A július végén még teljes leállással fenyegetett Paksi Atomerőmű vasárnapra elérte az 1000 megawatt körüli teljesítményt, nyolc turbinájából már négy termel, a hűtést biztosító nyolc nagy szivattyúból pedig hét működik. Magyar Péter vasárnap Pakson azt jelentette be, hogy ha nem történik rendkívüli esemény, szerdára ismét elérhetik a teljes, mintegy 2000 megawattos teljesítményt. A miniszterelnök ennél is tovább ment: a paksi válság után „példátlan gyorsasággal” új klíma-, víz- és energiagazdálkodási szabályokat ígért.
Újabb fordulóponthoz ért vasárnap a hetek óta tartó paksi energiaválság. Magyar Péter miniszterelnök Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterrel, valamint a vízügy, a honvédség és az atomerőmű szakembereivel járta be a Duna paksi szakaszán zajló munkálatokat. A reggeli sajtótájékoztató idején még valamivel 800 megawatt felett termelt az atomerőmű, a helyszíni bejárás alatt azonban az Index tudósítása szerint már elérte az 1000 megawattot.
A nyolc turbina közül vasárnap reggelre már négy termelt áramot. A teljes visszaindítás folyamatos: az erőmű hűtését biztosító nyolc nagy szivattyú közül hét működik, ezek együttesen már közel száz köbméter vizet juttatnak másodpercenként az erőműhöz. Vigh Károly, az MVM Paksi Atomerőmű üzemviteli igazgatója szerint vasárnap estére az 1-es és a 3-as blokkot is névleges teljesítményre terhelhetik, közben pedig dolgoznak a 4-es blokk visszaindításán is. Ha nem jön közbe műszaki vagy vízügyi probléma, szerdára ismét megközelíthetik a 2000 megawattos névleges teljesítményt.
Ez a néhány héttel ezelőtti helyzethez képest hatalmas változás. A rekordalacsony dunai vízállás miatt Paks termelése augusztus elején a névleges kapacitás töredékére esett vissza, és reális veszély lett a teljes leállás. A 3-as blokk egyik turbinagenerátorát végül szombaton, augusztus 22-én 23 órakor kapcsolták ismét hálózatra, majd megkezdődött a blokkok fokozatos felterhelése. Vasárnapra már négy turbina termelt.
Magyar Péter a paksi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a teljes visszakapcsolás a korábban vártnál egy-két nappal hamarabb történhet meg. A kormányfő szerint a 2000 megawattos paksi teljesítmény a magyar villamosenergia-fogyasztás mintegy 35 százalékát képes fedezni. A Reuters szintén arról számolt be vasárnap, hogy a magyar atomerőmű szerdára visszatérhet teljes kapacitására.
Közben a Dunában tovább épül a fenékküszöb. A két part felől készülő műtárgy között vasárnap már csak mintegy 150 méter maradt. Kádár Pál dandártábornok közlése szerint eddig 33 500 tonna követ indítottak el a bányákból Paks felé, ebből körülbelül 5000 tonnát vállalkozások ajánlottak fel. Naponta 60–70 teherautó hordja az anyagot, a helyszínen folyamatosan 180–220 ember dolgozik. A beruházás tervezett költsége 6,1 milliárd forint, ebből eddig mintegy 1,6 milliárdot használtak fel.
A vízügy ugyanakkor vasárnap fontos változást jelentett be. A Ráckevei–Soroksári Duna-ágból korábban másodpercenként mintegy húsz köbméter vizet engedtek a főág felé, hogy segítsék a paksi vízszint tartását. Erre jelenleg már nincs szükség: Tassnál leállították a víz kiengedését, és megkezdődött a Duna-ág visszatöltése. A főág további szűkítését is szüneteltetik, mert a megnövekedett vízhozamnál a nagyobb áramlási sebesség kimosódásokat okozhatna. A vízügy ezért most elsősorban a meder biztosítására koncentrál.
A szakemberek a mindenkori vízhozamhoz és az atomerőmű fokozatosan növekvő hűtővízigényéhez igazítják a beavatkozást. A honvédség továbbra is készen áll arra, hogy szükség esetén akár helikopterekkel újabb betonkockákat helyezzen a mederbe, de vasárnap a vízügy kifejezetten nem kérte a további szűkítést.
A kormányfő továbbá azt mondta, a nyári aszály és az energiaválság után a kormány klíma-, víz- és energiagazdálkodási törvényjavaslatokat terjeszt az Országgyűlés elé, méghozzá a paksi munkák lezárásával párhuzamosan vagy közvetlenül utána. Magyar szerint már nem egyszerűen a „huszonnegyedik órában” van az ország a klímaváltozás következményeinek kezelésében, hanem azon is túl. Az új szabályozástól többek között a magyarországi víz megtartását, a mezőgazdaság, a folyók és tavak védelmét, valamint az energiaellátás ellenállóbbá tételét várja a kabinet.
Kapitány István ehhez hozzátette: a kormány másfél milliárd euró uniós forrást fordítana az elektromos hálózat fejlesztésére, és a program szélerőművek építését is magában foglalja. Magyarország jelenlegi, ezer megawatt alatti energiatároló-kapacitását néhány éven belül legalább 3000 megawattra akarják emelni.
Paks jelenleg körülbelül fél teljesítménynél jár, négy turbina termel, hét hűtővízszivattyú működik, és ha a Duna vízállása, a fenékküszöb építése és az erőmű műszaki folyamatai a tervek szerint alakulnak, szerdán ismét elérheti a teljes, mintegy 2000 megawattos teljesítményt.
Hogy a hetek óta látványosan kommunikált paksi védekezés egyes elemei – a betonkockák, a helikopterek és a két elsüllyesztett bárka – valójában milyen szerepet játszottak ebben, és hogyan változtak közben a hivatalosan közölt számok, az már egy másik történet.
