Megosztás az X-en
Sokan úgy gondolják, hogy a magyar nyugdíjasok többsége éppen csak megél a havi ellátásból, de a legfrissebb adatok egy árnyaltabb képet mutatnak: több mint 14 ezer fő részesül havonta 700 ezer forintot is meghaladó nyugdíjban vagy egyéb járandóságban. Ez a szám rávilágít arra, hogy a nyugdíjrendszer nemcsak alulról, hanem felülről is erősen rétegzett.
Nő a különbség: a nyugdíjak polarizálódása
A 700 ezres nyugdíj önmagában is figyelemre méltó összeg, de még érdekesebb a tendencia: a magasabb ellátású nyugdíjasok száma évről évre növekszik. Ez azt jelenti, hogy miközben sokan még mindig 140–220 ezer forint között kapnak, egyre többen tartoznak a kiemelkedően magas összegű nyugdíjat kapók közé.
Ez nem feltétlenül a rendszer egyenlőtlenségére utal – sok esetben hosszú szolgálati idő, magas bejelentett bér, vagy speciális jogviszonyok (például bírók, katonák, állami vezetők) eredményezik ezeket a számokat.
Hogyan lehet valakinek ekkora nyugdíja?
A magyar nyugdíjrendszer számítási módja alapján a nyugdíj mértéke elsősorban az aktív évek alatt bejelentett jövedelemtől és a ledolgozott évek számától függ. Ezért azok, akik:
-
sok éven át magas bejelentett jövedelemmel dolgoztak,
-
nem voltak kieső időszakaik,
-
és a nyugdíjkorhatár elérése után mentek nyugdíjba,
jó eséllyel kerülhettek a felső sávba.
Emellett az elmúlt években végrehajtott nyugdíjemelések – különösen az inflációhoz kötött korrekciók – a magasabb ellátásoknál jelentősebb összeggel növelték a havi kifizetést.
Társadalmi vitát generál
Bár a számok önmagukban nem kritizálhatók, sokan felteszik a kérdést: jogos-e ekkora különbség a nyugdíjak között, különösen akkor, amikor a minimálnyugdíj összege hosszú évek óta változatlan? A társadalmi feszültséget tovább növeli, hogy ezek a magas ellátások gyakran a korábbi állami pozíciókból származnak.
A nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatos viták középpontjába így nem csak az alacsony nyugdíjak kerülnek, hanem a kiugróan magasak is – különösen, ha közpénzekből finanszírozott munkaviszonyok állnak mögöttük.
Mi következhet?
A nyugdíjrendszer átalakításának kérdése időről időre visszatér a politikai napirendre. A szakértők egy része igazságosabb indexálást, sávos emelést vagy a plafon bevezetését szorgalmazza, míg mások szerint a jelenlegi rendszer stabilitása érdekében nem szabad mesterségesen korlátozni a jogosultságokat.
Az biztos: a számok beszédesek. A nyugdíjrendszer – akárcsak a társadalom – egyre rétegzettebbé válik, és ez előbb-utóbb megkerülhetetlen kérdéssé teszi a „mennyi az elég” dilemmáját.