Három rendőrt is közokirat-hamisítással gyanúsítanak az aranykonvoj-ügyben. A Központi Nyomozó Főügyészség október 8-i tájékoztatása szerint már öt embert hallgattak ki gyanúsítottként a márciusban feltartóztatott ukrán pénzszállítmány ügyében. Az eljárás a Terrorelhárítási Központ korábbi vezetőjét és az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik volt vezető munkatársát is érinti. A nyomozók azt vizsgálják, hogy a hét ukrán állampolgár elfogásakor, fogva tartásakor és az ehhez kapcsolódó hivatalos intézkedések során történtek-e bűncselekmények.
Újabb részletek váltak ismertté az aranykonvoj-ügyben, amely hónapok óta a magyar hatóságok egyik legnagyobb visszhangot kiváltó büntetőeljárása. A Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön megerősítette, hogy az ügynek jelenleg öt gyanúsítottja van. Közülük három rendőrrel szemben még júliusban közölték a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének gyanúját. A rendőrök érintettségéről korábban a Telex számolt be rendőrségi forrásokra hivatkozva.
A lap információi szerint a budapesti X. kerületi rendőrkapitányság munkatársairól van szó, akik az ukrán pénzszállítók idegenrendészeti intézkedéseihez kapcsolódó feladatokat láttak el. A sajtóértesülések szerint a rendőrök éjszaka érkeztek a Terrorelhárítási Központ épületébe, ahol a hét ukrán állampolgárt fogva tartották. Az érintetteket állítólag nem ébresztették fel, az intézkedésről készült hivatalos dokumentumok tartalma azonban kérdéseket vetett fel. A Telex szerint a rendőrök a kihallgatásukon elismerték a terhükre rótt cselekményt, ezt a részletet ugyanakkor az ügyészség nyilvános tájékoztatása külön nem erősítette meg.
Az eljárás előzménye 2026. március 5-ére nyúlik vissza, amikor a magyar hatóságok az M0-s autóút alacskai pihenőhelyén feltartóztattak egy Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállítmányt. A járművekben jelentős mennyiségű készpénzt és befektetési aranyat szállítottak, a szállítmányt kísérő hét ukrán állampolgárt pedig elfogták. Az intézkedés jogszerűsége és a fogva tartás körülményei miatt később büntetőeljárás indult. A történtek után a hatósági felelősség kérdése is előtérbe került. Magyar Péter júniusban belső vizsgálatot rendelt el a NAV-nál, a Terrorelhárítási Központnál és az érintett szolgálatoknál. Erről korábban részletesen beszámoltunk: Magyar Péter azonnali belső vizsgálatot rendelt el az aranykonvoj ügyében.
A büntetőeljárás egyik meghatározó fordulata Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatójának gyanúsítotti kihallgatása volt. Az ügyészség június végén hétrendbeli, a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogva tartás bűntettének gyanúját közölte vele. A nyomozó hatóság szerint a volt vezető a művelet előkészítése és végrehajtása során jogellenes utasításokat adhatott. Hajdu János tagadta a bűncselekmény elkövetését és panaszt tett a gyanúsítás ellen. A vizsgálat később az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik korábbi vezető munkatársának szerepére is kiterjedt. A sajtóban megjelent információk szerint Szathmáry István volt jogi főosztályvezető érintettsége az ukrán állampolgárokkal szemben kezdeményezett idegenrendészeti intézkedésekhez kapcsolódhat. A Telex értesülése szerint vele szemben hétrendbeli közokirat-hamisítás gyanúja merült fel.
Szeptemberben az ukrán pénzszállítók jogi képviselői újabb büntetőfeljelentést tettek és Fürcht Pál volt főügyész tanúkénti meghallgatását is kezdeményezték. A beadvány az intézkedések előkészítésével és a döntéshozatallal kapcsolatban vetett fel további kérdéseket. A fejleményekről az Esti Hírlap korábbi cikkében írtunk: Újabb fordulat az aranykonvoj-ügyben: büntetőfeljelentést tettek, Fürcht Pál tanúkénti meghallgatását is kérik. Szeptember végén egy ügyészségi feljegyzés is figyelmet kapott, amely a korábbi belső vizsgálat során elhangzott kijelentéseket rögzítette. A dokumentum Hajdu János egyik megnyilatkozását Orbán Viktorra történő utalásként értelmezte, ez azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a volt miniszterelnök adott volna utasítást az intézkedésre. A feljegyzés tartalmát külön is bemutattuk: Új ügyészségi irat került elő az aranykonvoj-ügyben – Hajdu János Orbán Viktor döntésére utalhatott a belső vizsgálaton.
Fürcht Pál nyilvános állításait követően Magyar Péter további kihallgatásokat sürgetett. Az újabb vallomások segíthetnek tisztázni, milyen döntések és utasítások előzték meg a pénzszállítók elfogását, illetve kik vettek részt az intézkedések előkészítésében. A kezdeményezésről itt számoltunk be: Magyar Péter újabb kihallgatásokat vár az aranykonvoj-ügyben Fürcht Pál állításai után. A nyomozás október elején újabb szakaszba lépett, amikor a Központi Nyomozó Főügyészség saját hatáskörébe vonta az ügyet. Az október 2-i döntés nyomán a további eljárás központi ügyészségi irányítás alá került. Ennek hátterét korábbi cikkünk ismertette: Átvette a Központi Nyomozó Főügyészség az aranykonvoj-ügyet – minden szálra kiterjed a nyomozás.
A csütörtöki ügyészségi tájékoztatás az eddig ismert gyanúsítások összesítésével pontosabb képet adott arról, hány személy büntetőjogi felelősségét vizsgálják. A három rendőr esetében a hivatalos dokumentumok tartalma, a korábbi TEK-vezetőnél a fogva tartás jogszerűsége, az egykori alkotmányvédelmi munkatársnál pedig az idegenrendészeti intézkedésekhez kapcsolódó iratok kerültek a nyomozás látókörébe. A Központi Nyomozó Főügyészség közlése szerint egyik gyanúsított esetében sem indítványoztak személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést, így valamennyien szabadlábon védekezhetnek.
Az eljárás továbbra is folyamatban van, az esetleges büntetőjogi felelősségről még nem született jogerős bírósági döntés.
