Egyetlen nap alatt három vasúti gázolásról érkezett hír Magyarországon. Dunakeszi-Gyártelepnél, Zalaegerszeg térségében és Sárbogárd–Rétszilas között is vonat gázolt el embert, a történtek pedig különösen súlyos képet adnak a nap közlekedési mérlegéről. Ilyenkor a vasút már nem menetrendi ügy: minden ilyen eset mögött emberi tragédia, helyszínelés, megállított szerelvények, megrendült utasok és hosszú percekig tehetetlen mozdonyvezetők állnak.
A katasztrófavédelmi és vasúti közlekedési tájékoztatások alapján az érintett helyszíneken a beavatkozóknak nemcsak a baleseti helyszínt kellett biztosítaniuk, hanem az utasok továbbjutásáról és a forgalmi akadályok kezeléséről is gondoskodniuk kellett. Egy vasúti gázolás ritkán ér véget azzal, hogy a szerelvény megáll: a helyszínelés idejére lassulhat vagy teljesen leállhat a közlekedés az adott szakaszon, vonatok maradhatnak ki, járatok fordulhatnak vissza és jelentősen megnőhet az eljutási idő.
Dunakeszi-Gyártelepnél a szobi vonalon történt gázolás okozott fennakadást. Zalaegerszeg térségében szintén vasúti balesethez kellett vonulniuk a beavatkozóknak. Később Sárbogárd és Rétszilas között is gázolásról érkezett hír, ami a pécsi fővonal közlekedését érintette. A részletek helyszínenként eltérnek, de a közös pont minden esetben ugyanaz: a vasúti pálya környezetében egyetlen rossz döntés vagy figyelmetlen pillanat is végzetes lehet.
A vonat fékútja hosszú, a mozgó szerelvény sebességét pedig gyalogosan könnyű alábecsülni. A mozdonyvezető sokszor már akkor sem tudja időben megállítani a vonatot, ha észleli a veszélyt. Ezért életveszélyes a síneken vagy a vasúti pálya közvetlen közelében tartózkodni, átvágni a pályán, figyelmen kívül hagyni a jelzéseket vagy lezárt sorompónál kockáztatni.
A vasúti átjáróknál a piros fény, a hangjelzés és a sorompó nem formaság, hanem életvédelmi szabály. Ugyanez igaz az állomások és peronok környékére is: csak kijelölt helyen szabad átkelni és ott is úgy, hogy közben nem a telefonra, hanem a környezetre figyelünk. A vasút nem ad második esélyt, mert a szerelvény tömege és sebessége miatt a veszélyhelyzet sokszor már azelőtt eldől, hogy bárki be tudna avatkozni.
A mostani gázolások után érdemes felidézni a MÁV korábbi, 2025. július 15-én utoljára módosított vasútbiztonsági tájékoztatását is
A vasúttársaság akkor azt közölte, hogy 2025-ben addig már 30 baleset történt vasúti átjárókban a MÁV hálózatán és ezekben tízen vesztették életüket. A MÁV szerint ezekben az esetekben jellemzően a KRESZ megszegése vagy a figyelmetlenség vezetett tragédiához, ezért a rendőrséggel közös „Érj haza biztonságban!” kampányban külön is figyelmeztetik az autósokat, kerékpárosokat és gyalogosokat: a vasúti átjáró nem rutinmozdulat, hanem olyan hely, ahol egyetlen rossz döntés is végzetes lehet.
Forrás: MÁV-csoport / YouTube
A kampány részeként 42 balatoni vasúti átjáróban figyelmeztető piktogramokat festettek fel, főként ott, ahol nagy a gyalogosforgalom. Ezek a jelzések arra hívják fel a figyelmet, hogy telefonozva, fülhallgatóval vagy megszokásból haladva könnyű nem észrevenni a közeledő vonatot. A MÁV célja nem az ijesztgetés, hanem az, hogy a közlekedők legalább egy pillanatra megálljanak, körülnézzenek és tudatosítsák: a sínpárnál nincs helye a kapkodásnak.
Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója a kampány kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az emberélet védelme. A vasúttársaság szerint egy-egy ilyen baleset a mozdonyvezetők számára is komoly lelki terhet jelent, ezért azt kérik, hogy mindenki fokozott figyelemmel közelítse meg a vasúti átjárókat. A felelősség közös, az odafigyelés pedig szó szerint életet menthet.
A keddi három gázolás után nem a késések hossza a legfontosabb kérdés, hanem az emberi veszteség súlya. Egyetlen nap alatt ennyi vasúti tragédia már nem egyszerű közlekedési hír, hanem komor figyelmeztetés: a sínek mellett nincs biztonságos rövidítés és minden figyelmetlenségnek túl nagy ára lehet.
Forrás: katasztrófavédelmi tájékoztatások és vasúti közlekedési információk.
Videó források: MÁV-csoport / YouTube
