Magyar Péter szerint Magyarország a rendkívüli hőség és a paksi termelés visszaesése miatt a legkritikusabb öt nap előtt áll, a villamosenergia-rendszer azonban stabil. A miniszterelnök közölte: ha a vállalatok önkéntes fogyasztáscsökkentése nem lesz elegendő, először az ipari nagyfogyasztóknál avatkoznak be. Beszélt a paksi utolsó turbina helyzetéről, a tartalék erőművekről, az Ukrajna felől érkező áramról, a Duna vízállásáról és arról is, hogy a leállás akár 50 milliárd forintjába kerülhet az országnak.
Forsthoffer Ágnes a sajtótájékoztató elején azt mondta, azért hívta össze a miniszterelnököt és a parlamenti frakciók vezetőit, mert a hőség, a Duna rendkívül alacsony vízállása, a Paksi Atomerőmű leállásának veszélye és a több települést érintő vízkorlátozások már nem kezelhetők egyszerű pártpolitikai ügyként.
A köztársasági elnöki feladat- és hatáskörökben eljáró házelnök azt akarta elérni, hogy a frakcióvezetők közvetlenül is kérdezhessenek Magyar Pétertől, különösen azért, mert a hétre tervezett rendkívüli parlamenti ülések elmaradtak.
„Nem azért hívtam össze ezt a mai megbeszélést, hogy bárkinek fel kelljen adni ideológiai elveit” – mondta Forsthoffer Ágnes, aki szerint a politikai szereplőknek egy ilyen helyzetben együtt kell működniük.
Magyar Péter: Aki hazugságot terjeszt, nem a hazáját szolgálja
Magyar Péter konstruktívnak nevezte a közel két és fél órás egyeztetést. Azt mondta, válsághelyzetben a pártpolitikai csatározások helyett nemzeti összefogásra, egymás meghallgatására és ellenőrizhető szakmai információkra van szükség.
Különösen keményen beszélt azokról, akik szerinte valótlan információkat terjesztenek az energia- és vízhelyzetről.
„Aki ilyen nehéz helyzetben dezinformációkat terjeszt szándékosan, politikai vagy más érdekből hazugságokat terjeszt, ezzel zavart kelt, esetlegesen akadályozza a védekezést, vagy a védekezés hatásfokát, ne adj’ isten pánikot kelt, az nem a hazáját szolgálja”
– jelentette ki.
A miniszterelnök arra kérte a frakcióvezetőket, hogy saját politikai közösségeikben is fékezzék a szerinte félrevezető állításokat. Ugyanakkor megköszönte a lakosságnak, a vállalatoknak, az önkormányzatoknak, valamint az energetikai, vízügyi, egészségügyi, rendvédelmi és szociális területen dolgozóknak, hogy az ország szolgáltatásai továbbra is működnek.
Szerdán 42 fok fölötti hőmérsékletet is várnak
Magyar Péter azt mondta, az ország a legnehezebb öt nap elé néz. A meteorológiai előrejelzések szerint szerdán 42 Celsius-fok fölé emelkedhet a hőmérséklet, és az abszolút magyarországi melegrekord ismét megdőlhet. A kormány ezért péntekig óráról órára figyeli a villamosenergia-rendszer egyensúlyát, különösen a késő délutáni és esti, 17 és 22 óra közötti időszakban.
Már csak egy turbina működött Pakson
A sajtótájékoztató idején a paksi nyolc turbina közül már csak egy működött, körülbelül 240 megawattos teljesítménnyel. Magyar Péter elmondása szerint az utolsó előtti turbina leállításakor a nagy teljesítményű szivattyúk többségét is kikapcsolták, emiatt a belső hidegvízcsatorna vízszintje átmenetileg 8–10 centiméterrel megemelkedett.
Ez lehetővé tette, hogy az utolsó turbina a rendkívül alacsony dunai vízállás ellenére is tovább termeljen. A miniszterelnök szerint hétfőn biztosan, kedvező esetben pedig még a következő napon is üzemben maradhat.
Az utolsó turbina működése azért is fontos, mert az erőmű mintegy hatezer paksi lakos melegvíz-ellátását biztosítja. Magyar Péter közölte: arra az esetre is készülnek, ha a turbinát le kell állítani, és a helyiek melegvíz-ellátását más módon kell megoldani.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nukleáris biztonsági veszély nincs. A reaktorok biztonsági hűtéséhez szükséges víz rendelkezésre áll, a paksi mérnökök pedig addig tartják működésben az utolsó turbinát, amíg ez biztonságosan lehetséges.
„Mindenképpen urai a helyzetnek a paksi mérnökök”
– mondta.
