Jelentős változások előtt állhat a magyar adórendszer, miután november 4-én több, a lakosságot és a vállalkozásokat egyaránt érintő törvényjavaslat került az Országgyűlés napirendjére. A tervek szerint visszatérhet a reklámadó, megszűnhet az évi ötezer forintos kamarai hozzájárulás, a minimálbéren dolgozók pedig havonta akár húszezer forinttal többet vihetnek haza. Könnyebbé válhatnak bizonyos banki műveletek, miközben a legnagyobb vállalatok magasabb adóterhekkel szembesülhetnek. Napirendre került az árrésstop megszüntetése és több szociális ellátás emelése is. A változtatások egyelőre törvényjavaslatok, végleges formájukról a parlament dönt.
Adócsökkentések, új közterhek és régóta vitatott kötelezettségek megszüntetése egyaránt szerepel abban a gazdasági változtatásokat tartalmazó jogalkotási csomagban, amelynek több eleméről november 4-én kezdett tárgyalni az Országgyűlés. A tervek olyan területeket érintenek, amelyekkel a magyar családok és vállalkozások nap mint nap találkoznak: a fizetések adózásától a banki műveleteken át egészen a bolti árakig. Miközben a kormány több millió munkavállaló terheinek mérséklését helyezi kilátásba, a nagyobb gazdasági szereplőknek és egyes ágazatoknak magasabb befizetésekkel kellhet számolniuk.
Különösen nagy figyelem övezi a reklámadó tervezett visszavezetését és az árrésstop megszüntetését, hiszen mindkét intézkedés túlmutathat az érintett vállalkozások közvetlen költségein. A reklámadó a hirdetési piac árait, az árrésstop kivezetése pedig a mindennapi bevásárlások költségeit is befolyásolhatja. Számos változtatás 2027 januárjától léphetne életbe, egyes intézkedések már korábban is hatályossá válhatnak, amennyiben a parlament elfogadja a szükséges jogszabályokat.
Több pénz maradhat a dolgozóknál – akár húszezer forinttal nőhet a havi fizetés
Érezhető könnyítést hozhat a következő év a minimálbéren dolgozóknak, akik a kormány javaslata szerint a jelenleginél kevesebb személyi jövedelemadót fizetnének. A tervezet a legalacsonyabb keresetek tényleges adóterhét 15 százalékról 9 százalékra csökkentené, ami a kabinet számításai alapján havonta mintegy húszezer forinttal növelhetné a hazavihető összeget.
Nem kizárólag a minimálbéresek járhatnának jobban. Kedvezményben részesülhetnének azok is, akik valamivel magasabb fizetésért dolgoznak, náluk viszont a jóváírás összege a kereset emelkedésével fokozatosan csökkenne. A tervezett könnyítés nagyjából havi bruttó 680 ezer forintos jövedelemig lenne elérhető, így a kormány becslése szerint összesen mintegy két és fél millió munkavállaló adóterhei mérséklődhetnének.
Sok család számára ez nem pusztán néhány százalékos változást jelentene a fizetési papíron. A rendszeresen jelentkező lakhatási, rezsi- és élelmiszerkiadások mellett a magasabb nettó kereset valódi mozgásteret teremthetne a háztartások költségvetésében. Hogy végül ki mennyivel vihet haza többet, az az elfogadott szabályoktól és az egyéni keresetektől függ majd.
A mindennapi pénzügyekben egy másik könnyítés is körvonalazódik. Bizonyos lakossági és postai pénzügyi műveleteknél a jelenlegi 50 ezer forintos illetékmentes értékhatár 150 ezer forintra emelkedne. Ez a változtatás az érintett tranzakcióknál nagyobb összegig biztosítana mentességet, ugyanakkor nem jelentené valamennyi banki átutalás automatikus illetékmentességét.
A pénzintézetek díjszabása továbbra is meghatározó maradna, ezért az ügyfelek által ténylegesen érzékelhető megtakarítás attól is függne, hogy a bankok milyen mértékben érvényesítik áraikban az illetékszabályok módosítását.
Búcsút inthetnek a vállalkozások az ötezer forintos kamarai hozzájárulásnak
Régóta ismert kötelezettség szűnhet meg a magyar vállalkozások számára, ha az Országgyűlés elfogadja az éves kamarai hozzájárulás eltörléséről szóló javaslatot. A tervek szerint 2027-től már nem kellene befizetni az ötezer forintos összeget, amely jelenleg több százezer céget és egyéni vállalkozót érint.
Bár egyetlen vállalkozás számára az éves összeg nem feltétlenül jelent komoly pénzügyi terhet, országos szinten már jelentős befizetésről van szó. Az eltörlés ráadásul nemcsak megtakarítást, hanem egy rendszeresen visszatérő adminisztrációs feladat megszűnését is eredményezhetné.
Nem most merült fel először a kamarai hozzájárulás megszüntetésének lehetősége. A kormány már szeptemberben bejelentette az intézkedés előkészítését, korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a döntés előzményeit és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara finanszírozása körül kialakult helyzetet. A novemberi parlamenti tárgyalás így a korábbi bejelentés törvényi megvalósításának következő állomása.
Fontos különbség ugyanakkor, hogy a kötelező hozzájárulás eltörlése nem jelentené automatikusan az önkéntes kamarai tagsághoz kapcsolódó tagdíjak megszűnését.
Visszatérhet a reklámadó – a legnagyobb vállalatok fizethetik a legtöbbet
Miközben a kisebb cégek egy része megszabadulhatna egy régi kötelezettségtől, a reklámpiacon éppen ellenkező irányú változás készülődik. A kormány 2027. január 1-jétől ismét tényleges reklámadó-fizetési kötelezettséget vezetne be, mégpedig olyan sávos rendszerben, amely a legnagyobb reklámbevétellel rendelkező szereplőket terhelné a legmagasabb adókulccsal.
