Gulyás Gergely szerint az új miniszterelnök adós maradt a kampányígéretek konkrétumaival, Rétvári Bence bosszúbeszédnek nevezte Magyar Péter első kormányfői megszólalását, a Mandiner publicistái pedig azt kérik számon: a kampány után mikor kezdődik a tényleges kormányzás.
Magyar Péter első miniszterelnöki beszéde után gyorsan megérkeztek a jobboldali reakciók. A megszólalások közös pontja, hogy szerintük az új kormányfő nem a nemzeti egység, hanem az elszámoltatás és a politikai konfliktus hangján szólalt meg, miközben keveset árult el arról, miként teljesítené kampányígéreteit.
A Fidesz és a KDNP politikusai, valamint a jobboldali sajtó több szereplője már az első napon világossá tette: az új kormányt nem a győzelmi hangulat, hanem a konkrét döntések és ígéretek teljesítése alapján akarják számon kérni.
Gulyás Gergely közösségi oldalán gratulált Magyar Péter miniszterelnökké választásához, ugyanakkor azt írta, hogy az első nyilvános megszólalása „sok tekintetben komoly kétséget ébresztett”. A Fidesz frakcióvezetője szerint különösen méltatlan volt a Sulyok Tamás köztársasági elnökkel szembeni hangnem, és szerinte a jogállam védelme nem valósítható meg közjogi intézmények vezetőinek megtámadásával.
Gulyás azt is hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök semmilyen szempontból nem akadálya annak, hogy a kétharmados többséggel rendelkező kormánypárt teljesítse választási ígéreteit. A beszéd legnagyobb hiányosságának azt nevezte, hogy Magyar Péter szerinte az ígéretei közül szinte csak az elszámoltatásról beszélt.kampánybeszédeknek, hanem a kormányzás első mérhető döntéseinek kell következniük.
Rétvári Bence: nem nemzetegyesítő, hanem bosszúbeszéd volt
A KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence még élesebben fogalmazott. A Mandiner beszámolója szerint úgy értékelte Magyar Péter első miniszterelnöki beszédét, hogy az „nem nemzetegyesítő, hanem egy bosszúbeszéd volt”. Rétvári szerint a Fidesz–KDNP az alakuló ülést megelőző tárgyalásokon kompromisszumkészen segítette a kormány mielőbbi megalakulását, a miniszterelnöki beszédből viszont szerinte hiányzott az elegancia, a jövőkép és a mértékletesség.
A KDNP-s politikus szerint csalódást okozhatott azoknak, akik megbékélést vártak, hogy az első kormányfői beszéd ennyire erősen az elszámoltatás és a korábbi rendszer bírálata köré épült.
Mandiner: a kampány véget ért, kezdődnie kellene a munkának
A Mandiner több cikkben is azt a kérdést tette a középpontba, hogy Magyar Péter beszéde után mikor jelennek meg a konkrét kormányzati lépések. A lap Gulyás Gergely reakcióját idézve úgy fogalmazott: „hiába várta egy ország” a beszédet, abból szerintük éppen a legfontosabb rész, vagyis a kampányígéretek megvalósításának terve maradt ki.
A jobboldali publicisztikai vonalban visszatérő gondolat lett, hogy Magyar Péter már nem ellenzéki kampányvezér, hanem kormányfő, így a beszédek, a szimbolikus gesztusok és a számonkérések után a politikai ellenoldal szerint most már a döntések, határidők és kormányzati intézkedések ideje következik.
A Fidesz „normális ellenzéket” ígér, de minden ígéretet számon kérne
A Mandiner egy másik cikke szerint Gulyás Gergely már korábban arról írt: a Fidesz–KDNP-frakció az ország sikerében érdekelt, ezért „normális ellenzékként” kíván működni. A lap ezt úgy értelmezte, hogy a jobboldal nem bénítani, hanem számon kérni akarja az új kormányt — különösen a Tisza Párt kampányígéreteit.
Török Gábor: Sulyok Tamás nehéz helyzetbe került
A Sulyok Tamás elleni nyílt felszólítás külön elemzési témává vált. Török Gábor politikai elemző szerint az alakuló ülés egyik legemlékezetesebb pillanata volt, amikor Magyar Péter első miniszterelnöki beszédében lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt. A HVG összefoglalója szerint Török úgy látta: Sulyok számára innen nincs igazán jó választás, mert ha marad, a konfliktus középpontjában maradhat, ha távozik, az Magyar Péter nyomásának sikerét jelezheti.
Magyar Péter nem általánosságban beszélt a közjogi intézmények felelősségéről, hanem név szerint, szemtől szemben fordult Sulyok Tamáshoz, és azt mondta: „kezdje a sort rögtön Sulyok Tamás”, és május 31-ig szólította fel lemondásra az érintett közjogi szereplőket.
Sulyok Tamás rövid, intézményi választ adott
A Sándor-palota később röviden reagált, hogy a köztársasági elnök jogállását és hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény egyértelműen szabályozza, ezzel Sulyok Tamás nem politikai vitába szállt, hanem alkotmányos keretekre hivatkozott.