A teljes leállás után néhány napig tarthat az első turbina újraindítása
Magyar Pétert később arról is kérdezték, mennyi időre lenne szükség a Paksi Atomerőmű újraindításához. A kormányfő szerint ez elsősorban attól függ, milyen hosszú ideig áll az erőmű, és mennyire hűlnek ki a reaktorok.
Az első turbina elindítása lehet a leglassabb folyamat, amely a szakemberek tájékoztatása szerint néhány napot vehet igénybe. A további turbinákat ezt követően már gyorsabban lehet visszakapcsolni. Ehhez azonban nem elég, hogy a Duna vízszintje rövid időre megemelkedjen: tartós vízszintemelkedésre van szükség.
Litér és a Mátrai Erőmű két blokkja is indítható
A kormány áttekintette a jelenleg használaton kívüli tartalék erőművi kapacitásokat is. Magyar Péter szerint a litéri erőművet, valamint a Mátrai Erőmű 2-es és 3-as blokkját ellátták a szükséges tüzelőanyaggal, és felkészítették az indításra.
Ezeket csak akkor kapcsolnák be, ha más módon nem lenne fenntartható az energiaegyensúly. A miniszterelnök később elmondta, hogy a régi tartalék blokkokban előállított villamos energia még az importáramnál is jóval drágább lehet, ezért ezek kizárólag biztonsági tartalékként szolgálnak.
Magyar szerint 700 megawattal maradt el a fogyasztás az előrejelzéstől
Magyar Péter a MAVIR adataira hivatkozva azt mondta, hogy vasárnap az ország áramfogyasztása mintegy 700 megawattal volt alacsonyabb az előzetesen becsültnél. Az előző napon a különbség több mint 400 megawatt volt. A miniszterelnök ezt a lakosság, a vállalatok és más nagyobb fogyasztók önkéntes takarékosságának tulajdonította. Hétfőn már több száz cégtől vártak fogyasztáscsökkentést vagy a termelés más időpontra történő átszervezését.
A vállalások összege meghaladta a 400 megawattot, a kormány pedig abban bízott, hogy elérheti az 500 megawattot is. Több vállalat azt is felajánlotta, hogy szükség esetén saját, drágábban működő kiserőműveit is bekapcsolja, még akkor is, ha ez csökkenti a nyereségét.
Ha az önkéntesség kevés, az ipari fogyasztóknál avatkoznak be
Magyar Péter egyértelművé tette, hogy ha az önkéntes fogyasztáscsökkentés nem lesz elegendő, a kormány kötelező intézkedéseket vezethet be.
Elsőként az ipari nagyfogyasztók számára írhatnak elő kötelező csökkentést. Súlyosabb helyzetben egyes üzemek vagy üzemrészek átmeneti leállítását is kezdeményezhetik.
„Mi nem szeretnénk lezárni az országot”
– fogalmazott Magyar Péter.
Azt mondta, a kormány célja, hogy a gazdaság működjön, a közszolgáltatások fennmaradjanak, és a lakosságot a lehető legkisebb áldozat érje.
„Azt szeretnénk, hogy semmilyen korlátozás a lakosságra ne vonatkozzon”
– jelentette ki.
Magyar szerint a korábbi terv három-öt órás lakossági lekapcsolással számolt
A miniszterelnök azt állította, hogy a kormányváltáskor a MAVIR olyan vészhelyzeti lekapcsolási tervvel rendelkezett, amely az energiaegyensúly felborulása esetén területenként váltakozó, három-öt órás lakossági áramkorlátozással számolt. Magyar Péter szerint ezért kellett módosítani a jogszabályokat, hogy szükség esetén előbb az ipari nagyfogyasztóknál lehessen beavatkozni.
A Fidesz és a KDNP képviselői ezt az értelmezést vitatták, Magyar azonban a sajtótájékoztatón fenntartotta állítását.
Egyelőre nem mondanak le rendezvényeket
A frakcióvezetői egyeztetésen nagyobb rendezvények, köztük a Sziget Fesztivál sorsa is felmerült. Magyar Péter szerint jelenleg nem indokolt eseményeket lemondani vagy az ország működését leállítani.
Úgy érvelt, hogy aránytalan lett volna már a kritikus időszak előtt törölni olyan rendezvényeket, amelyeket a szervezők vagy az önkormányzatok hosszú ideje készítenek elő, miközben az ipari nagyfogyasztóknál sem rendeltek el kötelező leállást.
Ugyanakkor jelezte, hogy ha újabb erőmű esik ki, tovább tart a hőség, vagy felborul az energiaegyensúly, akár napon belül is dönthetnek egyes események átütemezéséről vagy elhalasztásáról. Ennek esélyét egyelőre alacsonynak nevezte.
