Már Magyarország mind a 22 borvidékén igazolták a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó jelenlétét. A betegséget augusztus közepén a Bükki borvidéken is kimutatták, amelyet eddig az utolsó mentes hazai termőtájként tartottak számon. A hatóság Mályi, Miskolc és Tibolddaróc érintett ültetvényei körül növényegészségügyi zárlatot rendelt el.
A magyar szőlőtermesztés egyik legsúlyosabb növényegészségügyi fenyegetése érte el a Bükki borvidéket. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriumi vizsgálatai három Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei településről származó mintában azonosították a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmát. A fertőzés megjelenésével megszűnt az ország utolsó olyan borvidéke, ahol korábban még nem igazolták a kórokozó jelenlétét.
A betegség nem egyik napról a másikra pusztítja el az egész ültetvényt, terjedése azonban rendkívül gyors lehet. A fertőzött tőkék terméshozama jelentősen visszaeshet, a beteg növények száma pedig megfelelő védekezés nélkül egyetlen év alatt a többszörösére emelkedhet. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy maga a fitoplazma közvetlenül nem kezelhető növényvédő szerrel. A védekezés ezért a fertőzött tőkék felszámolására, az egészséges szaporítóanyag használatára és a kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca gyérítésére épül.
Három településen találtak fertőzött tőkéket
A Nébih augusztus 19-i tájékoztatása szerint Mályiban, Miskolcon és Tibolddarócon gyűjtött mintákból mutatták ki a betegséget. A gyors terepi vizsgálatoknak és a helyszínen dolgozó laboratóriumnak köszönhetően a növényvédelmi hatóság rövid időn belül megkezdhette a fertőzött területek körülhatárolását.
Az érintett ültetvények körül egy kilométer sugarú fertőzött területet jelöltek ki. Ezen belül minden szőlőtőkét megvizsgálnak, a betegségre utaló tüneteket mutató növényeket pedig meg kell semmisíteni. A zárlat alá vont térségből szőlő-szaporítóanyagot sem értékesíteni, sem más területre szállítani nem szabad. Az egy kilométeres körzetet további három kilométer széles biztonsági sáv övezi, ahol fokozott felderítést és kötelező védekezési programot vezetnek be.
A hatósági intézkedések célja nem pusztán a már beteg tőkék eltávolítása. A fertőzési gócok környezetében azokat a rovarokat is vissza kell szorítani, amelyek az egyik növényből felveszik, majd szívogatás közben egy másik tőkébe juttatják a kórokozót. A védekezés elmaradása ezért nemcsak egyetlen gazdaságot veszélyeztethet, hanem a szomszédos ültetvényekre is közvetlen kockázatot jelent.
Néhány év alatt teljes ültetvények pusztulhatnak ki
Az aranyszínű sárgaság a szőlő egyik legveszélyesebb fitoplazmás betegsége. A Nébih szakmai összefoglalója alapján a fertőzött tőkék terméshozama 20–50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma pedig egy év alatt akár megtízszereződhet. Ha az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés nem megfelelő, egy ültetvény tőkéinek 80–100 százaléka is megfertőződhet. A fogékony fajták néhány év alatt teljesen kipusztulhatnak.
Szinte valamennyi európai szőlőfajta fogékony a kórokozóra. Különösen veszélyeztetettnek számít a Chardonnay, a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling. A betegség új termőterületekre elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet be, az ültetvényen belüli gyors terjedésében pedig az amerikai szőlőkabócának van meghatározó szerepe.
Magyarországon először 2013 augusztusában, Lenti és Kerkateskánd környékén mutatták ki a fitoplazmát. Azóta fokozatosan újabb termőtájakon jelent meg. A Bükki borvidéken talált fertőzés azért különösen jelentős, mert ezzel már nincs olyan magyar borvidék, ahol ne igazolták volna legalább egy területen a kórokozó jelenlétét. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy valamennyi hazai szőlőültetvény fertőzött lenne.
Ezek a tünetek figyelmeztethetik a gazdákat
A beteg tőke fejlődése már tavasszal visszamaradhat. Előfordulhat, hogy egyes hajtások el sem indulnak, a kialakuló vesszők pedig nem fásodnak megfelelően és gumiszerűvé válnak. Nyár közepétől a levelek sodródni kezdenek: a fehér szőlőfajtáknál sárgulás, a kékszőlőknél vörösödés jelenhet meg. A levél felülete idővel jellegzetes, fémes árnyalatot kaphat.
Augusztusban és szeptemberben a főerek mellett krémsárga foltok alakulhatnak ki, amelyek fokozatosan elfoglalják a teljes levéllemezt. A beteg levelek később elszáradnak és megkeményednek, ősszel pedig az egészséges leveleknél később hullanak le. A be nem érett vesszők télen elfeketedhetnek, a következő tavasszal pedig a virágzatok egy része leszáradhat. Késői fertőzés esetén a szőlőszemek zsugorodása, barnulása és ízromlása is figyelmeztető jel lehet.
A külső tünetek alapján ugyanakkor nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani az aranyszínű sárgaság jelenlétét. Hasonló elváltozásokat más fitoplazmás betegségek, valamint az aszály vagy bizonyos tápanyaghiányok is előidézhetnek. A pontos azonosításhoz laboratóriumi vizsgálat szükséges, ezért a gyanús tőkék megtalálásakor nem elegendő kizárólag szemrevételezés alapján dönteni.
A gyanút is haladéktalanul jelenteni kell
A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma uniós zárlati károsító és bejelentési kötelezettség alá tartozik. A gazdálkodóknak ezért azonnal értesíteniük kell a területileg illetékes kormányhivatalt vagy a Nébihet, ha ültetvényükben a betegségre utaló tüneteket észlelnek. Új telepítéshez és a hiányzó tőkék pótlásához kizárólag minőségtanúsított, hatóságilag ellenőrzött szaporítóanyag használható.
A termelőknek a szüret után sem szabad megfeledkezniük az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésről. A megfelelő időben elvégzett kezelések, az ültetvény rendszeres átvizsgálása és a fertőzési gócok gyors felszámolása együttesen lassíthatja a betegség továbbterjedését. A használható készítményekről, a kabóca megfigyelési adatairól és a bejelentés módjáról a Nébih tematikus oldalán található részletes tájékoztatás.
A szabályok 2026 nyarán szigorodtak: húszszázalékos fertőzöttségnél már elrendelhető a teljes szőlőültetvény kivágása. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának tájékoztatása szerint ugyanakkor egyszerűbbé vált a hatósági döntés alapján felszámolt területek támogatott újratelepítése, valamint nagyobb területre igényelhető növényvédőszer-támogatás.
A betegség az emberi egészségre nem veszélyes. A zárlati intézkedések a bor elkészítését és forgalmazását sem korlátozzák, a kórokozó azonban súlyos terméskiesést és jelentős gazdasági veszteséget okozhat a szőlőtermelőknek.
