémákat, és több benzinkúton korlátozták az egyszerre megvásárolható üzemanyag mennyiségét. Egyes helyeken bizonyos benzinfajták átmenetileg teljesen eltűntek a kínálatból. Az ellátási nehézségek Moszkva környékét sem kerülték el teljesen. A Reuters helyszíni beszámolója szerint a fővárosi régió egyes benzinkútjain sem volt mindig elérhető minden üzemanyagtípus. Ez azért különösen érzékeny, mert a központi régió ellátása hagyományosan prioritást élvez.
Az orosz kormány több eszközzel próbál reagálni. Korlátozta a benzin kivitelét, hogy a hazai termelés nagyobb része maradjon a belföldi piacon, emellett bizonyos szabályozási és minőségi követelményeken is változtatott. A külföldi import megkönnyítése szintén része lett az intézkedéseknek. Az indiai szállítmány ebből a szempontból különösen érdekes, mivel az elmúlt években az orosz nyersolaj egyik legfontosabb vásárlójává vált. Az ukrajnai háború után bevezetett nyugati szankciók következtében Moszkva egyre nagyobb mennyiségű kőolajat irányított át az ázsiai piacokra, köztük Indiába. Az indiai finomítók ezt feldolgozzák, majd a kész üzemanyagokat különböző piacokon értékesítik.
Most részben megfordul ez az útvonal: Oroszország nyersolajat exportál Indiába, miközben indiai finomítókban előállított benzint vásárol vissza a saját ellátási problémáinak enyhítésére. Ez nem jelenti azt, hogy az orosz finomítói rendszer működésképtelenné vált, de jól mutatja, milyen alkalmazkodási lépésekre kényszerítheti Moszkvát a termelési kapacitások időszakos kiesése. Az üzemanyaghelyzetnek a benzinkutakon túlmutató gazdasági következményei is lehetnek. A drágább dízel és benzin növeli a közúti fuvarozók költségeit, ami idővel az áruszállítás díjaiban és végső soron a fogyasztói árakban is megjelenhet. Az orosz jegybank számára ez azért jelent problémát, mert az országban már eleve magas az inflációs nyomás.
Az üzemanyagimport rövid távon pótolhatja a finomítói kiesések egy részét, miközben csökkentheti annak kockázatát, hogy a hiány a nagyvárosokban vagy fontos gazdasági térségekben tartósan érzékelhetővé váljon. Korábban már beszámoltunk az orosz energetikai infrastruktúra elleni ukrán támadásokról, köztük a fekete-tengeri exportlétesítményeket és finomítókat érő csapásokról. A mostani fejlemény ezek egyik közvetett következményét mutatja meg: a katonai támadások hatása már nemcsak az egyes létesítmények termelési adataiban, hanem bizonyos térségek üzemanyag-ellátásában is megjelenik. Ha a kiesések tartóssá válnak, az orosz kormánynak az export további korlátozásával vagy az import növelésével kell egyensúlyban tartania az ellátást.
Forrás: Reuters l orosz kormányzat