„Aki azt mondja, hogy máshol van víz, csak visszatartják, az hazudik”
Magyar Péter részletesen beszélt azokról az állításokról is, amelyek szerint Ausztria, Szlovákia vagy Németország visszatartaná a Magyarország felé érkező vizet.
Közlése szerint a frakcióvezetőknek bemutatta az osztrák, német és szlovák vízállásjelentéseket. Azt mondta, a térség folyóinak vízszintje mindenhol rendkívül alacsony, az alpesi víztározók közül pedig több is szokatlanul üres. A kormány egyik államtitkára személyesen is tájékozódott a helyszínen, a külügyminiszter pedig egyeztetett az érintett országok képviselőivel.
Magyar szerint az osztrák és a bősi vízlépcső átfolyó rendszerben működik: a beérkező víz tovább is távozik, ezért az ott látható vízmennyiség nem magyarázza a paksi szakasz alacsony vízállását.
„Aki ezek után azt terjeszti, hogy ott van víz, csak visszatartják, az hazudik és zavart kelt”
– mondta.
Az 1983-as paksi helyzet szerinte nem hasonlítható a mostanihoz
Magyar Péter félrevezetőnek nevezte azokat az összehasonlításokat is, amelyek szerint 1983-ban hasonlóan alacsony dunai vízállás mellett gond nélkül működtették a Paksi Atomerőművet.
A miniszterelnök szerint 1983-ban a Duna több mint egy méterrel magasabban állt a mostani szintnél, és majdnem másfél méterrel magasabban annál, ameddig a mostani mélypont eljuthat. Akkor csak egyetlen, 500 megawattos blokk működött, a többi még építés alatt állt, ráadásul téli időszak volt.
Paks II.-t „drága betongödörnek” nevezte
Magyar Péter ezután élesen bírálta az előző kormány energiapolitikáját. Azt mondta, az ország úgy került a mostani válságba, hogy nem készültek valódi B, C vagy további vészforgatókönyvek.
Szerinte a korábbi tervek alapján Paks II.-nek 2024–2025-re már működnie kellett volna, ehelyett a beruházás helyén jelenleg csak egy „drága betongödör” található, amelyre állítása szerint már mintegy ezermilliárd forint közpénzt költöttek.
A miniszterelnök azt is felrótta, hogy nem helyezték át a paksi vízkivételhez szükséges szivattyúkat, noha ezt szakemberek már a 2018-as rendkívül alacsony vízállás után javasolták.
Az energiatároló kapacitások és a szélerőművek elmaradását szintén a korábbi kormány hibái közé sorolta.
Magyar szerint működő Paks II. mellett Paks I. hűtése is veszélybe kerülhetett volna
A miniszterelnök azt a kérdést is felvetette, mi történt volna, ha a jelenlegi helyzetben Paks II. már működik, miközben az új blokkokat szintén a Duna vizére épülő, nyílt rendszerű hűtéssel tervezték.
Magyar Péter szerint Paks II. olyan mennyiségű vizet használt volna fel, hogy Paks I. biztonságos hűtése is nehezebbé vagy akár lehetetlenné válhatott volna.
„Hogyan lett volna biztonsági hűtővize Paks I.-nek? Sehogy”
– fogalmazott.
Hozzátette, hogy más országokban új atomerőműveknél egyre gyakrabban zárt rendszerű hűtést vagy hűtőtornyokat alkalmaznak.
Rögtönzött dunai beavatkozást nem vállal a kormány
A megbeszélésen felmerült az is, hogy ideiglenes duzzasztással vagy a folyóba épített sarkanttyúval emeljék meg a Duna vízszintjét Paksnál.
Magyar Péter szerint egy ilyen, akár betonelemekből kialakított műtárgy körülbelül félméteres vízszintemelkedést is eredményezhetne, de ezt nem lehet néhány nap alatt, megfelelő hazai és nemzetközi engedélyek nélkül felelősen megépíteni.
A kormány attól is tartott, hogy egy engedély nélküli vagy nem megfelelően előkészített beavatkozás veszélyeztethetné az atomerőmű későbbi újraindításának jóváhagyását.
A hűtőtorony költsége egyetlen hosszabb leállás árából megtérülhet
Az újságírói kérdések között előkerült a Paksi Atomerőmű zárt hűtőrendszerének és hűtőtornyának megépítése is.
Magyar Péter szerint egy új hűtőrendszer költségét 40–50 milliárd forintra vagy ennél magasabb összegre becsülik. Ugyanakkor, ha Paks egyhavi leállása szintén körülbelül 50 milliárd forintos veszteséget okoz, akkor egy ilyen beruházás akár az erőmű hátralévő élettartama alatt is megtérülhet.
