Szécsényben 42 fokot mértek, Budapesten 41-et. A rekordhőség nem maradt a hőmérőkön, beleszólt a vonatközlekedésbe, megterhelte az egészségügyet, vízellátási gondokat okozott, tüzeket hozott, és új nyári csúcsra lökte az ország áramfogyasztását. Magyarország néhány nap alatt kapott ízelítőt abból, milyen az, amikor a kánikula komoly rendszerpróba is.
Magyarországon június végén olyan hőség volt, amelyhez már nem elég az árnyék, a ventilátor és a „majd estére jobb lesz” típusú önnyugtatás. Június 30-án Szécsényben kereken 42 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet. Ezzel megdőlt a magyarországi abszolút melegrekord: a korábbi csúcsot 2007-ben Kiskunhalason mérték, 41,9 fokkal. Budapest sem maradt ki a történelmi napból. Lágymányoson 41 fok volt a napi maximum, ami fővárosi abszolút rekordot jelentett. A hőhullám több napi rekordot is ledöntött.

A 42 fokos nap megmutatta, hol feszül az ország: vasúton, a kórházakban, az ivóvízhálózatban, a tavaknál, az elektromos hálózaton, a mezőgazdasági területeken és a hétköznapi életben is.
A sínek sem bírták: lassabb vonatok, kimaradó járatok
A vasút gyorsan megérezte a forróságot. A tartós napsütésben a sínek felhevülnek, a pálya elemei tágulnak, a rendszer pedig ilyenkor nem kockáztathat. Ha kell, lassítanak.
A hőségriasztási gyorsjelentések szerint június 30-án 22 vasútvonalon és 3 HÉV-vonalon volt sebességkorlátozás. Július 1-jén már 27 vasútvonalon jeleztek korlátozást. Ez az utasok nyelvén egyszerű: hosszabb menetidő, késések, bizonytalan csatlakozások, forró peronok, feszültebb várakozás. A gyorsjelentések szerint az extrém hőség miatt több motorvonat túlmelegedett, ezért egyes délutáni és esti S36-os, Z30-as, S40-es és Z42-es járatok kimaradtak. A hőséghez később viharos idő is társult: kidőlt fák, áramszünetek és felsővezetéki gondok is zavarták a vasúti közlekedést.
A kánikulaban a teljes vasúti rendszer kapott terhelést: pálya, jármű, biztosítóberendezés, felsővezeték, utasforgalom egyszerre került nyomás alá.
A kórházakban is megjelent a hőség
A forróság az emberi szervezetet is gyorsan próbára teszi. A hivatalos gyorsjelentések hipertermia, vagyis túlhevülés miatti betegellátásokról számoltak be. Június 30-án a jelentett időszakban 13 ilyen eset történt, július 1-jén további eseteket rögzítettek.
A hőség leginkább az időseket, a krónikus betegeket, a kisgyermekeket, a szív- és érrendszeri problémákkal élőket és a szabadban dolgozókat veszélyezteti. De 40 fok felett már az egészséges szervezet is hamar kifárad: szédülés, gyengeség, fejfájás, ájulás, kiszáradás, vérnyomás-ingadozás tüneteivel.
Keszthelyen a kórházi laboratóriumi vérvételi helyiség miatt érkezett bejelentés: a rendkívüli hőségben egyre több páciens lett rosszul vagy ájult el. A helyiség kicsi volt, ventilátorral és szellőztetéssel próbáltak javítani a helyzeten, de ez a jelentés szerint nem bizonyult elégnek.
Vízhiány, csőtörés, lajtos kocsik
A 42 fok nemcsak az embereket, hanem az ivóvízrendszereket is terhelte. A gyorsjelentések több településen jeleztek csőtörést, nyomáscsökkenést, vízhiányt vagy átmeneti szolgáltatási gondot.
Decsen csőtörésről számoltak be, Boldogasszonyfa és Szentlászló térségében vízvezeték-gerinctörés érintett mintegy 1100 embert. Szomoron a település felső részén 100 fogyasztói helyen szünetelt az ivóvíz-szolgáltatás. Szadán a felső zónai víztároló medence kiürült, a vízhiány a Veresegyházra átnyúló területtel együtt körülbelül 3500 lakost érintett.
