Újabb fordulatot vett az ukrán Flamingo rakéták körül kialakult fegyverkezési párharc. Az orosz védelmi minisztérium vasárnap azt közölte, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel és drónokkal végrehajtott támadásában Kijevben eltalálták a Fire Point egyik ipari létesítményét, ahol állításuk szerint az FP–5 Flamingo cirkálórakétákhoz gyártottak alkatrészeket, robbanófejeket és szilárd hajtóanyagú gyorsítókat. A támadás alig egy nappal azután történt, hogy Ukrajna Flamingo rakétákkal csapott le az oroszországi Szamarában működő Progressz rakéta- és űrközpontra. A kijevi létesítményben okozott károk pontos mértékét ukrán részről egyelőre nem erősítették meg, ezért a Fire Point gyártókapacitásának megsemmisítéséről szóló orosz állításokat fenntartással kell kezelni.
Az orosz hadsereg augusztus 16-ra virradó éjszaka több ukrajnai térség ellen hajtott végre összehangolt rakéta- és dróntámadást. Kijev mellett Krivij Rihet és Kremencsukot is csapások érték, miközben az ukrán főváros több kerületében tüzek keletkeztek és emberek sérültek meg. Az Associated Press szerint az orosz támadások során egy, a Flamingo rakéták gyártásához kapcsolódó kijevi létesítményt is találat ért.
Moszkva szerint Kijevben két hadiipari létesítményt támadtak: a Fire Point egyik üzemét, illetve a „Kijev–111” néven megjelölt Ukrdefense Company telephelyét. Az orosz tárca azt állítja, hogy a Fire Point létesítményében a Flamingo rakétákhoz szükséges alkatrészeket, robbanófejeket és szilárd hajtóanyagú gyorsítókat készítettek, míg a másik üzemben támadó és elfogó drónokhoz gyártottak komponenseket.
A moszkvai közleményben használt „megsemmisített” vagy „eltalált” megfogalmazásokat azonban Ukrajna egyelőre nem erősítette meg, nem közölt olyan részletes információkat, hogy a Fire Point termelése milyen mértékben sérült, illetve valóban azt a gyártási kapacitást érte-e találat, amely közvetlenül a Flamingo rakéták előállításában vesz részt.
🦩 FP-5 "Flamingo" is a Ukrainian ground-launched unmanned aerial system capable of delivering up to 1,150 kg of payload over a range of up to 3,000 km – the largest of its class.
— Fire Point (@FirePointUA) August 15, 2026
The system operates day and night, even under active electronic warfare conditions. It does not… pic.twitter.com/BF6LJI9Wlc
Egy nappal korábban még Ukrajna vetette be a Flamingót Oroszország ellen
A mostani támadás időzítése különösen figyelemre méltó. Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy Ukrajna augusztus 15-én saját fejlesztésű Flamingo cirkálórakétákkal támadta meg az oroszországi Szamarában működő Progressz rakéta- és űrközpontot. Részletesen bemutattuk, hogy a Roszkoszmoszhoz tartozó Progressz a Szojuz–2 hordozórakéták gyártásának egyik fontos orosz központja. Ugyanebben a támadási hullámban az ukrán erők a Szavaszlejka katonai repülőteret is célba vették, amelyet Kijev a Kinzsal hiperszonikus rakéták hordozására alkalmas MiG–31K repülőgépek egyik bázisaként tart számon.
Volodimir Zelenszkij maga erősítette meg a Flamingók használatát. A szamarai célpont hozzávetőleg 900 kilométerre fekszik az ukrán határtól, így a támadás újabb bizonyítéka annak, hogy az ukrán saját fejlesztésű nagy hatótávolságú fegyverek már mélyen az orosz hátországban lévő stratégiai célpontokat is képesek elérni.
A vasárnapi orosz támadás szinte közvetlen ellenpontja a szamarai műveletnek: miközben Ukrajna a Flamingóval az orosz rakéta- és űripari kapacitásokat próbálja gyengíteni, Moszkva azokat az ukrajnai gyártóhelyeket keresi, amelyek lehetővé teszik Kijev számára ilyen fegyverek előállítását.