A kormányfő azt mondta, a szélsőséges aszályok és az alacsony vízállások nem fognak eltűnni, ezért a kérdést nem lehet tovább halogatni. Paks I. jelenlegi blokkjainak engedélyezett üzemideje különböző időpontokban 2032 és 2037 között jár le, miközben egy további húszéves hosszabbítás előkészítése is folyamatban van.
Szlovákiából és Ukrajna felől is érkezik áram
Magyar Pétert Robert Fico szlovák miniszterelnök felajánlásáról is kérdezték. Azt mondta, minden segítséget megköszönnek, de az áramkereskedelem nem egyszerű államközi adományozás alapján működik.
A MAVIR és az energiakereskedők elsősorban azt vizsgálják, hol áll rendelkezésre elegendő energia, és honnan vásárolható meg a legkedvezőbb áron. Magyarország a sajtótájékoztató előtti napon jelentős mennyiséget importált Szlovákia felől.
A hétvégén azonban az éjszakai órákban Ukrajna irányából több villamos energia érkezett Magyarországra, mint Szlovákiából. Magyar Péter hozzátette, hogy ez nem feltétlenül Ukrajnában megtermelt áram: északabbról is érkezhet, és csak az ukrán hálózaton keresztül jut el Magyarországra.
„A dezinformációval szemben mi nem eladunk áramot Ukrajna felé, hanem jelentős mennyiséget importálunk abból az irányból és Szlovákiából is” – mondta.
A miniszterelnök szerint az európai villamosenergia-hálózat szorosan összekapcsolt, ami egyszerre jelent előnyt és sérülékenységet. Egy nagyobb regionális hálózati zavar más országokra is gyorsan átterjedhet, ahogyan korábban Spanyolországban és a Balkánon is történt.
Az 50 milliárd forint csak első becslés
Magyar Péter szerint a paksi termelés kiesésének költsége jelenleg nem határozható meg pontosan. Az 50 milliárd forintos összeg egy elsődleges és szándékosan tág becslés.
A végső költség attól függ, mikor áll le teljesen Paks, meddig tart a kiesés, hogyan alakul a fogyasztás és az áram tőzsdei ára, valamint szükség lesz-e a drágán termelő tartalék erőművek bekapcsolására.
Az importáram bizonyos időszakokban akár többszöröse is lehet a paksi áram árának. Magyar ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez pillanatnyi tőzsdei ár, nem pedig a teljes magyar energiamix átlagára.
A kormányfő azt mondta, a háztartások villanyszámlájában nem jelenik meg a többletköltség, mert fenntartják a rezsicsökkentést. Ugyanakkor elismerte, hogy a drágább importot vagy tartalék termelést végső soron a költségvetésből kell megfizetni.
„Nincs ingyen ebéd” – fogalmazott. Magyar Péter azt is közölte, hogy a rezsicsökkentést megtartják, a tűzifa áfáját pedig 27 százalékról 5 százalékra tervezik csökkenteni.
Még nincs döntés a szombati munkanap elhalasztásáról
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azt javasolta, hogy az augusztus 8-ra kijelölt szombati munkanapot a hőség miatt helyezzék át szeptemberre.
Magyar Péter közölte, hogy a kormány még nem hozott végleges döntést. Az előrejelzések szerint péntektől jelentősen enyhülhet a hőség, ezért egy azonnali változtatás nagyobb zavart okozhatna a munkáltatóknak és azoknak a dolgozóknak, akik már megtervezték szabadságukat. Ha azonban a 40 fok körüli hőség szombatig kitart, a kormány ismét megvizsgálja a munkanap áthelyezését.
Közös víz- és energiastratégiát ígért
Magyar Péter szerint a frakcióvezetői egyeztetés egyik eredménye az volt, hogy a résztvevők egyetértettek egy hosszú távú vízstratégia szükségességében.
A miniszterelnök azt mondta, a kormány meg fogja hallgatni a szakembereket, és megvizsgálja a gyors, középtávú és hosszú távú megoldásokat. Ide sorolta a paksi hűtés átalakítását, az energiatárolók kiépítését, a szélerőmű-kapacitás növelését, valamint az ország vízmegtartó rendszerének fejlesztését.
„Mikor, ha nem most?” – kérdezte, hozzátéve, hogy a magyar lakosság már a saját bőrén érzi a klímaváltozás következményeit. Azt ígérte, hogy a kormány „hagyja dolgozni a szakmát”, és a későbbi döntéseknél a költségeket, az uniós forrásokat, a műszaki lehetőségeket és az egyes megoldások előnyeit, illetve kockázatait egyaránt mérlegelni fogja.
Forrás: Magyar Péter és Forsthoffer Ágnes sajtótájékoztatója l Magyarország Kormánya
