A sorozat negyedik epizódja, a „Megfigyelés” egyértelműen tovább emeli a tétet. Ha eddig feszültnek éreztük a légkört, most már valóban eljutottunk oda, ahol a néző is érzi: a túlélés puszta illúzió.
A történet középpontjában Wendy áll, aki mintha egyre közelebb kerülne ahhoz a sötét titokhoz, amelyet eddig csak sejtettünk. A szálak egy váratlan irányba fordulnak: kialakul egy kapcsolat, amit senki sem látott előre. De ez a kötelék nem biztonságot hoz, hanem újabb rétegeit tárja fel a félelemnek.
A rész egyik legerősebb motívuma a titkos kísérlet és annak következményei. A laboratórium falai között nemcsak a Xenomorph fenyegetése lüktet, hanem az emberi kapzsiság és hatalmi játszma is. A sorozat itt ér el oda, hogy a valódi ellenség nem mindig az idegen – sokszor azok, akik velünk vannak egy fedél alatt.
Látvány szempontjából a „Megfigyelés” talán a legnyersebb epizód eddig. Nincs benne semmi fölösleges díszítés, minden pillanat a feszültséget szolgálja: a zárt terek, a villódzó fények és a testek körül vibráló idegenszerű jelenlét mind azt az érzést erősítik, hogy közel vagyunk valamihez, ami túlmutat az emberi értelem határain.
A 4. rész után egyértelmű, hogy az Alien Föld nem akar biztonsági játékot játszani. Minden epizóddal egyre mélyebbre ránt a sötétségbe, és egyre kevesebb kapaszkodót hagy a nézőnek. Ez a rész egyszerre kísérletezik, sokkol és új irányokat nyit meg – és pontosan ezért emlékezetes.
