Szeptember 15-től szigorodik az online számlázás Magyarországon: a NAV a korábbi figyelmeztetések helyett “blokkoló hibákat” vezet be, így a hibás számlák adatai nem jutnak el az adóhatósághoz, amíg a kibocsátó nem javítja a problémákat. A változás minden vállalkozást érint, és célja az adózási folyamat biztonságosabbá és átláthatóbbá tétele.
Szeptember 15-től komoly változás lép életbe az online számlázással kapcsolatban Magyarországon. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a korábbi figyelmeztető rendszer helyett új, szigorúbb szabályokat vezet be: bizonyos hibák már nemcsak jelzésként jelennek meg, hanem blokkoló hibaként minősülnek. Ennek következtében az érintett számlaadatok nem jutnak el az adóhatósághoz, amíg a hibát a számlakibocsátó nem javítja.
Mi változik a gyakorlatban?
Korábban, ha egy online számla adatában hiba szerepelt – például helytelen adószám, hiányzó termékkód vagy formátumhiba – a rendszer csupán figyelmeztetett a problémára, és a számla továbbítódott a NAV felé. Mostantól azonban egyes hibák akadályozzák a számla adatok továbbítását, azaz a NAV nem fogadja be a hibás számlát, amíg a kibocsátó nem javítja azt.
Ez a változás jelentősen megnöveli az adóhatóság ellenőrzési erejét, és célja, hogy csökkenjenek az adminisztrációs hibák, valamint a későbbi adóellenőrzések során felmerülő problémák.
Kiket érint a szigorítás?
Kis- és középvállalkozások: akik eddig ritkán ellenőrizték a számlaadatokat, most fokozott figyelemre kényszerülnek.
Nagyvállalatok: bár az informatikai rendszereik általában felkészültek, a fejlesztéseket frissíteni kell a “blokkoló hibák” kezelésére.
Számlázó szoftverek fejlesztői: frissíteniük kell a programjaikat, hogy az új szabályoknak megfeleljenek, és a hibák valós időben kezelhetők legyenek.
Mi minősül “blokkoló hibának”?
A NAV nem minden hibát sorol azonnal blokkoló kategóriába. A jellemző blokkoló hibák közé tartoznak:
Hibás vagy hiányzó adószám
Érvénytelen formátum a kötelező adatoknál
Hiányzó kötelező mezők, például termékazonosító vagy mennyiség
Duplikált számlaazonosító, ami már szerepel a rendszerben
A hibák részletes listáját a NAV folyamatosan frissíti hivatalos közleményeiben, így a számlázó cégeknek érdemes folyamatosan figyelniük a változásokat.
A változás hatása a vállalkozásokra
A szakértők szerint az új rendszer rövid távon extra terhet jelenthet a cégeknek, mivel a hibák kijavítása nélkül a számlák nem számítanak érvényesnek a NAV számára, és ez akár likviditási problémákhoz is vezethet.
Hosszú távon azonban a rendszer növeli az adózási biztonságot, csökkenti a hibákból adódó vitás eseteket, és javítja az átláthatóságot a magyar gazdaságban.
Mit tehetnek a vállalkozások?
Frissítsék a számlázó szoftvereket, hogy az új ellenőrzési szabályoknak megfeleljenek.
Oktassák a pénzügyi és könyvelési munkatársakat a hibák gyors felismerésére és javítására.
Automatizálják a számlaellenőrzést, hogy a hibák még a rendszerbe történő beküldés előtt javíthatók legyenek.
Kommunikáljanak az ügyfelekkel, ha a számlák javítása késedelmet okozhat, hogy elkerüljék a félreértéseket.
A NAV szeptember 15-től életbe lépő szigorításai az online számlázásban alapvetően biztonságosabbá és átláthatóbbá teszik az adózási folyamatot, ugyanakkor jelentős felkészülést igényelnek a vállalkozások részéről. Az új rendszer bevezetése az adóhatóság célja szerint csökkenti a hibák számát és a későbbi vitás esetek kockázatát, így hosszú távon minden fél számára előnyös lehet.