A közelmúlt nagy nyilvánosságot kapott, politikai és gazdasági szereplőket érintő büntetőeljárásai miatt szólalt meg a Magyar Helsinki Bizottság. A jogvédő szervezet arra figyelmeztetett: a bűncselekmény gyanúja önmagában nem teszi jogszerűvé a letartóztatást, a bilincs és a vezetőszár használata pedig nem lehet automatikus. Ha nincs támadás- vagy szökésveszély, szerintük a bilincselés egyenesen jogsértő.
A jogvédő szervezet október 6-án közzétett állásfoglalásában azt írta, hogy az elmúlt időszakban számos nagy médiafigyelmet kiváltó büntetőeljárás indult a politikai és gazdasági elit ismert szereplői ellen. A Helsinki ugyanakkor hangsúlyozta: nem kívánja kívülről megítélni az egyes ügyeket, és nincs birtokában minden olyan információ, amely alapján eldönthetné, helyesen mérlegeltek-e a hatóságok egy-egy konkrét letartóztatásnál.
Az alapelvekre azonban szerintük éppen ezekben az ügyekben is figyelni kell. A Helsinki Bizottság emlékeztetett arra, hogy a megalapozott bűncselekménygyanú önmagában még nem elegendő a letartóztatáshoz. A bíróságnak azt is vizsgálnia kell, fennáll-e a szökés veszélye, veszélybe kerülhet-e a bizonyítás, illetve van-e reális esély a bűnismétlésre.
Ennek során nem általános feltételezésekből, hanem az adott ember konkrét helyzetéből kell kiindulni. A szökés veszélyét például mérsékelheti, ha valaki sejthette, hogy meg fogják gyanúsítani, mégsem távozott el, és idézésre megjelent a hatóság előtt. Az eljárás meghiúsításának veszélyét csökkentheti, ha már nincs hozzáférése a lehetséges bizonyítékokhoz, a bűnismétlés kockázatának megítélésénél pedig annak is jelentősége lehet, ha már nincs abban a pozícióban, amely a gyanú szerinti cselekmény elkövetését lehetővé tette.
A szervezet Hagyó Miklós korábbi ügyét is felidézte. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága több mint egy évtizeddel ezelőtt azért találta egyezménysértőnek a letartóztatását, mert a magyar bíróságok nem megfelelően vették figyelembe az ilyen egyedi körülményeket.
Bilincs csak akkor, ha van rá valódi ok
A Helsinki külön kitért a bilincs és a vezetőszár használatára is. Álláspontjuk szerint a bilincselés még előállításkor sem automatikus: a törvényben meghatározott jogszerű célnak kell mögötte állnia, például a támadás vagy a szökés veszélyének megakadályozása.
„Ha ilyen veszély nem áll fenn, a Helsinki Bizottság szerint nem egyszerűen szükségtelen, hanem egyenesen jogsértő bilincset alkalmazni. A megfelelő indok nélkül használt bilincs és a felesleges vezetőszár súlyosan sértheti az emberi méltóságot, különösen akkor, ha az érintettet kamerák előtt kísérik a bíróságra.”
A Helsinki arra is emlékeztetett, hogy az uniós jog az ártatlanság vélelmét is védi az ilyen helyzetekben. Biztonsági kockázat hiányában a gyanúsítottat nem lehet látványelemként erősen korlátozó kényszerítő eszközökkel a bíróság elé állítani.
A szervezet szerint mindez nem jelenti azt, hogy a súlyos közpénzügyi visszaélések feltárása ne volna fontos. Éppen ellenkezőleg: azt rendkívül fontos társadalmi érdeknek tartják. A felelősségre vonásnak azonban az alapjogi követelmények betartásával kell megtörténnie.
A Helsinki figyelmeztetése szerint egy később jogellenesnek minősített letartóztatás, bilincselés vagy vezetőszár-használat végül magának az eljárásnak is árthat. A jogszerűség ugyanis nem attól függ, hogy az érintett később bűnösnek bizonyul-e: a hatóságoknak az eljárás teljes ideje alatt be kell tartaniuk azokat a garanciákat, amelyek minden gyanúsítottat megilletnek.
