Visszaengednék a céges számlázást a katába, ismét választhatnák az egyszerűsített adózást a mellékállású vállalkozók és a nyugdíjasok, a milliárdosokra pedig új vagyonadó várhat. Kármán András pénzügyminiszter csütörtökön nemcsak az adócsomag részleteiről beszélt, hanem keményen bírálta az előző kormány egyik legvitatottabb döntését is. Szerinte az Orbán-kormány 2022-ben „kinyírta” a katát, amikor év közben kényszerített vállalkozók tömegeit más adózási formába. Ezt akarják most helyrehozni. Az új vagyonadóból évente 200 milliárd forint bevételt várnak, az ekhónál megszüntetnék a sportolók eddigi külön kedvezményét, a 2027-es költségvetést pedig október végén terjesztik a parlament elé.
Négy évvel a kata drasztikus átalakítása után ismét nagy változás előtt állhatnak a magyar kisvállalkozók. Aki 2022-ben azért kényszerült elhagyni az egyszerűsített adózást, mert cégeknek dolgozott, jövőre ismét visszatérhetne. Aki pedig főállása, nyugdíja vagy egyetemi tanulmányai mellett vállalkozik, újra választhatná a katát.
Kármán András pénzügyminiszter az október 8-i budapesti háttérbeszélgetésen világossá tette, hogyan értékeli a négy évvel ezelőtti döntést. Szerinte az előző kormány „kinyírta” a katát, ráadásul év közben, rendkívül rövid alkalmazkodási időt hagyva az érintetteknek.
A tárcavezető szerint a mostani változtatásnak nem az a célja, hogy az állam több pénzt szedjen be a legkisebb vállalkozóktól. Éppen ellenkezőleg: olyan adózási lehetőséget akarnak visszaadni, amely egyszerű, átlátható és sokak számára ismét megéri a legális vállalkozói működést. A kormány számításai alapján a kata kibővítésének összességében nem lenne érdemi hatása a költségvetési egyenlegre. Kármán ugyanakkor arra számít, hogy a változás több százezer kisadózó számára jelenthet egyszerűbb adózási lehetőséget.
Visszatérhet a céges számlázás – de nem minden feltétel lesz kedvezőbb
A legnagyobb fordulat kétségtelenül az lenne, hogy a katás vállalkozók újra számlázhatnának cégeknek és más szervezeteknek. Ez különösen a grafikusoknak, informatikusoknak, tanácsadóknak, szerelőknek, oktatóknak és számos más szolgáltatónak lehet fontos, akik nem kizárólag magánszemélyektől kapnak megrendeléseket.
A lehetőségnek azonban ára is lenne. A társaságoktól származó bevétel után 15 százalékos adókötelezettséget állapítana meg a tervezet, amelybe a már befizetett tételes katát beszámítanák. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy egy havi 100 ezer forintos katát fizető főállású vállalkozónál évi nyolcmillió forintos céges bevételig a tételes adó fedezné a 15 százalékos kötelezettséget. E fölött viszont további fizetendő adó keletkezhetne. Vagyis a céges számlázás visszatérése valódi könnyítés lenne, de nem feltétlenül tenné ugyanolyan olcsóvá a katát, mint a 2022 előtti rendszerben. A tervezet szerint az éves bevételi határt 18 millióról 22 millió forintra emelnék. Ez az összeghatár a tervezett alanyi áfamentességi határhoz is igazodna.
A főállású katások havi tételes adója alapesetben 100 ezer forint lenne, a mellékállásúaké 50 ezer. Azoknak a jelenlegi katásoknak azonban, akik továbbra is kizárólag magánszemélyeknek számláznának, 2027-ben átmenetileg havi 75 ezer forintos adót állapítanának meg. Náluk 2028-tól emelkedne 100 ezer forintra az összeg. Az eddigi rendszerhez képest tehát sokaknak szélesebb lehetőséget, másoknak viszont magasabb havi adót hozna a változás. Hogy kinek éri meg visszatérnie, az elsősorban a bevétele nagyságától és attól függ, hogy magánszemélyeknek vagy vállalkozásoknak dolgozik.