A Fire Point vált az ukrán mélységi csapások egyik fontos szereplőjévé
A Flamingót fejlesztő Fire Point az ukrán hadiipar egyik leggyorsabban növekvő vállalata. A cég a háború alatt vált jelentős szereplővé, és a hosszú hatótávolságú FP–1 drón mellett az FP–5 Flamingo cirkálórakéta fejlesztésével vált nemzetközileg ismertté.
Az ukrán elnöki hivatal hivatalos ismertetése szerint a Flamingo sorozatgyártása 2025-ben kezdődött. A közölt műszaki adatok alapján a földről indítható rakéta hatótávolsága elérheti a 3000 kilométert, robbanófejének tömege pedig meghaladhatja az egy tonnát. Ukrajna számára stratégiai cél, hogy minél kevésbé függjön attól, engedélyezik-e nyugati partnerei az általuk átadott rakéták használatát Oroszország mélyén. Egy saját gyártású rendszer alkalmazásáról Kijev önállóan dönthet.
Az ukrán védelmi minisztérium az elmúlt hónapokban nyíltan is prioritásként beszélt a mélységi csapások fokozásáról. Júniusban például azt közölte, hogy ukrán nagy hatótávolságú fegyverekkel több orosz olajfinomítót és hadiipari létesítményt támadtak, köztük Flamingókkal is.
A mostani csapásnak fontos előzménye: Oroszország már korábban is azt állította, hogy a Flamingo-programhoz kapcsolódó ukrán ipari létesítményeket támadott. Augusztus 8-án az orosz védelmi minisztérium közlése szerint szintén csapás érte Kijevben a Fire Pointhoz kapcsolódó infrastruktúrát, ahol állításuk szerint Flamingo-alkatrészeket és robbanófejeket készítettek. Korábban más kijevi ipari telephelyeket – köztük a Majak üzemet és további beszállítókat – is a Flamingo gyártási láncának részeként nevezett meg Moszkva.
A Fire Point termelése nem egyetlen, jól azonosítható nagy gyárhoz kötődik. A háborús körülmények között az ukrán hadiipar tudatosan széttelepíti és rejti a gyártókapacitásokat, hogy egyetlen találattal ne lehessen teljes fegyverprogramokat megbénítani.
A Flamingo történetében már volt példa arra is, hogy egy orosz támadás átmenetileg hátráltatta a termelést. Zelenszkij februárban arról beszélt, hogy egy gyártósor megsemmisülése visszavetette a rakéta előállítását, a termelést azonban később helyreállították és átszervezték. Ez magyarázza azt is, miért kell feltételesen kezelni minden olyan állítást, amely egyetlen orosz támadás után a Flamingo-program „megsemmisítéséről” beszél.
A vasárnapi csapássorozat jóval szélesebb volt a Fire Point elleni támadásnál. Az ukrán fővárosban több helyen tüzek keletkeztek, és a támadásokban sérültek is voltak. Az egyik nagy tűz Kijev ismert könyvpiacának közelében pusztított, ahol üzletek és pavilonok égtek ki.
Krivij Rih térségében az ArcelorMittal ukrajnai acélipari létesítményeit is találat érte. A Reuters szerint a támadás jelentős termelési berendezéseket rongált meg, és egyes műveleteket le kellett állítani. A város Volodimir Zelenszkij szülővárosa, de ennél katonailag fontosabb, hogy az acélipar Ukrajna gazdasági és ipari infrastruktúrájának egyik meghatározó eleme.
Az orosz védelmi minisztérium Kremencsukban az olajfinomítót is célpontként nevezte meg, azt állítva, hogy az ukrán hadsereg üzemanyag-ellátását szolgálja. Az ukrán oldalon keletkezett károk független felmérése ezeknél a célpontoknál is még folyamatban van.
Ebben a párharcban mindkét fél a másik termelési láncát próbálja gyengíteni: gyárakat, alkatrész-beszállítókat, energiaellátást, raktárakat, repülőtereket és logisztikai központokat. A Flamingo ebből a szempontból különösen fontos célponttá vált Moszkva számára. Ha az ukrán fegyver valóban képes rendszeresen 1000 kilométert vagy ennél nagyobb távolságot áthidalni, akkor az orosz hadiipar korábban viszonylag biztonságosnak tekintett telephelyei is közvetlen fenyegetés alá kerülnek.
Forrás: orosz védelmi minisztérium l Ukrajna Elnöki Hivatala l Reuters
