Robert Redford neve egyet jelentett az amerikai filmmel. Amikor meghallottuk, hogy elment, sokakban nemcsak egy színész képei peregtek le, hanem egy egész korszak hangulata: a ’60-as és ’70-es évek aranykora, amikor a mozi még igazán formálta a közönség gondolkodását.

Ma, szeptember 16-án világszerte az Ózonréteg Védelmének Világnapját ünneplik. Ez a láthatatlan pajzs védi bolygónkat a káros UV-sugárzástól, és a 1987-es Montreali Jegyzőkönyv óta folyamatosan helyreáll. Az idei világnap üzenete: a tudomány és a globális együttműködés kulcsszerepet játszik a Föld ózonrétegének védelmében.

Varsóban ismételten biztonsági készültséget rendeltek el, miután egy pilóta nélküli légi jármű bukkant fel kormányzati épületek felett, az elnöki rezidencia közelében. A lengyel hatóságok azonnal közbeléptek, a drónt semlegesítették, és két belarusz állampolgárt őrizetbe vettek az esettel összefüggésben.

Az Európai Unió példátlan lépésre szánta el magát: különleges eljárást vezet be annak érdekében, hogy Ukrajna és Moldova folytathassa az EU-tagsági felkészülést, annak ellenére, hogy Magyarország vétót emelt a hivatalos tárgyalások elindítása ellen. A döntés egyszerre geopolitikai üzenet Moszkva felé és belső figyelmeztetés arra, hogy Brüsszel kész megkerülni az egyhangúsági szabályokat, ha a közösség stratégiai érdekei forognak kockán.

Amerika újra önmagával néz szembe. A konzervatív aktivista, Charlie Kirk meggyilkolását követően nem az összetartás vagy a gyász vált uralkodóvá, hanem a harag, a káröröm és a politikai leszámolás hangulata. A közösségi médiát ellepték azok a posztok, amelyek nemhogy együttérzést mutattak volna, hanem nyíltan ünnepelték a halálhírt. A reakció nem maradt következmények nélkül: republikánus képviselők tanárok és egyetemi dolgozók eltávolítását követelik, és hírek szerint több helyen már meg is történt a kirúgás.

Szeptember 15-től szigorodik az online számlázás Magyarországon: a NAV a korábbi figyelmeztetések helyett “blokkoló hibákat” vezet be, így a hibás számlák adatai nem jutnak el az adóhatósághoz, amíg a kibocsátó nem javítja a problémákat. A változás minden vállalkozást érint, és célja az adózási folyamat biztonságosabbá és átláthatóbbá tétele.

Az autópálya-matricák rendszere évek óta a közlekedés egyik legmegosztóbb témája. A legfrissebb sajtóinformációk szerint tavaly milliós nagyságrendben szabhattak ki pótdíjakat azoknak, akik érvényes jogosultság nélkül használták a gyorsforgalmi utakat. A hírek alapján az állam bevételei így milliárdos kiegészítést kaptak a matricabevételek mellett.

Párizs ismét forrong: a „Bloquons tout” – magyarul „Blokkoljunk mindent” – néven szerveződő mozgalom szeptember eleje óta megbénítja a francia fővárost. A tüntetők célja világos: látványos tiltakozással kívánják felhívni a figyelmet a kormány megszorító terveire, amelyek szerintük a közszolgáltatásokat és a társadalom legsebezhetőbb rétegeit sújtják.

A NATO vezetése példátlan gyorsasággal reagált arra az esetre, amikor orosz drónok sértették meg Lengyelország légterét. A helyzet komolyságát mutatja, hogy maga a főtitkár, Mark Rutte is megszólalt, és nyílt üzenetet küldött Vlagyimir Putyinnak: „Elég volt a szövetséges légterek megsértéséből, a NATO egységesen és határozottan reagálni fog minden hasonló provokációra.”

A Puskás Arénában szeptember 9-én 61 473 szurkoló szurkolt a magyar válogatottnak a Portugália elleni világbajnoki selejtezőn. Bár a magyar csapat kétszer is vezetett Varga Barnabás góljaival, a portugál sztárcsapat a mérkőzés végén 3–2-re nyert. A telt házhoz közeli hangulat és a szurkolók elszántsága bizonyította, hogy a magyar futball iránti szenvedély él és virul.

Franciaországban ismét új miniszterelnök lépett hivatalba. Emmanuel Macron elnök szeptember 9-én a mindössze 39 éves Sébastien Lecornut nevezte ki kormányfőnek, miután elődje, François Bayrou a költségvetési megszorítások miatt bizalmatlansági szavazáson bukott el. Az új kinevezés azonban nem a stabilitás jele, hanem sokkal inkább annak bizonyítéka, hogy az ország politikai rendszere mély válságban van.

A Közel-Kelet újabb veszélyes fordulatához érkezett: Izrael légicsapást hajtott végre a katari fővárosban, Dohában, célba véve a Hamasz egyik vezető politikusát, Khalil al-Hajját, aki a szervezet főtárgyalójaként ismert. Ez volt az első alkalom, hogy izraeli katonai akció közvetlenül a Perzsa-öböl egyik békeközvetítő államát érintette, ami példátlan diplomáciai válságot robbantott ki.