A kormány arra is ügyelne, hogy a kata ne váljon a munkaviszonyok egyszerű kiváltásának eszközévé. Ha egy vállalkozó bevételének legalább fele egyetlen megrendelőtől és annak kapcsolt vállalkozásaitól származna, külön korlátozó szabályok lépnének életbe.
A milliárdosok fizetnék az új vagyonadót
Miközben a kisvállalkozók számára szélesebbre nyitnák a kata kapuját, a legnagyobb magánvagyonokra új adót vezetnének be. A tervezet az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyeket érintené. A nettó vagyon meghatározásakor a vagyontárgyak értékéből a figyelembe vehető tartozásokat is levonnák.
Az adó mértéke a tervezett szabályozás szerint az egymilliárdos értékhatár feletti, százmilliárd forintig terjedő adóalapra egy százalék, az azt meghaladó részre másfél százalék lenne. Kármán András csütörtökön azt mondta, hogy a kormány évente 200 milliárd forint bevétellel számol az új adónemből. A pénzügyminiszter egyúttal hangsúlyozta: az adó a magánvagyont terhelné, nem magát a vállalkozást. A kormány elképzelése szerint ezzel arra is ösztönöznék a jelentős vagyonnal rendelkezőket, hogy pénzüket inkább termelő beruházásokba forgassák vissza.
Csakhogy éppen itt várhatók a legnagyobb viták. Hogyan állapítják meg egy nem tőzsdei cég értékét? Mennyit ér egy jelentős ingatlanportfólió? Hogyan számítják be a külföldön lévő vagyonelemeket? És mi történik akkor, ha valakinek papíron nagy vagyona van, de nincs hozzá arányos, azonnal elkölthető jövedelme?
A pénzügyminiszter szerint a kormány nem számol tömeges jogvitákkal, a vállalkozói érdekképviseletek azonban már megfogalmazták fenntartásaikat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara például azt szeretné, ha a Magyarországon tényleges gazdasági tevékenységet szolgáló vállalkozói vagyon mentesülne az adó alól. A vita így nem csupán az adókulcsokról, hanem arról is szól, pontosan mi számítson adóköteles magánvagyonnak.
A sportolók adókedvezményéhez is hozzányúlnának
Az adócsomag harmadik fontos eleme az ekho, vagyis az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás átalakítása. A kormány azt tervezi, hogy évi 60 millió forintban egységesíti azt a jövedelemhatárt, amelyig az érintettek ekhóval adózhatnak. Ez különösen a hivatásos sportolóknál jelentene változást, akik jelenleg jóval magasabb jövedelemig élhetnek a kedvezményes adózás lehetőségével. Kármán András szerint az új szabály mintegy kétszáz hivatásos sportolót érinthet. A miniszter azzal indokolta a változtatást, hogy meg akarják szüntetni az egyes foglalkozási csoportoknak járó különleges adózási privilégiumokat. A tervezett szabály azt jelenti, hogy az ekhóval adóztatható jövedelem felső határa egységessé válna. A határ fölötti bevételre az általános szabályokat kellene alkalmazni.
Október végén kiderülhet, miből finanszírozzák a terveket
A csütörtöki háttérbeszélgetés egyik fontos bejelentése az volt, hogy a kormány október végén benyújtja az Országgyűlésnek a 2027-es költségvetést. A vagyonadó, a kata kibővítése, az ekho szigorítása, valamint a korábban elfogadott áfacsökkentések és személyi jövedelemadó jóváírás együtt alakítanák át az állami bevételeket és a lakosság adóterheit. A kormány az egész csomagot az igazságosabb közteherviseléssel indokolja. A vállalkozói szervezetek és az érintett adózók számára azonban a részletszabályok legalább annyira fontosak lesznek, mint a politikai célkitűzések.
A katánál például az dönti el az új rendszer vonzerejét, hogy a magasabb havi tétel és a céges bevételek különadója mellett mennyi pénz marad a vállalkozónál. A vagyonadónál a vagyonelemek értékelése és a mentességek köre válhat döntővé. Az ekhónál pedig az érintett sportolók és más jogosultak adóterhelése változhat számottevően.
A törvénytervezetek társadalmi egyeztetése már megkezdődött, a kata javaslatát október 14-ig lehet véleményezni.