A honvédségnek is be kellett kapcsolódnia. Alcsútdoboz, Felcsút, Mány és Tabajd térségében tasakos vizet szállítottak, vízszállító járművet biztosítottak, Zalaszentgrót környékén pedig szintén honvédségi segítségre volt szükség a vízellátás támogatásához. A hőség itt közvetlenül a csapból folyó víz biztonságát érintette.
Apadó tavak, alacsony vízállások
A hőség a vízfelületeken is nyomot hagyott. A tartós forróság gyorsítja a párolgást, a csapadékhiány pedig nem pótolja azt, amit a nap naponta elvisz. A nagyobb tavaknál ez lassabban látszik, a sekélyebb vizeknél viszont gyorsan jönnek a gondok: melegedő víz, romló oxigénháztartás, algásodás, sérülékenyebb halállomány.
A hőségriasztás végéről szóló összegzés szerint a Balaton vízállása 73 centiméter volt, egy nap alatt 1 centimétert csökkent. A Velencei-tó Agárdnál 48 centiméteren állt, ami 5 centiméterrel volt a valaha mért legkisebb vízállás alatt.
Külön figyelmeztető volt a Gyöngyös-patak helyzete. A jelentés szerint a vízszint csökkenése miatt felszínre került a vízkivételi vezeték keresztmetszetének egyharmada. A vízkivételi mű még működőképes volt, de a további vízszintcsökkenés már Kőszeg és a környező települések ivóvízellátását is veszélyeztethette.
Új nyári áramrekord született
Amikor az ország izzik, mindenki hűteni próbál. Klímák, ventilátorok, hűtőberendezések, üzletek, irodaházak, szervertermek, otthonok kapcsolnak rá egyszerre. Ennek meg is lett a következménye: új nyári rendszerterhelési rekord született.
A MAVIR hitelesített adatai szerint június 29-én a kora esti órákban 7488 megawattra ugrott a rendszerterhelés. Ez 452 megawattal haladta meg a korábbi nyári csúcsot, amelyet 2024. július 16-án mértek, 7036 megawattal. Egyszerű hétköznapi kép: milliók próbálták egyszerre élhető hőmérsékleten tartani a lakást, a munkahelyet, az üzletet vagy az intézményt. A klíma sok helyen már nem luxus, hanem egészségvédelmi eszköz. Csakhogy minél többen hűtenek egyszerre, annál nagyobb teher kerül a villamosenergia-rendszerre. A hőség az ország energiafogyasztási görbéjén is rekordot rajzolt.
Tüzek, viharkárok, túlterhelt hálózatok
A száraz, forró idő a tűzeseteknél is kockázatot jelentett. A katasztrófavédelem egységei több napon is erdőt, vegetációt, száraz füvet, tarlót érintő tüzekhez vonultak. A hőségriasztás idején országos tűzgyújtási tilalom volt érvényben.
A forróságot aztán több helyen heves zivatarok, erős szél, kidőlt fák és leszakadt ágak követték. Hajdú-Biharban Debrecent és Püspökladányt is érintették viharkárok, több száz kárbejelentés érkezett. A villamos hálózaton is jelentkeztek üzemzavarok: a jelentések szerint a magas környezeti hőmérséklet miatt a transzformátorok és középfeszültségű kábelek hűtése is nehezebbé vált.
Kecskeméten például az elektromos hálózat túlterhelése miatt 4000 fogyasztási helyen nem volt szolgáltatás. Kritikus infrastruktúra érintettségéről nem számoltak be, de a hőség nem csak a fogyasztást növeli, hanem a hálózat elemeit is terheli.
A 42 fok nem egyetlen forró nap története
A június végi hőhullám komolyan érintette a közlekedést, az egészségügyet, az ivóvízellátást, a vízgazdálkodást, az energiát, a mezőgazdaságot, a katasztrófavédelmet és a mindennapi életünket. Egy rekord után könnyű azt mondani: ritka nap volt, elmúlt. Csakhogy a kérdés mit bír el az ország, ha a hőhullámok hosszabbak, erősebbek és gyakoribbak lesznek?
A 42 fokos Magyarországon lassult a vasút, nőttek az egészségügyi kockázatok, vízhiányos helyzetek jelentek meg, apadtak a tavak, feszültebbé vált az energiarendszer, és több helyen a hőség után érkező vihar is ráterhelt az infrastruktúrára.
Ez nem világvége volt, de komoly intő jel.
Forrás: HungaroMet, Magyarország Kormánya hőségriasztási gyorsjelentései, MAVIR.