A benyújtott javaslat az éves reklámbevétel első 500 millió forintját mentesítené az adó alól. Az 500 millió és 10 milliárd forint közötti bevételrészre 2,5 százalékos adó vonatkozna, 10 és 40 milliárd forint között 4,5 százalékos, az ennél magasabb bevételrészre pedig 7,5 százalékos kulcsot alkalmaznának.
A kormány szerint az adómentes alsó sáv a kisebb hazai szereplőket védené, miközben a jelentős reklámbevételt elérő médiavállalkozások és nemzetközi technológiai cégek nagyobb mértékben járulnának hozzá a közterhekhez.
A reklámadó kérdése korábban is politikai vitákat váltott ki. Májusban beszámoltunk arról, hogy a Mi Hazánk Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz fordult a Meta reklámadózását érintő jogszabály miatt. A mostani előterjesztés azonban már a 2027-re tervezett új adókulcsokat és mentességi feltételeket határozná meg.
Nemcsak a reklámbevételekből élő vállalkozások figyelhetik aggodalommal a változtatást. Amennyiben a szolgáltatók a magasabb adóterhek egy részét beépítik áraikba, a hirdetési költségek is emelkedhetnek. Ez különösen azokat a cégeket érintheti, amelyek üzleti működésében az online és hagyományos reklámok meghatározó szerepet játszanak.
A legnagyobb cégek társasági adózása is átalakulhat
Jelentős átrendeződést hozhat a nagyvállalati adózásban is a tervezett csomag. A kormány az évi legalább 500 millió eurós bevételt elérő vállalatok és vállalatcsoportok számára 15 százalékos társasági adókulcsot vezetne be, miközben a kisebb cégeknél főszabály szerint továbbra is a jelenlegi 9 százalékos mérték maradna érvényben.
Módosulhatnak emellett az innovációs járulék számításának szabályai, valamint a bankokat és az energiacégeket érintő közterhek is. A kabinet az intézkedéseket az arányosabb teherviseléssel indokolja, a vállalkozások számára az is lényeges kérdés, hogyan befolyásolhatják a magasabb adók a beruházási terveket, a foglalkoztatást és a versenyképességet.
A végleges gazdasági hatások megítélését az is nehezíti, hogy a jogszabályok még változhatnak. Az esetleges kedvezmények és átmeneti rendelkezések jelentősen befolyásolhatják, mekkora többletterhet kell majd ténylegesen viselniük az érintett cégeknek.
Megszűnhet az árrésstop – újabb fordulat jöhet a boltokban
A lakosság számára talán az egyik legérzékenyebb változást az élelmiszerekre és drogériai termékekre bevezetett árrésstop megszüntetése jelentheti. A korlátozás kivezetéséről szóló javaslat szerint az intézkedés a jogszabály kihirdetését követő nyolcadik napon szűnne meg, így elfogadás esetén akár még az év vége előtt változhatnának a kereskedelmi szabályok.
Korábban Magyar Péter miniszterelnök azzal indokolta a korlátozás feloldását, hogy az árrésstop nem eredményezett általánosan olcsóbb bevásárlást. A kormány álláspontja szerint egyes kereskedők más termékek árában próbálhatták ellensúlyozni a korlátozás miatt kieső bevételeket. A megszüntetés bejelentéséről és annak lehetséges következményeiről október 19-i cikkünkben már részletesen beszámoltunk.
A vásárlókat most mindenekelőtt az érdekelheti, mi történik majd az árakkal, ha a kereskedők ismét nagyobb szabadságot kapnak az árrések meghatározásában. Automatikus és általános drágulásra ebből önmagában nem lehet következtetni, hiszen a bolti árakat a beszerzési költségek, a vállalkozások közötti verseny és a fogyasztói kereslet egyaránt alakítják.
Különösen fontos kérdés lehet ugyanakkor, hogyan reagálnak a nagy élelmiszerláncok és a kisebb üzletek. Az árrésstop megszűnésének tényleges következményei csak akkor válnak láthatóvá, amikor a kereskedők már az új szabályok mellett alakítják ki áraikat.
A jövedéki adók és a szociális ellátások is változhatnak
A tervek szerint 2027-től 12 százalékkal emelkedne egyes alkoholtermékek jövedéki adója, és változna a dohánytermékek adóztatása is. Emellett a jelenlegi 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimumot 120 ezer forintra emelnék, és több szociális ellátás összege is növekedhetne. A tervezett változtatások hátteréről és a 2027-es költségvetés részleteiről korábbi cikkünkben már részletesen beszámolt.
A következő hetek dönthetnek arról, mennyi marad a magyarok pénztárcájában
A november 4-én megkezdett parlamenti vita még nem jelenti a tervezett intézkedések végleges elfogadását. A képviselők több különböző törvényjavaslatról tárgyalnak, amelyek eltérő időpontokban léphetnének hatályba, és a jogalkotási folyamat során az adókulcsok, az összeghatárok vagy a jogosultsági feltételek is módosulhatnak.
Mindez jól mutatja, hogy 2027 nem egyszerűen újabb adóév lehet, hanem jelentős változásokat hozhat a magyar gazdaság több területén. A kisebb keresetű munkavállalók magasabb nettó fizetésre számíthatnak, a vállalkozások egy része megszabadulhat egy kötelező befizetéstől, miközben a reklámpiacon és a nagyvállalati szektorban újabb terhek jelenhetnek meg. Az árrésstop kivezetése és a szociális ellátások tervezett emelése pedig olyan kérdéseket vet fel, amelyek közvetlenül érinthetik a háztartások mindennapi pénzügyeit.
