A magyar kormány három évre megtiltotta a Kneecap ír hiphop‑együttes belépését az országba antiszemita gyűlöletbeszédre hivatkozva. A döntés az együttes augusztusi, Sziget Fesztiválra tervezett fellépését érintette, és széles körű nemzetközi vitát indított a művészi szabadság és a gyűlöletbeszéd határainak kérdéséről.

Lázár János építési és közlekedési miniszter öt, állami forrásból felújított kastély használati jogát adta át a 4iG cégcsoport érdekeltségébe tartozó vállalatnak – közölte a sajtó több forrása. A döntés a közvélemény és egyes politikai szereplők részéről is jelentős érdeklődést és kritikát váltott ki.

2025 nyarára újabb nyilvános vita bontakozott ki az Egyesült Államokban a korábban elítélt és azóta elhunyt Jeffrey Epsteinhez köthető ügyek dokumentumainak nyilvánosságra hozataláról. A vita fókuszába került, hogy milyen mértékben lehet, illetve kell nyilvánosságra hozni a még zárt iratokat, valamint hogy ezek kezelése milyen hatással van az amerikai közéletre.

Egy friss kormányrendelet-tervezet szerint a jövőben a hatóságok elektronikus nyomkövető eszközt alkalmazhatnának olyan személyekkel szemben, akik egyes külföldi állami vezetők magyarországi látogatása idején a biztonságukat veszélyeztethetik. A szabályozás különlegessége, hogy ilyen intézkedésre akár konkrét bűncselekmény gyanúja nélkül is sor kerülhet, pusztán megelőzési céllal.

Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén közzétett üzenetében arról írt, hogy szerinte egyre nyilvánvalóbb az ukrán érdekek jelenléte a magyar belpolitikában. A kormányfő szerint már nemcsak politikai pártok, hanem újságírók és szakértők is a kijevi vezetés szempontjait képviselik Magyarországon.

Az új Trump és Wall Street Journal ügy kapcsán szeretnénk mindenkit – aki még nem ismeri az Epstein-ügyet – röviden bevezetni abba a több évtizeden át húzódó botrányba, amely egyszerre rázta meg az amerikai igazságszolgáltatást, a politikai elitet és a közvélemény valóságérzékelését.