A Sándor-palota még anonimizálva sem hajlandó kiadni az elmúlt tizennégy év kegyelmi döntéseinek érdemi részleteit. Pedig néhány hónappal ezelőtt Magyar Péter éppen azt követelte Sulyok Tamástól, hogy kerüljön nyilvánosságra a Kónya Endre-ügy teljes dossziéja.
Alig három hónap alatt nagyot fordult a kegyelmi akták nyilvánosságának ügye. Májusban Magyar Péter még többször felszólította Sulyok Tamás akkori köztársasági elnököt, hogy hozza nyilvánosságra a Novák Katalin bukásához vezető Kónya Endre-féle kegyelmi ügy dokumentumait. Augusztusban azonban a jelenleg Forsthoffer Ágnes irányítása alatt álló államfői hivatal már nemet mondott arra, hogy az elmúlt tizennégy év többi kegyelmi döntésének anonimizált iratait kiadja.
A Népszava közérdekű adatigénylésben kérte ki a 2012. május 10. és 2026. július 19. között pozitívan elbírált egyéni kegyelmi ügyek dokumentumait. A lap nem az érintettek nevét vagy személyes adatait kérte: kifejezetten azt javasolta, hogy ezeket takarják ki. Azt szerették volna megtudni, milyen bűncselekmények miatt elítélt emberek kaptak kegyelmet, milyen büntetést szabtak ki rájuk, és pontosan mire terjedt ki az államfő döntése.
A Sándor-palota azonban sem a kegyelmi határozatokat, sem a felterjesztéseket, sem a döntés-előkészítő iratokat nem adta át. A hivatal mindössze a számokat közölte: 2012 májusa óta összesen 178 kegyelmi kérvényt bíráltak el pozitívan, a legtöbbet 2023-ban, amikor negyven ember kapott kegyelmet. Novák Katalin 2022-ben tíz, 2023-ban negyven esetben hozott pozitív döntést, Sulyok Tamás hivatali ideje alatt pedig összesen négy kegyelmet adtak.
A hivatal arra hivatkozott, hogy az iratok bűnügyi személyes adatokat tartalmaznak, ezért azok nem tekinthetők közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak. A Sándor-palota szerint még a részletesebb, kitakart dokumentumokból is azonosíthatóvá válhatnának az érintettek.
Csakhogy ugyanez a hivatal májusban még képes volt megoldani az anonimizálást. A Kónya Endre-ügyben tizenegy dokumentumot tettek közzé, köztük belső feljegyzéseket, előterjesztéseket, határozattervezeteket és a kegyelmi döntés hiteles másolatát. A személyes adatokat kitakarták, a döntés érdemi része azonban olvasható maradt.
Akkor Magyar Péter a rendkívüli közérdeklődésre hivatkozva követelte az akták nyilvánosságát. Most viszont a Sándor-palota válaszából nem derült ki, hogy ugyanazt a kitakarásos módszert miért nem lehet alkalmazni a többi 178 kegyelmi döntés esetében.
Sulyok Tamás megbízatása július 20-án megszűnt. Az államfő jogköreit azóta Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke és a Tisza Párt alelnöke gyakorolja. A Népszavának küldött elutasító válasz augusztus 4-én érkezett. Senki nem kérte, hogy elítéltek nevét, lakcímét vagy személyes adatait hozzák nyilvánosságra. Azt kérték, derüljön ki, milyen bűncselekmények után, milyen büntetésből és milyen feltételekkel engedett el az állam egy részt vagy akár egészet.
A Kónya Endre ügy már megmutatta, miért nem magánügy az elnöki kegyelem. Éppen ezért különösen nehezen magyarázható, hogy amit májusban még a közérdekre hivatkozva nyilvánosságra kellett hozni, azt augusztusban már személyes adatokra hivatkozva elzárják a nyilvánosság elől.
