Megosztás az X-en
Újabb vihar kerekedik az Atlanti-óceán két partja között. Donald Trump amerikai elnök a hét végén olyan hangot ütött meg, amely egyértelműen jelzi: nem hagyja szó nélkül, hogy az Európai Bizottság közel hárommilliárd eurós büntetést szabott ki a Google-ra.
A közösségi oldalán, a Truth Socialon közzétett üzenetben Trump „igazságtalannak” és „diszkriminatívnak” nevezte a brüsszeli döntést. Szerinte nem egyszerű jogvitáról, hanem az amerikai cégekkel szembeni célzott támadásról van szó. A Fehér Ház lakója azt is világossá tette: ha kell, Washington kész kereskedelmi ellenintézkedéseket bevezetni.
Miért kapott bírságot a Google?
Az Európai Bizottság hivatalos indoklása szerint a techóriás az online hirdetési piacon élt vissza erőfölényével. A brüsszeli döntéshozók szerint a vállalat saját szolgáltatásait hozta előnybe, kiszorítva ezzel versenytársait. Ezért 2,95 milliárd eurós büntetést szabtak ki – ez az összeg nagyobb, mint a magyar költségvetés több teljes minisztériumának éves kerete.
Trump üzenete
Az amerikai elnök nem hagyta annyiban a dolgot. Bejegyzésében arra utalt, hogy a kormányzata megvizsgálja egy úgynevezett Section 301 eljárás elindítását. Ez az eszköz lehetőséget ad arra, hogy az Egyesült Államok vámokat és egyéb kereskedelmi korlátozásokat vessen ki partnereire, ha azok szerinte tisztességtelenül járnak el. Trump szerint „nem engedhető meg, hogy az európai bürokraták amerikai adófizetők pénzéből húzzanak hasznot”.
Mit léphet Brüsszel?
Az uniós intézmények egyelőre visszafogottan reagáltak. Hivatalosan azt hangsúlyozták, hogy a döntés szigorúan jogi alapokon nyugszik, és a piaci verseny tisztaságát szolgálja. Brüsszelben ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy Trump szavai nem puszta retorikai fordulatok: elnöksége alatt már többször nyúlt a vámfegyverhez, legutóbb az acél- és alumíniumipar esetében.
Újabb törésvonal?
A Google-bírság nemcsak egy cég és egy hatóság közötti vita, hanem része egy tágabb játszmának is. Az Egyesült Államok és az Európai Unió évek óta viaskodik a digitális óriások szabályozása körül. Brüsszel a saját szabályrendszerével igyekszik visszaszorítani a techcégek dominanciáját, míg Washington rendre úgy érzi, hogy az EU valójában amerikai vállalatokat büntet pusztán azért, mert sikeresek.
Kilátások
Ha Trump valóban elindítja a Section 301 eljárást, könnyen vámháború alakulhat ki, amely nemcsak a Google-t, hanem az egész transzatlanti kereskedelmet megterhelné. Az európai exportőrök – az autógyártóktól a mezőgazdasági cégekig – joggal tarthatnak attól, hogy célkeresztbe kerülnek.
Egy dolog biztos: a digitális gazdaság körüli viták immár túlmutatnak a tárgyalótermeken. Politikai fegyverré váltak, és a következő hónapokban meghatározhatják az EU és az USA kapcsolatának hangulatát.